Hazai Tudósítások, 1971 (8. évfolyam, 5-24. szám)
1971-08-15 / 16-17. szám
1971. VIII. évf. 16-17. sz Házai Tudósítások 19. Államalapító István EZERÉVES TÖRTÉNELEM PANNONHALMÁN Ez év augusztusában záródtak Magyarországon az államalapító Szent István király születésének ezredik évfordulója alkalmával rendezett ünnepségek. 1970 és 1971 augusztus 20. között az ország csaknem minden helységében rendeztek ünnepséget, kiállításokat, a közönség elé tárták azokat a tárgyakat, dokumentumokat, amelyek I. István korából fennmaradtak. Különösen sokan látogatták a pannonhalmi kiállítást, hiszen az egyház és államalapító királyt személyes kapcsolatok is fűzték Pannonhalmához. Az ősi monostort Géza fejedelem alapította 996-ban. Építését azonban már fia István fejezte be és szenteltette fel templomát 1001-ben, A király gyakran megfordult a várban, onnan indult a Koppány vezér elleni harcba, ott bízta fia Imre herceg nevelését Gellért püspökre, megindította ezzel az iskoláztatást a benczés rendnél. István alapította a győri egyházmegyét is és 1001-ben kiváltság levelet adott a "Pannónia fölötti hegyen épült Szent Márton monostor" számára. Ez az oklevél, amelynek eredetijét a főapátság levéltárában őrzik, a magyar történelem legrégebbről fennmaradt oklevele, rendkívül jelentős dokumentum. (Keletkezésének idejét néhány történész száz évvel későbbre teszi, és az eredeti oklevél bővített másolatának tartja.) Szá - mos, ma is létező falu nevét megtaláljuk benne: Fizet (Füzitő), Baluvanis (Bálványos), Vuosiány (Varsány), Nelka (Nyalka). A hagyomány szerint a temp an északi részén állt a királyi lakosztály: az ottani bejáratot ma is királyi kapunak hivják. És említsünk még egy legendát Istvánnal kapcsolatban. A mai altemplom nyugati falába süllyesztve vörösmárvány szék található, amelyet István király székeként emlegetnek. A szakemberek ezt nem tartják lehetségesnek, mert ezt a fajta márványt ezer körül még nem használták. De mivel a szék márvány ülőkéjébe süllyesztve keményfa darabokat találunk, elképzelhető, hogy István trónjának (székének) darabjait a XIII. században beépítették a márványszékbe. Ezer éves történelme alatt sok viszontagságot ért meg a kolostor: Tatár, török, labancdulás fenyegette. Az értékes okleveleket, könyveket, kegytárgyakat gyakran kalandregénybe illő módon mentették az ellenség elől. Utoljára 1944-ben forgott nagy veszélyben az apátság épülete és vele pótolhatatlan nemzeti kincsünk. A német katonaság a szovjet-angol és amerikai repülőgépek bombázásai ellen légvédelmi ütegekkel vette körül a pannonhalmi dombot. Az akkori főapát megpróbált lépéseket tenni a budapesti német parancsnokságnál az apátság megmentéséért, de nem fogadták. Sikertelenül próbálkozott felvenni a kapcsolatot a nemzetközi vöröskereszttel a belga követségen keresztül is. Nagy Vencel gazdaságvezető ekkor véletlenül megtudta, hogy a svájci nemzetközi Vöröskereszt a Fehér-megyei Csákvámak védelmet eszközölt ki, a pannonhalmi apátság pedig engedélyt kapott, hogy levéltári és könyvtári anyagának legbecsesebb részét lófogatu kocsival Csákvárra szállítsák. Nagy Vencel tovább próbálkozott valami megoldást találni. 1944 október 9-én sikerült felvenni a kapcsolatot a svájci kereskedelmi attaséval, áld egyben a svájci Vörös- Kereszt magyarországi megbízottja volt. Segítségével végiilis Pannonhalma a Vöröskereszt oltalma alá került és ezt november 15-től a gimnázium tetejére festett óriás vöröskeresztek adták hirül a szövetségesek bombázóinak. A vár körül 7 kilométeres körzetben nem sérült meg egyetlen épület sem. Az apátság védettsége sok ember megmentését is lehetővé tette. A pannonhalmi állandó lakosokon ldvül (2 ezer asszony, leány, gyermek) 760 személy részesült a főapátságteljes ellátásában - köztük zsidó családok és politikai menekültek is. Az üldözöttek rejtegetése miatt a nyilasok megtorló^ intézkedéseket is terveztek, a rend ellen, de erre már háborús események miatt nem kerülhetett sor. ^ ^_-v A megmentett egyházi kincsekből és történelmi dokumentumokból a jubileumi év alkalmából kiállítást rendeztek Pannonhalmán és a kiállítás anyagát több helyen bemutatták. Ezek között számos ritkaság van. Pannonhalmán őrzik az 1055-ben kelt tihanyi alapítólevél eredetijét és a koronázó palást előmintáját. Ez a legrégibb magyar ruhadarab, amelyet 1031-ben szőttek. A kincstár ritkaságai közé tartozik számos királyi oklevél, pápai bulla, értékes könyv és ötvösmunka.
