Hazai Tudósítások, 1970 (7. évfolyam, 16-25. szám)
1970-08-15 / 16. szám
1970. VII. évf. 16. sz. Hazai Tudósítások 3. A JUBILEUMI ÉVRŐL JELENTJÜK: IJJAS JÓZSEF - SZENT ISTVÁNRÓL A Vigília augusztusi száma több cikkben, tanulmányban emlékezik meg az első magyar királyról Szent Istvánról, A folyóirathoz Ijjas József kalocsai érsek irt bevezetőt "A szent" címmel - ebből közlünk részleteket, "A magyar nemzet első koronás királya, Árpádházi I. István: szent volt. Nevéhez nemcsak a történelem ragasztotta jelzőként a "szent" megkülönböztetést, hanem ez szinte tulajdonneve. A magyarságnak - határokon belül és túl - ő "a Szent". Sokkal inkább mint az olasz népnek az "II Santo", páduai Szent Antal, aki különben portugál nemzetiségű volt és életének csak utolsó tiz évét töltötte Itáliában. Szent István vére és élete magyar volt. És szent lett, magyar szent. Előbb volt szent, mint király. Amikor II. Szilveszter pápa a királyi koronát megküldte neki, akkor már a szent apostolok közé sorozta őt. "Én csak olyan apostoli vagyok, ő azonban igazi apostol” - mondotta a koronát átvevő magyar küldöttségnek. Évszázadának embere volt. Ereiben fajtájának vére forrt. Értelme, szive őszintén fogadta a keresztény igazságokat, és életét az akkortájt meginduló európai vallásosság szellemében alakította úgy, hogy az ezredfordulón Európa történelmét építő munkájában nemcsak a "segédmunkás" szerepét vállalta, hanem "mesterként" állta meg a helyét. Népének azt adta, ami államalkotásához addig leginkább hiányzott: magyar szentet adott az uj hazának. És családjában megnyitotta a magyar szentek sorát. Fia Szent Imre, hitvese Boldog Gizella; - ha vérségileg nem is, de szellemileg családjához tartozott Szent Adalbert, Szent Gellért; a királyi trónon utóda, a nép számára szinte "mása" - Szent László; majd Szent Margit "a feláldozott áldozat" a haza oltárán; a keresztény középkor nagy asszony-szentje: Árpádházi Szent Erzsébet. Magyar szentek, szent magyarok. Nevüket nemcsak a történelem ismeri, hanem szenteknek járó tiszteletet ad nekik az Egyház, a nép és a társadalom. Szent István király tiszteletéről Karsai Géza irt százoldalas összefoglaló tanulmányt. Az egyházi tiszteletadás maradandónak szánt emlékei a templomok és egyéb kultuszhelyek. Összefoglalóan azt állítja a tanulmány, hogy 29 hazai és három külföldi megszűnt templomról és kápolnáról tudunk, melyeknek emlékét a XII-XIH századtól kezdődően oklevelek őrzik, mig ma is létező 292 hazai, 17 külföldi templom és 65 hazai, illetve két külföldön meglevő kápolna tartja elevenen Szent István király tiszteletét. Szent István halálának 900 éves fordulója évében Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás a már említett emlékkönyvben irt arról, hogyan becsülte és becsüli a magyar nemzet szent királyát. Szavai az 1970. augusztus 20-án kezdődő jubiláns év megnyitó akkordjaként idézhetők: "Az értelmesek ragyogni fognak mint az égboltozat fénye, s akik igazságra oktattak sokakat, tündökölnek örökkön-örökké, miként a csillagok". Ennek fényes bizonyitéka, hogy a Szent Jobbon és egyéb ereklyéin, ünnepein, miséin és legendáin kívül szinte megszámlálhatatlan monostor, templom, kápolna, oltár, kehely, mise-ruha, továbbá igen sok szobor, kép, zászló, harang, egyházi ének és ima, nem különben számos vallásos és tudományos egyesület, intézet, alapítvány, végül sok helység, tér, utca, világi költemény, színmű és keresztnév őrzi a szentkirály emlékét. A mostani millenáris jubileum méltóan kíván csatlakozni a Szent ezeréves tiszteletéhez.” -x-SZENT ISTVÁN-TÚRÁN A WILLIAM PENN A William Penn detroiti fiókja népes csoporttal érkezett a szülőföldre, s mintegy 130 tagja a Magyarok Világszövetsége vendégeként részt vett a Szent István-i jubileumi emlékturá A detroiti magyarok Esztergomija , Győrbe, Pannonhalmára, Székesfehérvárra és Veszprémbe látogattak, végigjárták a nagv király minden jelentősebb emlékhelyét, majd Balatonfüreden töltöttek e!íy napot. A William Penn tagsága Budapesten, a Várban ünnepélyesen megkoszorúzta Szent István szobrát.
