Hazai Tudósítások, 1971 (8. évfolyam, 5-24. szám)
1971-08-15 / 16-17. szám
1971. VIII. évf. 16-17. sz Hazai Tudósítások 6. KÉT TANÉV KÖZÖTT Az általános iskolát végzett gyerekek 95 százaléka tovább tanul Ezekben a napokban, hetekben, Magyarország különböző tipusu iskoláiban megkezdődött az uj tanév. A nyári szünetben több, mint 200 000 fiú és lány döntötte el, hol akar továbbtanulni, milyen pályát választ. Az általános iskolák nyolcadik osztályából körülbelül 160 000-en álltak ilyen dilemma előtt, s nem volt könnyebb a választása a júniusban érettségizett több, mint 50 000 fiatalnak sem. Közülük ugyanis körübelül 30 000-en jelentkeztek egyetemi, főiskolai továbbtanulásra, s a pályázók között további mintegy 10 000 olyan fiatal is szerepelt, akik korábban érettségiztek. Végül is több, mint 40.000-en álltak a felvételi bizottságok elé, közülük az egyetemek és főiskolák első évfolyamaira több, mint 14.000 hallgatót vettek fel. Különösen nagy volt a túljelentkezés a divatos pályákra, igy például az orvostudományi egyetem, a bölcsészkar, a jogtudományi kar és a közgazdasági egyetemek egy-egy helyére négyen-öten is pályáztak. A magasfoku szakemberképzést évről-évre jelentősen bővítik Magyarországon, s ezzel magyarázható, hogy a felsőoktatási intézményekben tanuló diákok száma az elmúlt 10 évben körülbelül megduplázódott, s idén már a főiskoláknak és egyetemeknek több, mint 80.000 hallgatója van. Arra azonban nincs mód, hogy az összes jelentkezőket, - felkészültségüktől, tudásuktól függetlenül - felvegyék az egyetemekre, főiskolákra, hiszen néhány év múlva nagy problémát okozna ezeknek a diplomásoknak az elhelyezése. Az egyetemek különböző fakultásain • azonban - a várható igényeknek megfelelően - általában növelték a hallgatói létszámot, s a felvételi bizottságok jelentései alapján elmondható: a tehetséges, rátermett gyerekek sikeresen tették le a felvételi vizsgát, s a most induló uj tanévben már az egyetemi előadótermekben foglalhatnak helyet. Az általános iskolát végzett tanulók elhelyezése, továbbtanulásának biztosítása, legalábbis létszámukat tekintve még nagyobb áttekintést igénylő pedagógiai munkát jelentett. 160.000 14-15 éves gyerek sorsáról kellett dönteni - idén minden korábbinál nagyobb számban tanulnak tovább. Több, mint 30.000-en gimnáziumban folytatják tanulmányaikat. Körülbelül 35-ezren a szakmát és érettségit adó szakközépiskolákba iratkoztak be, mig a szakmunkásképző iskolák több, mint 80 000 fiút és leányt fogadtak. A továbbtanulási lehetőséget nyújtó gyors- és gépiró iskolákat is beleszámítva az általános iskolát végzettek közül körülbelül 150.000-en tanulhatnak tovább; ez a gyerekeknek csaknem 95 százaléka. A szalonunkásképző iskolák az elmúlt 20 esztendőben több, mint 600.000 szakembert adtak az üzemeknek, s a számítások szerint a következőkben is évente 80-90 ezer uj szakmunkást igényelnek a gazdaság különböző ágai. Az eddiginél sokoldalúbb, jobb felkészültségű szakmunkásokat litvánnak nevelni, ezért döntöttek úgy, hogy a korábbi mintegy 300 szakmával szemben, idén már csak 180 szakmában folytatnak képzést. Az egyes szakmákat elsajátitók azonban lénye gesen szélesebbkörü képzést kapnak, igy többféle munkahelyen alkalmazhatók. A szakmunkástanuló iskolák egyébként fokozatosan a középfokú oktatás részeivé válnak, s szerepkörükből egyre nagyobb részt vesznek át a szakközépiskolák, s az úgynevezett emeltszintű szakmunkáskép2;ő iskolák, ahol a szakma általános elsajátítása mellett magasabb fokú elméleti és kulturális képzésben részesülnek a fiatalok. A munkaerőhelyzetről szólva feltétlenül, meg kell emliteni azt is, hogy Magyarországon immár évek óta - a fejlett tőkés országoktól eltérően - nem magasabb képzettségű szakmunkásokban van hiány, hanem a nehéz fizikai megterheléssel járó munkahelyek szakember utánpótlása okoz különösen nagy nehézséget. Az ilyen szakmákra évről-évre az igényeknél lényegesen kevesebben jelentkeznek. Az építőipari szakmákban például 10 százalékkal, a mezőgazdaságban 20 százalékkal, az úgynevezett melegüzemekben pedig körülbelül 50 százalékkal kevesebb fiatal kezdi meg tanulását, mint amennyire szükség lenne. Ezeket a nehézségeket a szakmák munkakörülményeinek fokozatos javításával, s nem utolsósorban a különböző termelési folyamatok gépesítésével kívánják megoldani..
