Harangszó, 1943

1943-10-03 / 40. szám

34. Avfolyaitl. 1943 október 3. 40. szánt. Alapított* i KAPI BÉLA 1910-bcn. Laptulajdono«: Ounantú l Luth«r-«xövetaeq Megieltnik minden vasémcp. Ingyen malieklet lené* alatt képletenként e MS HARANGSZO Beolvadt lapok: 935-ban Jöjjetek enbozxám. 938-ban a Felvidéki Luchor 942-ben a lelki Harrnst. A Haraagas# asarkaestfi - kiadőblvatalai GYŐR II., Petőfi-tér 1. Előfizetőéi ára: negyedévre 2 P 50 fillér, félévre 4 P 80 fillér, egy évre 9 P 60 fillér. Caoportoa küldéssel 10%-os kedvezmény. Amerikába egész évre 2 dollár; az utódálla­mokba Vi évre 3 P. Postacsekkszámla 30,526. Teherhordozás. Egymás terhét hordozzátok és úgy töltsétek be a Krisztus törvé­nyét. Gál. 6, 2. Az egymás terhének hordozása felséges, királyi parancs! Aki ki­adta, megmutatta és betöltötte a parancsot. Ábrázolta egészen a ha­láláig a parancs betöltésének mi­kéntjét. Nézzük most nemzeti vonatko­zásban ezt a felhívást. Hiszen az aradi tizenhárom példája ezekben a napokban szinte kötelez bennün­ket erre. — Az aradi vár sáncai mellett felállított bitófák hirdetik, hogy nem nagyképű kijelentések­kel, nem szólamokkal, hanem cse­lekedetekkel kell betöltenünk egé­szen a halálunkig a felvállalt ter­het. Pergesd le magad előtt nem­zetünk arcképcsarnokának képeit, mint egy filmet és a szemeddel lá­tod, a füleddel hallod, hogy nem­zetünk nagyjai a halálig hősiesen hordozták a nemzet terheit. Emlé­kezz a költő szavaira: ne járj a mezőn, temető van ott; ne menj a tóba: vértől áradott. A teherhordozáshoz bátorság 'kell! Még pedig az a bátorság, melynek jellemző sajátszerűsége, hogy nem magáért, hanem máso­kért küzd. A teherhordozáshoz erő kell! Olyanféle erő, melyet látsz az édes­anyáknál, kik párolgó teknő mel­lett, betegszoba csendjében, vagy foltozó szerszámok mellett, végte­len kitartással hordozzák a terhet. A teherhordozáshoz hit kell! Ez az a titkos motor, mely megszáz- szorozza erőnket és olyan teher- hordozásra képesít, melyet a ma­gunk erejéből még megmozdítani sem bírnánk. Ez az a drót, melynek segítségével felülről alááramló cso­daerőket fogunk fel. Ez sarkal, ez biztat, bátorít, de csak akkor, ha már kegyelemre jutottunk. Ez vi­lágosit fel, hogy a teherhordozás nem előzménye, csak következ­ménye a kegyelemnek. Sokszor kérdezted hogyan kell a Krisztus törvényét betölteni. Jól figyelj az igére, ebből megtanulod. Fülöp Dezső. Mii jelentünk a nemzetnek ? Részlet Korén £.: A szórványhivő élete és szolgálata c. most megjelent munkájából. Az evangélikus embert mindig az a szilárd belső meggyőződés és hit erősíti, hogy ahol áll, oda Isten küldötte. Nem véletlen, nem a sors kifürkészhetetlensége, még csak nem is nemzeti erők asszimiláló ha­tása az, hogy magyar földön ma­gyarul kell élnie, hanem Isten ren­delése. A magyar földön és a ma­gyar életben nem csak helyzetét és állapotát látja, hanem hivatását. így van az, hogy evangélikus vol­tunk nem csak színt, illatot és me­legséget jelent mindennapi életünk számára, hanem itt, ezen a földön magyar feladatot is. Ebben Isten teremtő akaratát és rendelését is­merjük fel. Amikor a török végigszántotta a magyar földet s a nép lelke bele­dermedt a reménytelenségbe, a mi prédikátoraink voltak azok, akik iszákjukban a Bibliával járták a magyar tanyák és puszták népét, tartották és erősítették a lelkeket s Isten igéjével nemzetet mentet­tek. Szegedi Kis Istvánokon, Hu­szár Gálokon, Bornemisza Pétere­ken a nemzeti jövő mérhetetlen ál­dása nyugszik. Szórványprédikáto­rok voltak! S az a sok ezer magyar szórványcsalád, akikben a lelket az ő általuk hirdetett ige tartotta, a megveretett magyarságban a lom­bosodó magyar jövő letéteménye­sei voltak. Az ellenreformáció evangéliumi hithősei, gályarabok s a Karaffa- vérengzés vértanúi, a vallásszabad­ság nagy harcosai egyben mind nemzeti hősök voltak. /iC Ö* A ( KMAfllü < ■ V* 'N*. ^ ,’T x, „ . t „ ' Az elmúlt világháború hősi ha­lottainak vallási statisztikája egyet­len nagy dicséret az evangélikus hívők áldozatkész hazaszeretetéről. Valamennyi többi vallásfelekezet fölött mi áldoztunk legtöbbet ezért a megszentelt földért. Kossuthok, Petőfik, Gömbös Gyulák és Reményik Sándorok ál­lanak messze kimagasló példaként a magyar hazaszeretet panteonjá­ban. Évszázadok folyamán az evan- gélikusság bár csekély számú volt, de mindig példája lehetett a hite által megtermékenyített hazasze­retetnek. így a múlt. A jelenben s jövő­ben sem akarunk hátrább maradni múltúnk példaadásától. Életáldoza­tok hosszú sorát visszük ma is a nemzet oltárára. Háborúban s békében egyaránt létkérdés a belső front szilárdsága. Itthon mi ezt a belső frontot szi­lárdítjuk azzal, higy hitünkben el­sősorban mi magunk szilárdak és tántoríthatatlanok vagyunk. Nem csak evangélikusságunkat támad­ják, hanem minden felekezeti kor­látokon túl az egész magyar ke- resztyénség fölött dúlnak ma viha­rok. Mi tudjuk, hogy nemzeti jö­vőnk kimenetele legsúlyosabban ettől a vihartól függ. Ebben a vi­harban mutatjuk mi meg, hogy hi­tünknek háza sziklára épült. Evan- gélikusságunk kemény hitével vet­jük itt meg lábunkat s így akarunk az új magyar jövő letéteményesei lenni. _____^

Next

/
Thumbnails
Contents