Harangszó, 1944
1944-06-18 / 25. szám
Szerkesztőséi ét kiaáéhivatsl: Győr, II., Petőfi-tér 1. Telefon: 17—fi. Portatakarékpénztári csekkszámla: 30.526. 25. szám. it»9t»la)dnna«: Dunántúli Luther Szövetség. Megjelenik minden vasárnap. £«*3vedt lapok: Jöjjetek énhozzám, Paivldéki Luther, Lelki Harmat. 35. évfolyam. Főszerkesztő: SZABÓ JÓZSEF Alapította: KAPI BÉLA 1910-ben Szerkesztő-bizottság elnöksége: D. KAPI BÉLA, D. RAFFAY SÁNDOR, TÚRÓCZY ZOLTÁN, KUTHY DEZSÓ püspökök. 1944. június 18. Felelős szerkesztő: LUKACS ISTVÁN Megorsztetés. Maga pedig a békességnek .Istene szenteljen meg titeket # mindenestől; és a ti egész való-* t . tok, mind lelketek, mind testetek feddhetetlenül őriztessék meg. I. Tess. 5, 23. v. Életünk útján járva naponként gazdagodni szeretnénk s azt kell látnunk, hogy naponként szegényedünk. Mindennap elveszítünk valamit. Mindig fáj a veszteség. Különösen, ha drága, amit elveszítünk. /»Tie ■ i.káHh, érezzük, hogy számot keil a....: róla. Egyszer rajt' követeli az Isten. Különösen, ha látjuk, hogy többé nem szerezhető vissza soha. Sok mindent eh üthetünk, földi javainkat, otthon, lkat, környezetünkből szívünkhöz nőtt embereket, fi1öriket, életkedvünket, becsületün- k hitünket, életünket. Hányán sí? iák, veszteségeik romjai felett. K önösen ma. Göndoltunk-e arra, lioiy elveszíthetjük a lelkünket?! alert veszteségek érnek, elsőrendű feladatunk, hogy amink van, megőrizzük. Azt mondod: úgy is ezt tesszük. Egy-egy légitámadáskor, hogy menekülünk az óvóhelyre, jaj, valahogy az ellenség bombája testi életünket ki ne oltsa. Erre gondolva felelj magadnak, vigyá- zol-e testednek a bűntől való megőrzésére? Méginkább a lelked megőrzésére? Biztos helyet keresel, hogy a sátán bombái elől megmentsd a lelkedet? Lásd be, milyen fontos, hogy mind tested, mind lelked a gonosztól megőriztessék! Bármilyen fontos, hogy te mit teszel, a lényeges mégis, hogy Isten mit tesz, hogy mind tested, mind lelked megőriztessék. Az apostol azt mondja: A békesség Istene szenteljen meg!... Akkor őriztetünk meg a gonosztól, ha Isten megszentel minket. Ez a Szentlélek munkája. Hogy Isten Lelke által megszentelhessen, engedd őt életedben dolgozni. Légy kész munkájának előfeltételeit teljesíteni: szavára figyelni, hitre ébredni, Krisztushoz elindulni, bűneid kárhozatos voltát belátni, a bűnnek hátat fordítani s naponként életedet odaszentelni. . Mind tested, mind lelked akkor őriztetik meg, ha mindennap kezébe adod és Neki szenteled. Lukács István. Munkéskérdés falun. írta: Dr. Mády Zoltán. Sokat beszélnek ma arról, hogy a háború után a magyar mezőgazdasági termelést át kell alakítani. Egyesek Kert - Magyarországról szőnek álmokat, de a hivatalos körök is a belterjességet akarják minden ponton megvalósítani. Az annyit emlegetett gépesítés csajé bizonyos nelési ágakban tehet e cél elér -éré jó szolgálatot, a ná- 'unk -el«' melési ágakban: gyümölcstermelés, kertgazdaság, állattenyésztés stb. terén az emberi kéz marad a legfontosabb munkaeszköz, sőt jelentősége csak fokozódik és a jövő terveinek megvalósulása nagyrészt attól függ, hogy lesz-e elég munkás kéz?* Erre a kérdésre nyugodt szívvel nem lehet igenlő feleletet adni. Kisbirtokos családjainkban egyre kevesebb a gyerek. A mezőgazda- sági munkásemberek pedig egyre nagyobb számban hagyják el a falut és lesznek városlakó gyári munkásokká. Ezek miatt sok faluban a mezőgazdasági termelés mai formája is már lehetetlenné válik, nemhogy a sokkal több munkáskezet igénylő termelési ágak bevezetésére lehetne gondolni. Van a falusi munkáskérdésnek sok olyan részlete, amelynek megoldása nem a munkaadó dolga, de a megoldás nem is áll hatalmában. A kétkezi munkájából élő falusi munkásnak ruházattad, lábbelivel, élelmiszerrel való ellátottsága igen sok vidéken sokkal rosszabb, mint a városban élő gyári munkásnak,' vagy napszámosnak. Ugyanakkor a hatóságilag megállapított legnagyobb munkabérek nagyon mélyen alatta állnak a városi napszámosok órabér-átlagának. A falu és a város sokat emlegetett kényelmi különbségeiről most nem is beszélünk. Ue a falusi munkáskérdés számos, talán a legsúlyosabb és legriasztóbb részleteinek