Hazai Tudósítások, 1971 (8. évfolyam, 5-24. szám)
1971-05-15 / 10. szám
1971. VIII. évf. 10. sz. Hazai Tudósítások 12. Hazai könyvespolc: MAGYAR HERCEGPRÍMÁSOK: 1707-1945 A budapesti Szent István Társulat megjelentette dr.Meszlényi Antal protonotárius-kanonok "A magyar hercegprimások arcképsorozata (1707-1945)" cimü könyvét. A több mint 430 oldalas mü 14 magyar hercegprímás portréját vázolja fel - Keresztély Ágost szász hercegtől (1707-1725) Serédi Jusztiniánig (1927-1945). Az érdekes és értékes összefoglaló természetesen nem törekedhetett teljességre, hiszen tulajdonképpen 77 magyar egyházfő életútját kellett volna ismertetni. Magyarország legmagasabb papi méltóságainak története ugyanis voltaképpen három korszakra bontható. A kezdő magyar kereszténység korszaka 21 érseket vonultat fel; primási ranggal előléptetett utódaik összesen 42-en voltak, végül 14 magyar prímás címerébe vehette a hercegi koronát is. A legújabb történeti kutatások szerint az első magyar érsek Domonkos volt (999-1006). Amikor Szent István király a Kárpátok medencéjében államalkotását a római kereszténység rendszeréhez kapcsolta,az a szándék vezette, hogy népe ebben az életformában lelje meg boldogulását. Századokra szóló célkitűzésében segítették a bencés hithirdetők, s a soraikból kikerülő püspökök, élükön az esztergomi érsekekkel. Közülük választotta ki legbizalmasabb tanácsadóit és közvetlen munkatársait. Nem tekintve az akkori kánonjogi gyakorlatot, a dolog természete is megkívánta, hogy a magyar főpapság sorában a rangelsőség az esztergomi érsekeket illesse meg. Megállapítható, hogy egyházmegyéjük szervezése a többi valamennyit megelőzte. Az esztergomi egyházmegye felállítását - a pápa utólagos helyeslésével és jóváhagyásával - egyenesen Szait Istvánnak köszönheti. így lett tehát a kiépülő magyar hierarchiában Róma után Esztergom a legfőbb irányitó tényező. Az eddig ismert adatok szerint II. András király volt, aki okmányszerüleg is igazolta a magyar hierarchiában az esztergomi érseki méltóság elsőségét, ahogy ez III. Incéhez (1198-1216) intézett egyik leveléből kiviláglik. Hasonlóképpen cselekedett fia, IV. Béla, amikor (1239) nemcsak elismerte az esztergomi érsekek rangelsőségét, hanem azt még újabb előjogokkal is növelte. Ilyen előzmények után mondta ki IX. Bonifác (1389-1404) hogy Magyarország összes püspökségei, egyházai, apátságai és prépostságai az esztergomi érsek joghatósága alá tartoznak. Magyarország érsek-prímásainak - az apostoli Szentszék született követeinek - sorát Mátyás (1240-1241) kezdi és Kollonich Lipót (1695-1707) zárja. A hercegesitett prímások külön szakaszt érdemelnek. Az újabb rangemelést a szász királyi családból származó Keresztély Ákost (1707-1725) szerezte meg. Maga születésénél fogva használhatta a hercegi címet. S bár Magyarország köztudottan a kis országok v közé tartozik, mégis a Keresztély Ágostot követő utódok közül kilencen megkapták a biborkalapot is, s köztük az utolsó hat megszakítás nélkül. xXXX
