Hazai Tudósítások, 1971 (8. évfolyam, 5-24. szám)
1971-05-15 / 10. szám
1971. VIII. évf. 10. sz. Hazai Tudósítások 13. _AZJ^MERIKAl_MAGYARi5ÁG ETNIKUSjNTÉZMÉN Y EI_ IV. Az egyházak Az egyházak alkották az egyletek mellett az etnikus közösségek másik tartóoszlopát. A bevándorló csoportok mindenekelőtt egyházaikat igyekeztek a legváltozatlanabb formában átplántálni az uj hazába . Amerikában szinte valamennyi etnikus közösség alakítása egyházak szervezésével indult. A magyarországi kivándoroltak egyházi közösségeiket már az 1890-es években kezdték kialakítani. Szervezkedésüket gyakran az úgynevezett templom-egyletekkel indították, ezeknek keretében gyűjtöttek pénzt, hogy maguknak papot hívhassanak és templomaikat felépíthessék. A közép- és kelet-európai kivándorlók törekvéseit saját egyházi közösségek létrehozására támogatták a már korábban bevándorolt népcsoportok megerősödött egyházi szervezetei is. így a református magyar kivándorlók körében, ahol az egyházi közösségek kialakításának a törekvése először jelentkezett, a rendszeres missziós munkát a The Reformed Church in the United States-nek nevezett, német eredetű református egyház kezdte 1890-ben, később 1903-tól bekapcsolódott a belső misszióba az angol-slcót eredetű Presbitarian Church is. E két nagy amerikai egyház támogatása és gondnoksága alatt szerveződtek az első egyházi közösségek, hivattak Magyarországról az első lelkészek, épültek a templomok. Az első magyar református egyházi közösség 1891-ben alakult Clevelandban. 1894-ben építették fel templomukat az East Side-on, a bevándorolt magyarok fő telephelyén. Ugyancsak Clevelandban szerveződött az első magyar katolikus egyházi közösség is, templomukat 1893-ban szentelték fel. Az egyházi közösségek kialakításában a legnagyobb buzgósággal a reformátusok tevékenykedtek. Nemcsak azért, mert az első bevándorlók nagyobb csoportjai Bodrogköz református vidékeiről származtak, hanem azért is, mert a református egyház "nemzeti" jellege erőteljesebben igényelte az etnikus kereteket. 1900-ra már hat magyar református gyülekezet volt Amerikában. Az etnikus tradíciókat,szokásokat elsősorban és legerőteljesebben az egyházak képviselték, tartották ébren. Az egyházi intézmények kötötték a bevándoroltakat legszorosabban eredeti hazájukhoz, nemzeti-népi közösségeikhez. Az óhaza is elsősorban ezeken az intézményeken keresztül közelítette meg a kivándorlókat és igyekezett hatni rájuk. Valamennyi etnikus csoportnál - nemcsak a magyarnál - a kialakuló egyházi közösségek és papjaik között az ellentétek gyakoribbak voltak, mint az óhazában. Papjaik egyházi közösségeiket sűrűn váltogatták. A kezdeti időszakban a fluktuáció és szétaprózódottság az egyházi szervezetekre is jellemző volt. A különböző irányzatok önállósulása napjainkra is kihat. (Az amerikai református egyházak tagoltsága és számos szekta például!) Ha nem is elsődleges szerepük volt az egyházi szervezeteknek, elsősorban a papok tevékenységének, az etnikumok nemzeti tudatának formálásában, 1914 előtt a "lángoló hazafiság" felszitásában. Az egyházi szervezetek és a papok élenjártak a "nemzeti" megmozdulásokban, a hazai ünnepek megünneplésétől kezdve az óhazának való gyűjtésig. (Első világháború, második világháború utáni küldeményeik például Magyarországra.) Az egyházi közösségeknek mint etnikus közösségeknek a virágzása a gazdasági bevándoroltak első nagy generációjához kötődik. Ennek a generációnak a gazdasági megerősödése vált az egyházi közösségek megszilárdulásának, anyagi gyarapodásának is a forrásává. Ez a generáció épitette fel a magyar templomok többségét még 1914 előtt. (Amerikában és Kanadában 80 római katolikus templom van, amelynek minden téglája, gyertyatartója, padja és oltárteritője az öreg amerikások és az öreg kanadások áldozatkészségét dicséri.) (folyt. köv.)
