Harangszó, 1943
1943-04-18 / 16. szám
34. évfolyam. 1S43. április 18. 16. szám. Alapította i KAM BÉLA MO-ban. llftalaUaaaai •atmili L(ti*r.8il>it:Í£. Macjalia'k xlatta »ui-aip. U(fM aalléfclat tatét Blatt léiaataakiat * «U» ■HUPPS/*' Beolvadt lapoki )I5-tuaJiiij3iekink«u.n aak-a-.R b falviéit! UGkjr a Lalin Hírest. Erős vár a mi Istenünk, Jó fegyverünk és pajzsunk. Ha 6 velünk, ki ellenünk? Az Ür a mi oltalmunk! A larulail ■■•rkaiit* • UUtkltiltUl GYŐR II.. Patöfl-tér 1. lUllaaMat árai aalyadAvra I T 51 fillér, lélérra 2 P 10 fillér, «ár évra 5 P 50 fillér. Caoportoa kfildéaaal 10%-oa kedvexraény. Amarlkába agéaz é.ra 2 dollár; az utódálla- aiokba 14 árra 1.10 P. Poatacaakkazámla 30.52Í Alázat... Engedelmesség... Keresztifa... „És mikor olyan állapotban találtatott, mint ember, megalázta magát, engedelmes lévén halálig, még pedig a keresztfának haláláig.“ Fii. 2. 8. Alázat... engedelmesség . .. keresztfa ... ez volt Jézus földi sorsa és ez a sorsa azóta is mindenkinek, aki Jézus nyomdokában halad. Aki megalázza magát Isten előtt, az legyen elkészülve rá, hogy a világban az emberek részéről is megaláztatás lesz osztályrésze. És aki mindenkor csak Istennek engedelmeskedik, az biztos lehet benne, hogy a világ úgy fog bánni vele, mint engedetlen, rossz gyermekkel. A világ engesztelhetetlen és örök ellensége az Istennek ... ezt hirdeti ez a böjti időszak, amely ujjával a keresztfa haláláig alázatos és engedelmes Jézusra mutat. De ugyanakkor ez a böjt eléd tartja lelked tükrét, amelyben megláthatod, hogy te kivel tartasz: a világgal-e, vagy az Istennel? És ha ebbe a tükörbe belenézel — egy felemás embert láthatsz benne, aki jó viszonyt szeretne fenntartani mind a kettővel: Istennel és a világgal. Félsz, hogy a világ meg ne alázzon, azért Isten előtti alázatodat elrejted a templom falai és vallásos életed szertartásai közé. Félsz, hogy rossz gyermeknek fog tartani a világ, tehát Istennek csak addig engedel- meskedel, amíg a világ nem néz reád rosszaló tekintettel. Pedig ha valamikor, úgy a történelmi idők mai viharzúgásában csak akkor fogod mgállni helyedet Isten országában és harcban álló nemzetednek azon a posztján, ahová most őrtállónak állított az Isten, — ha a világgal nem törődve — te is alázatos és engedelmes leszel Isten előtt mind halálig, — ha kell: a keresztfa haláláig. Irányi Kamill. A legnagyobb áldozat. írta: Bácsi Sándor. Sok mindenre rápazaroljuk azt a drága szót: áldozat. Áldozatnak merjük csúfolni a koldusnak vetett alamizsnát, a perselybe hullatott filléreket, pedig ezek csak adományok. Felhánytorgatjuk, hogy mennyi áldozatot követel itthon is a háború, mert kevesebb a kenyér és szorítja zsebünket a drágaság, pedig ez csak lemondás. — Panaszkodunk, hogy mennyi időt „szentelünk“ emberek meghallgatására, hogy ügyes-bajosok megsegítésére áldozzuk életünket, pedig ez csak kötelesség. Még a legszebb gondolat és az igazság felé való legszebb elindulás, ha arról beszélünk, hogy katonáink, véreink érettünk áldozzák életüket, de a hősi halál e felbecsülése is csak a szív honszerelmének hasonlítása ahhoz a legnagyobb áldozathoz, ami a kereszten történt. Mert a nagy áldozatot nem a zsidók főpapja mutatta be a nagy engesztelő ünnepen, hanem az örök Isten végezte el, nagypénteknek keresztfáján. Az ószövetség áldozatai véres emberi kísérletek voltak a törvény igájába szorított bűnös léleknek, hogy feloldozást, megváltást cseréljen vele. Az újszövetség áldozata a kegyelmes Isten szánakozó felelete volt a hasztalan, kába emberi erőlködésre s ebben a feleletben nyilatkoztai!.! kr az Isten, hog^-a bűn | ( tfFnoutnw -A— \ marcangolása és kárhozata ellen való orvosság nem eladó és nem vásárolható sem állatok vérén, sem emberek könnyén, hanem a Fiú vérében nyújtja kegyelemből azt a seregek Urának buzgó szerelme. Bármer nyíre rajongunk magyar múltúnk idegen kezeknek gorombán széttört emlékein, nem isteníthetjük és nem sóvároghatjuk vissza őseinknek erdők mélyén, csobogó források ajkára csókolt fehérló- áldozatát sem. Lehetett ez a hadak ura előtt való meghajlás, közösségi érzés, lakoma és áldomás lüktetett benne, lehetett egy nemzet lelki egységének vér- és tűzkohója, Sámánok és Táltosok jeleket és jóslatokat sutoghattak belőle révült ajkakkal, de nem adhatott feleletet arra a leggyötrőbb kínsóhajra: „Óh én bűnös, jaj mit tegyek?“ A legnagyobb áldozatot Isten maga végezte el a Golgothán egyszer, de mindenkorra. Nem az első „mise“ volt, hanem az „egyetlen“ áldozat. Szívét, szeretetét, életét, önmagát áldozta fel érettünk: az a Fiú hullatja vérét, aki tudta és kijelentette: „Én és az Atya egy vagyunk!“ A kereszten bemutatott áldozat a legnagyobb, mert a legnagyobb ellenségünktől, a bűn átkától, a kárhozattól vált meg bennünket. Ez az áldozat a legnagyobb, mert nein a kiváltságosoknak vásárol
