Hazai Tudósítások, 1971 (8. évfolyam, 5-24. szám)
1971-08-15 / 16-17. szám
i 971. VIII. évf. 16-17. sz. Hazai Tudósítások 18. A_ BOR- VI LÁGyERSEOTJ JF ŐPROBÁJA” - A szőlő- és borgazdaság ötéves terve -Júliusban megrendezték Budapesten a jövő évben sorrakerülő első borvilágverseny "főpróbáját", amelyen a "versenyzőket" már a világverseny normái szerint bírálták el. Az országos versenyen az előző megyei vetélkedők győztes borai - összesen 884-féle nedű - vettek részt. A "válogatott szintet" elért borfajták nagy száma a magyar szőlő- és borgazdaság magas színvonalát igazolta. A következő években régi, kiöregedett, vagy minőségileg kifogásolható szőlőültetvények felszámolásával és több mint 11 ezer hektárnyi uj telepítéssel a szőlőterület körülbelül öt százalékkal, (220 ezer hektár alá) csökken, de a termésátlag hektáronként 42 mázsáról több mint 50 mázsára nő, A 931 ezer tonnáról 1 millió 50 ezer tonnára növekvő termés 87 százalékából készül majd bor. Az előzetes számítások szerint akkor 6,2 millió hektoliter lesz a bortermés, 13 százalékkal több a tavalyinál. Ebből az ország lakossága fejenként 42 litert fogyaszt az 1970. évi 37 literrel szemben, a borexport viszont 20 százalékkal növekszik. (A behozatal mennyisége előreláthatólag nem változik.) Mindehhez a szőlő- és borgazdaság különböző munkafolyamatainál jelentős műszaki fejlesztésre, illetve kapacitásnövelésre van szükség. A szőlőtermelés gépesítésében megnövekszik a motorteljesítmény és nagyobb mértékben alkalmazzál?; majd a különböző hidraulikus segédberendezéseket, valamint a tőkék között is használható müvelőeszközöket. A technikai apparátus fejlesztésével egyidőben az országos szőlőfeldolgozó kapacitást az 1970. évi 950 ezer tonnáról 1,2 millió tonnára, a 7,5 millió hektoliteres bortároló kapacitást 9,5 millió hektoliterre növelik, A palackozó kapacitást 1,5 millió hektoliterről 2,5 millió hektoliterre fokozzál?, ugyanis 1975-ben az exportra és a lakossági fogyasztásra szánt borok 60 százalékát palackozva hozzák forgalomba. xxxxxxxxxxx A magyar népköltészet hete a rádióban - közmondásoktól a virágénekekig Hagyományaihoz híven a Magyar Rádió az idén is megrendezte augusztus 16. és 22. között a magyar népköltészet hetét.Az elhangzott kilenc műsorban a hallga tók Ízelítőt kaptak a névtelen alkotások gazdaságából, tartalmi, formai értékeiből. A tiz-tizenöt perces adások szinte valamennyi népies műfajt bemutatták. Első alkalommal a közmondások világába kalauzolták az érdeklődőket, a következő összeállitás a tréfás meséket mutatta be. Nem hiányzott a válogatásból a népi szerelmes levelek különleges atmoszférája sem. Összeállítást sugároztak "Vallomás a népdalról" címmel, amelyben irók, költői?, művészek nyilatkoztak a folklór hatásáról, értékeiről. A népmeséket az Erős János históriája képviselte, s elhangzott egy méprnonda is. A sorozat hetedik részeként népi anekdoták kerültek a mikrofon elé, "Mosolygó Tiszamente" címmel. A magyar népköltészet egyik legszínesebb, legérzelmesebb műfaját, a virágénekeket sem mellőzték az ünnepi hét "tervezői". A népi alkotóművészek gazdagságának szentelt sorozatot népballadák zárták.
