Hazai Tudósítások, 1971 (8. évfolyam, 5-24. szám)
1971-04-15 / 8. szám
1971. VIII. évf. 8. sz. Hazai Tudósítások 5. MEGALAKULT A TANKÖNYV-SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG Korábban hírül adtuk, hogy az Anyanyelvi Konferencia védnöksége elhatározta: a magyar nyelv külföldi oktatásának elősegítésére tankönyv-szerkesztő bizottságot hoz létre. A bizottság a közelmúltban megalakult, s elnökévé Szende Aladár egyetemi tanárt, a legnevesebb kísérleti tankönyvirót választotta. A tervek szerint az 1971—72-es oktatási évre kiadják az első két kísérleti alaptankönyvet. Az egyiket 6-8 éves, a másikat 16-18 éves gyerekek számára Írják, A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a külföldön élő magyar gyerekek legtöbb esetben vagy Iskolai tanulmányaik elkezdése előtt, tehát 6-8 éves korukban, vagy pedig érettségi után foglalkoznak alaposabban az anyanyelv elsajátításával, illetve nyelvtudásuk fejlesztésével. A két első könyv szerkesztésével párhuzamosan megkezdik a közbeeső évjáratok számára készülő tankönyvek Írását is. A könyveket lényegében azoknak a gyerekeknek szánják, akik már rendelkeznek magyar nyelvismerettel. A pedagógusok a két uj könyvhöz tanmenetet és módszertani útmutatást is kidolgoznak, s a tanitás a nyelv játékos, élvezetes elsajátítását kívánja elősegíteni. A tankönyv-szerkesztő bizottság felveszi a kapcsolatot az Anyanyelvi Konferencián résztvett magyarországi és külföldi szakemberekkel; a kísérleti tankönyvek elkészítéséhez kéri javaslataikat, véleményüket. Szeretné ugyanis felhasználni a külföldön működő magyar iskolák, illetve hétvégi iskolák pedagógusainak tapasztalatait. A bizottság ezúton is kéri, hogy a különböző oktatási formákhoz felhasznált könyvek, segédeszközök egy-egy példányát tapasztalatszerzés végett küldjék meg a szerkesztőknek, (Cim: Budapest 62. POB 292) Megtörténtek az előkészületek, hogy az uj iskolaév kezdetére magyar szakemberekből álló pedagógus munkacsoport utazzon az Egyesült Államokba és Kanadába, ahol a helybeli kollegákkal megvitathatják az uj tankönyvek Írásának, szerkesztésének legfontosabb kérdéseit. A kísérleti anyagot ugyanis egyéves "kipróbálás" után a tapasztalatoknak megfelelően átdolgozzák, s ezt követően nyomtatják ki a végleges tankönyveket. A nyelvkönyvek készítésén kívül a bizottság az Anyanyelvi Konferencián és a külföldi magyarság körében azóta felmerült más igények kielégítésével is foglalkozik, s ennek megfelelően számos egyéb tankönyv kiadása is szerepel programjában. ooo LÁMPAGYUJTÁS - KILOWATTBAN Az esti Pest villanyszámlája Csaknem 45 esztendeje, hogy a Fővárosi Elektromos Müvek vezetői először elhatározták: külföldi példák alapján Budapesten is lesz diszkivilágítás. Az esti ünnepi fények először a Halászbástyán és a Mátyás-templom tornyán ragyogtak lel, majd a sikeren felbuzdulva elkészítették a Gellért-szobor diszkivilágitását. A kezdetet gyors egymásutánban mind több diszkivilágitási berendezés felszerelése követte. Különösen szépre sikerültek a Bazilika, az Országház Dunára néző ablaksora, a János-hegyi kilátó és a Lánchíd ünnepi fényei. A háború pusztításai a világi tóberendezéseket tönkretették. Helyreállításukat 1947-ben kezdték meg. A régiek folyamatos rekonstrukciójával együtt került sor újakra is. Ilyen például az Operaház, a Nemzeti Muzeum, az Ady-, az Arany-, a Jókai-szobor, a szovjet hősi emlékművek, az állami zászlók díszkivilágítása.1940-ben 24 objektumot láttak el díszkivilágítással, s ehhez 692 kilowatt energiát használtak fel. 1970-re az objektumok száma 43-ra emelkedett, s a felhasznált energia 1156 kilowatt. A város esti szépségét természetesen nemcsak a diszkivi tágításnak köszönheti , legalább ilyen fontos a közvilágítás is. 1951-ben 45 ezer lámpahely volt Budapesten - 1956-ban már 56 ezer. Éppen 15 éve a Fővárosi Elektromos Müvek kísérleteket kezdett az akkor legkorszerűbb fényforrásokkal, a fénycsövekkel, illetve a Philips-gyártól vásárolt higanygőzlámpákkal. A korszerűsítési munkák megkezdésekor, 1957-ben, s a következő években mind több fénycsöves berendezést építettek, s 1960-tól - mivel a hazai ipar a fénycsövek után a higanygőzlámpákat is kidolgozta - fokozatosan áttértek e fényforrások alkalmazására. Budapest utcáinak esti fényeit ma már mintegy hatvanezer izzólámpa, húszezer higanygőzlámpa és tizenháromezer fénycső sugározza. Az esti pesti fény ára évente 19 millió forint.----o-o----/
