Hazai Tudósítások, 1971 (8. évfolyam, 5-24. szám)
1971-08-15 / 16-17. szám
1971, VIII, évi. 16-17. sz. Hazai Tudósítások 7. E re dm é nyék és kérdőjelek: * I NEGYEDMILLIÓ MAGYAR ANYA VETTE IGÉNYBE A GYERMEKGONDOZÁSI SEGÉLYT A Központi Statisztikai Hivatal Budit pesten'közreadta a gyermekgondozási segély első három évének adatait. Az összesítések szerint eddig negyedmillió anya vette igénybe az állami segítséget kisgyermeke gondozásához, részükre 2,6 milliárd forintot fizettek ki. A nőle helyzete, ezen beliü kölcsönösen kereső tevékenységük, és anyai hivatásuk összeegyeztetése napjainkban világszerte élénken vitatott téma. Szenvedélyesen csapnak össze a nézetek e kérdésben Magyarországon is, ahol az összes kereső közül a legutóbbi 20 évben 30 százalékról 44 százalékra nőtt a nők aránya. Ez több, mint 2 millió nőt jelent, akiknek nagyrésze egyben családanya is, s azok a konfliktusok, amelyek a kettős hivatásból erednek, az egész közvéleményt erősen foglalkoztatják, A kereső foglalkozás és az anyaság összeegyeztetésének egyik eszközeként vezették be Magyarországon 1967. január 1-én a gyermekgondozási segélyt. Ennek a lényege, hogy a kereső nő az 5 hónapos teljes fizetéssel járó szülési szatadság letelte után, gyermeke 3 éves koráig munkaviszonya fenntartásával otthon maradhat, ez időre 600 forint állami segélyben részesül. A gyermekgondozási segély igen gyorsan népszerűvé vált, és 1970 végéig - mint már említettük - kereken aegyedmillió szülő nő, a jogosultak kétharmad része igénybe vette. Ez az intézmény a gyermekek legfogékonyabb életszakaszában biztosítja az anyai gondozást és nevelést. A megfigyelők örömmel regisztrálták, hogy emelkedni kezdett a korábban mélypontra süllyedt születési arányszám is, mégpedig - «ml világviszonylatban figyelemre méltó jelenség - a keresőnők termékenysége meghaladta az eltartottakét. (1967-ben 148 886 gyermek látott Magyarországon napvilágot, 1968-ben már 154195 volt az ujszülöttek száma. A magasabb arány nagyjából stabilizálódott, bár 1970-ben némi csökkenés volt észlelhető,) A gyermekgondozási segély intézménye méltán keltett nemzetközileg is elismerést. Az utóbbi időben azonban Magyarországon a figyelem azokra a negatívumokra összpontosul inkább, amelyeket ennyi idő után már megbizhatóan lehet számbavenni. A Központi Statisztikai Hivatal tapasztalatait összegező kiadvány nyomatékosan felhívja a figyelmet arra, hogy a munkájukat hivatásszerűen végző nők körében tartósan alacsony a segély igénybevétele. Különösen a diplomás nők azok, akik nem mernek megkockáztatni 3 év megszakítást a pályájukon, mert attól tartanak, hogy behozhatatlan hátrányba kerülnek férfi kollégájukkal szemben. Hasonló jelenségek a szakmunkásnők körében is megfigyelhetők. A kiadvány egyébként elsőizben közöl adatokat arról, hogy mennyien szakítják meg a segély igénybevételét a lehetséges időpontnál korábban. Bár a megszakítás leggyakoribb oka anyagi természetű, nem kis szerepet játszik az is, hogy a fiatal anyák számára már gyakran elviselhetetlen a "háztartásbeli" életforma. A Statisztikai Hivatal említett kiadványa úgy vélekedik, hogy a gyermekgondozási segély vonzereje csökkenőben van: mig 1968-1969-ben a jogosultak 70 százaléka, 69-70-ben már csak 66 százalékuk vette igénybe, (1970-ben némileg ismét csökkent a születési arányszám is.) A gyermekgondozási segély elsősorban az alacsonykeresetü,különösen szaktudást nem igénylő munkát végző fiatal nőiméi segítette elő az első szülés előrehozását, de egyáltalán nem járult hozzá ahhoz a népességpolitikai célhoz, hogy két-három gyermekes családnagyság alakuljon ki, Emiek nem utolsó sorban az az oka, hogy a bérek időközben végbement emelkedése következtében a 600 forint vonzóereje lecsökkent. Mig a segély összege a bevezetéskor az átlagos havi keresetnek kereken egyharmadát tette ki, 1970-ben már csak 27,2 százalékát. Mivel a születési arányszám növelése változatlanul fontos nemzeti cél, a demográfusok^. szociálpolitikusok és más szakemberek újabb javaslatokat dolgoznak ki, hogy a családok számára megkönnyitsék több gyermek vállalását. A nők számára nagyobb választási lehetőséget kívánunk biztosítani, hogy személyes igényeiknek megfelelően akár otthon maradhassanak, akár tovább folytathassák munkájukat. így mindenekelőtt javasolják az otthonmaradás feltételeinek megjavítására, a gyermekgondozási segély összegének felemelését, továbbá olyan speciális továbbképzést, szakképzési formál? kidolgozását, amelyek lehetővé teszik a fiatal anyáknak, hogy kisgyermekül? gondozása mellett lépést tarthassanak a társadalom általános fejlődésével. Felvető'"itt olyan távlati elképzelés, hogy a segélyt azok az anyák is kapjál? meg, akik nem kívánnak otlhonmaradni, de a havi külön juttatás megkönnyítené számukra, hogy otthoni környezetben oldják meg gyermekük gondozását.
