Hazai Tudósítások, 1971 (8. évfolyam, 5-24. szám)

1971-04-15 / 8. szám

1971. VIII. évf. 8. sz.

Hazai Tudósítások

6.

A BARTÓK ARCHÍVUM- Tudatosan foglal Ön el, Mester, bizonyos álláspontot a modern zenében?

Vannak különleges céljai?- Erre nem válaszolhatok, sohasem tartottam rá Igényt s nem is fogok. Zenét szereztem s zenét szerzek, amig csak élek! Ez a zene aztán álljon helyt magáért és beszéljen magáért, amint már mondtam, ehhez nincs szükség az én segítségemre.

Az interjút Denijs Dille, flamand zenetudós készítette Bartók Bélával, 1937 február 2-án Brüsszelben, Később olyannyira a bartóki zene vonzásába került, hogy letelepedett Magyarországon, s az 1961 szeptember 25-én megnyílt Bartók Archívum vezetője lett.

Amikor ifj.Bartók Béla hozzáfogott Bartók Budapesten maradt dokumentumainak rendezéséhez - olyan hatalmas és fontos anyag került napfényre, amely túllépett a családi kereteken és egy zenetudományi archívum megalakítását tette szükségessé. Az átfogó gyűjtemény tárgyi feltételeit a Bartók család és a Magyar Tudományos Akadémia között létrejött 1958-as szerződés teremtette meg. A komponista özvegye, Pásztory Ditta, Bartók személyes használati tárgyait (Íróeszközeit, zsebmetronómját, székely szobabútorát stb.) könyvtárának darabjait, tudományos munkáinak kéziratát adta át, valamint nagyszámú egyéb kéziratos és nyomtatott dokumentumot ajándékozott az Archívumnak. Ifj.Bartók Béla a zeneköltő kiadatlan fiatalkori müveinek eredeti kéziratait heh ;te letétbe; Bartók levelezésének több mint ezer darabot számláló gyűjteményével gazdagította az Archivum anyagát. Kodály Zoltán húsz Bartók-kéziratot adományozott, köztük a Kékszakállú herceg vára első fogalmazványát. A külföldi ajándékozók közül John Lade 18, eddig ismeretlen Bartók levelet küldött Budapestre.

Az évről-évre gyarapodó hatalmas gyűjtemény legfontosabb csoportjai: Bartók kottatára és könyvtára, zenei- és irodalmi folyóiratgyüjteménye, hanglemez- és hangszalagtár,

Bartók saját fonográf-hengerei, ikonográfia, bútorai, bogár- és növénygyűjteménye.

Az állandó külföldi érdeklődés kielégítésére a Bartók Archivum D.Dille szerkesztésében Documenta Bartókiana cimmel, németnyelvű időszakos kiadványt jelentet meg. A Magyar Tudományos Akadémia és a mainzi Bartók Schott’s Söhne közös kiadásában közreadott kötetek; az Archivum saját anyagának kritikai megjegyzésekkel ellátott dokumentum-köz lésszerü publikálása, képanyag, kotta és hanglemez melléklettel. Az első 1964 januárjában megjelent kötet Bartók és Kodály kapcsolatával, a Kossuth Szimfónia körüli problémakörrel foglalkozik. A második életrajzi gyűjtés tárgya (ugyancsak 1964) - Bartók 1913-as biskrai útja, Búsomhoz és Schönberghez fűződő kapcsolata. A harmadik 1965-ben 150 Bartókhoz írott levelet ad közre. A legutóbbi negyedik kötet; rendkívül értékes adatokat tartalmaz Bartók népzenekutatási módszereiről, valamint közli a Cantata Profána szövegét.

Az elmúlt hetekben Bartók Béla születésének 90. évfordulóját ünnepelte az ország. Ebből az alkalomból az Archivum előadásokat és kiállításokat rendezett vidéki városokban.

De sokan felkeresték a helyreállított budai vámegyedben lévő patinás épületet is, amely Bartók szellemét őrzi.