megoldása mégiscsak a munkások és a munkaadó gazdák kezében van. A munkások sokat panaszkodnak a gazdák szűkmarkúságára és kiszolgáltatottságuk kihasználására. Ezen a ponton különösen fájdalmas a munkások számára pl. az aratási munkabérbe belealkudott ú. n. robot, vagy angária, amelyet csekély, vagy semmiféle ellenszolgáltatásért olyan időben kell elvégezni, amikor legnagyobb a munkáskereslet és a munkabér. Fáj nekik nagyon az a szakadék, amelyet a társadalmi gőg ás közéjük és a gazdák közé. Külön körökbe, egyesületekbe kényszerülnek. A falu és az egyaiig .arái... hatnak hozzá. Ügy érzik sok helyen magukat, mint a gyarmati lakosság a hódítókkal szemben. Hát hogyne menekülne a még annyira is szeretett falujából és munkaköréből olyan helyre, ahol kevésbbé érzi a lenézést és ahol őt is teljesértékű, egyenlő jogú ember számba veszik. A gazdák ezzel szemben sokszor joggal panaszkodnak a munkások restségére, telhetetlenségére és megbízhatatlanságára. Gyakran emlegetik, hogy munkásaik nem akarják belátni, hogy a termelés mai formája mellett csak bizonyos magasságig emelkedhetnek a munkabérek, azután a gazda már csak ráfizetéssel termelhet. Szomorúan emlegetik a régi jó időket, amikor egy-egy mezőgazdasági munkás valósággal családtagnak számított, annyira azonosította magát munkaadója érdekeivel. Mezőgazdaságunk kétségkívül nagyon súlyos kérdésekkel küszködik és ennek következményei komoly mértékben hozzájárultak a gazdák és a munkások közötti viszony kiélesedéséhez. De nagyon sok múlik az embereken is: gazdákon és munkásokon egyaránt. Nem sírjuk vissza „a régi*jó időket“, mert tudjuk, hogy azokban is rengeteg nyomorúság és jaj volt, de az bizonyos, hogy sok olyan időszak volt agrártársadalmunk életében, amikor a, gazda és munkás sokkal közelebb volt egymáshoz. Nemcsak azért, mert bölcsen felismerték, hogy érdekeik mennyire azonosak, de elsősorban azért álltak egymáshoz közelebb, vagy közel, mert nemcsak névszerint, de a valóságban is keresztyének akartak lenni. Amikor a Biblia minden, napi, de legalább is gyakori tápláléka volt a falusi családoknak, jól ismerték Pál apostolnak a testről és tagokról mondott hasonlatát, amely azt tanítja, hogy „ha szenved egy tag, vele együtt szenvednek a tagok mind“. Ez alól a törvény alól nincs kivétel. Akár tudomásul veszem, akár nem. Jól tudták az öregek a Példabeszédek könyvének kemény isteni intelmeit: „Aki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtőjét.“ (Péld. 22, 2.), „Ne rabold ki a szegényt, mert szegény ő: és meg ne rontsd a nyomorulté — \í Úr forgat ja ázol k ügyét és’az lr»rablóik eletet elragadja “É^d. 22, 22-23.) Vagy hogy egészen a gazdák számára való isteni üzeilStet *s mondjunk, Jakab apostolt ldézzTHik^És az aratók kiáltásai eljutottak á'-Se^gek Urának füleihez. íme a ti me)?6k_ teket learató munkások bére, amit ti elfogtatok, kiált.“ Hogy a Biblia mennyire közel volt eleinkhez, mi sem mutatja jobban, minthogy az apostol intelme szokásmondás lett a magyar nép között: „Méltó a munkás a maga bérére.“ De a másik rész felé is hangzik az írás szava: „A szántó-vető embernek munkálkodnia kell először és úgy kell munkájának hasznát venni“, azután „Becsületbeli dolognak tartsátok, hogy csendes életet folytassatok, saját dolgaitoknak utána lássatok és tulajdon kezetekkel munkálkodjatok.“ (I. Thes- sal. 4, 10.) Továbbá: „Oh te.rest, meddig fekszel? Mikor kelsz fel a te álmodból? Még egy kis álom, még egy kis szunnyadás, még egy kis kézösszefonás, hogy pihenjek, így jő el, mint az útonálló a te szegénységed és a te szükölködé- sed, mint a paizsos férfiú.“ (Péld. 6,8—11.) Ezekkel az intésekkel az írás személy szerint támadja meg a legilletékesebbeket: a gazdát és a munkást egyaránt. A dolgok mélyére, végokára világít rá. Arra, amit semmiféle társadalmi, vagy politikai rendszerrel, vagy intézkedéssel nem lehet megmásítani, csak az emberi élet, az emberi lélek megváltozásával. Keresztyén munkás és keresztyén gazda között nem lehetnek kínzó társadalmi ellentétek, amint a kéz sem lehet ellensége a lábnak, vagy a fej a kéznek. Amíg nem vagyunk hajlandók tudomásul venni Isten megváltó
