Hazai Tudósítások, 1970 (7. évfolyam, 16-25. szám)
1970-08-15 / 16. szám
1970. VII. évf. 16. sz. Hazai Tudósítások 2. KÁROLYI MIHÁLY EMLÉKKIÁLLÍTÁS BUDAPESTEN Tizenöt évvel ezelőtt, 1955-ben halt meg Károlyi Mihály, az első' Magyar Köztársaság elnöke. Az évfordulóra kiállítást rendeztek a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban. A tárlatot a külföldről hazalátogató magyarok nagy érdeklődése kiséri, hiszen a tudományos alapossággal öszszegyüjtött, gazdag anyag teljes képet ad Károlyi életutjáról. A kiállítás első része az egyik legjelentősebb és leggazdagabb arisztokrata családból származó gróf Károlyi Mihálynak ifjúságát és politikai pályafutásának kezdő éveit mutatja be, külön hangsúlyozva, hogy már 1913-ban az Egyesült Függetlenségi Párt elnökévé választották. Ezután a parlamenti politikai harc élvonalában látjuk, majd 1914-ben nagy feltűnést keltő politikai agitációs körútra megy az Egyesült Államokba, amelyre a 48-as párt vezető képviselőin, a Károlyi-csoport tagjain kiviü elkísérte őt egy szociáldemokrata delegáció is, élén Kunfi Zsigmonddal. Az amerikai fogadtatás képei, a sajtóvisszhang dokumentumai láthatók a kiállításon. Károlyi gróf hazatérése utáni tevékenységéből nagy teret szentel a kiállítás a háború-ellenes akcióknak, majd bemutatja őt a Nemzeti Tanács élén a tömeg körében és a diadalmas, őszirózsás forradalom napjaiban. A tárlat bemutatja a polgári köztársaság legfontosabb eseményeit, Károlyi köztársasági elnökké történő kikiáltását, a földosztást Kálkápolnán, saját birtokán, amelyről Móricz Zsigmond vezércikket irt a Néplapban. Még a Tanácsköztársaság fennállása alatt kezdődik Károlyi negyedszázados, nehéz emigrációs élete, amelynek első állomásai: Becs, Csehszlovákia, Olaszország és Jugoszlávia. Később az angol kormánytól kap vízumot, s 1923-ban jelenik meg hires emlékirata "Az egész világ ellen" címmel. Hűséges élettársa és munkatársa Andrássy Katinka 1924-ben amerikai felolvasókörutra indul. Egy évvel később Károlyi is megkapja az amerikai vízumot, de csak azzal a feltétellel, ha nem ad politikai nyilatkozatot ott tartózkodása idején. Elutazása előtt viszont az összes nagy amerikai lap közli nyilatkozatait, amelyeket a mostani kiállítás fakszimilékben mutat be. Károlyiék Párizsban töltik az emigráció éveit a második világháborúig. Résztvesznek demokratikus és emberbaráti akciókban, kapcsolatot alakítanak ki világhírű írókkal, művészekkel, Így például Charlie Chaplinnel, Sinclair Lewissel, Upton Sinclairrel, Romain Rolanddal. Károlyi élénk levelezést tart fenn az egész magyar politikai emigrációval, főként Jászi Oszkárral, aki Amerikában élt, továbbá Böhm Vilmossal és Szende Pállal. 1930-ban ismét olvasókörutra megy az Egyesült Államokba. Egy évvel később feleségével együtt a Szovjetunióban tesz látogatást. 1933 után Károlyi energiáját főleg a nemzetközi fasizmus elleni harc köti le, A második világháború éveit Londonban tölti. Megalakítja az Uj Demokratikus Magyarországért nevű szervezetet, résztvesz a Londoni Magyar Klub munkájában, cikkei jelennek meg az antifasiszta magyar mozgalomról a dél- és északamerikai magyar lapokban. A háború végén az Angliai Magyar Tanács elnöke, és egyben az egész nyugati világ magyar politikai emigrációjának elismert vezetője. Hazatérésekor 1946-ban ünnepélyesen fogadják, a parlament törvénybe iktatja érdemeit. A Magyar Köztársaság párizsi követe lesz, 1949-ben azonban lemond erről a tisztjéről, hogy tiltakozzék a Rajk-per ellen és másodszor is az emigráció útját kénytelen választani. Dél-Franciaország egyik kis városkájában Vence-ban telepszik le, haláláig teljes visszavonultságban él, miközben megírja második emlékiratát. Életének eme utolsó éveiről, 1955-ben bekövetkezett haláláról valamint hamvainak Budapestre érkezéséről és a temetés ünnepélyes aktusáról számos fénykép, és dokumentum látható a kiállításon. mmy
