Harangszó, 1943

1943-12-12 / 50. szám

m HARANGSZÓ l§4á. december 12. /I szivek összedobba- násában áll az igazi lelKiegység — mondotta báró Radvánszky Albert egyetemes felügyelői megnyitó be­szédében. A háború azért tört ki, mert meg­bomlott a népek közötti egyetér­tés, a háború hosszas elhúzódásá- dásának oka pedig, hogy a hiányzó egyetértés helyébe engesztelhetet­len gyűlölet lépett. És bármi le­gyen is a háború vége, ha a lelkek összhangját helyre nem állítja: nem lesz igazi béke. tgy van ez nemcsak az egész emberiség, de minden közösség életében is. Ahol nincs békés harmónia, ott nincs vi­rágzó élet, eredményes építőmunka, mert ott elvadult emberi szenve­délyek tombolnak és boldogtalanná teszik az életet. Itt rámutatott az egyetemes felügyelő az ú. n. egy­ségmozgalomra, majd így foly­tatta: , Csalódtak és csalódniok is kel­lett azoknak, akik a mozgalomtól többet vártak, mint amit hozott. Nem lehet itt szó egyik egyháznak a másikba való beolvadásáról, ha­nem csak arról — és kell-e több ennél? —, hogy egyesek és egy­házak, ha Krisztus nevéről nevezik magukat, testvérként becsüljék meg egymást és egyesült erővel szolgálják istenországa e földön való terjesztésének ügyét, a krisz­tusi élet diadalát ebben a világ­ban. Nem a hittételek azonosságá­ban, hanem a szívek összedobba- násában áll az igazi lelkiegység ... A protestáns világban a háború el­lenére is komoly erőfeszítések folynak a szívek összehangolására. Krisztus hirdetésénél* első helyre Reil Kerülni... Végezzük munkánkat valahol csak marad használható templom és ahol még vannak élő emberek. Az egyházi munkák minimumra zsu­gorodtak, viszont az egyház leg­elsőrendű feladatának: Krisztus hirdetésének az első helyre kell kerülni, — írja a hamburgi evan­gélikus püspök Hamburg bombá­zása után az ottani egyházi mun­kásoknak. Jl Harang szó-Naptár szétküldése serényen folyik. Na­ponta 2—3000 indul útnak. A Naptár ára 1.50 P. Külön ren­deléssel 1.60 P. ‘ Az embereket a fájdalmak óceánján Isten szeretet« hordozza... Düsseldorfban a nyitott sírok előtt az az érzés fogott el, hogy Isten­nek kegyelmi jele íveli át a világ szenvedéseinek nagy tengerét és hogy az embereket a fájdalmak óceánján Isten szeretete hordozza. Talán ma meg tudjuk tanulni, hogy a Szentlélek közössége tud bennün­ket hordozni és hogy mit jelent Krisztus egyházához tartozni, vagy­is ott élni, ahol Isten szeretetének a csodáit hiszik és élik — írja a bombázott német városokból egyik lelkész. AZ ÜJ HITTANKÖNYVEK közül Kiadóhivatalunknál jelenleg az alábbi könyvek kaphatók: Kemény Lajos: Bibliai törté­netek, elemi isk. I—II. oszt. részére, II. kiadás . . . —.80 P Kemény Lajos: Bibliai törté­netek, elemi isk. III—IV. o. részére, II. kiadás . . . 1.30 P Mórocz Sándor: Az egyház tör­ténete, középisk. III. osztálya részére ................................2.50 P A többi hittankönyveket papírhiány mi­att nem nyomathatjuk. Hazafelé. Irta: Sághy Jenő. — Bibliaolvasásra is a népfőiskolán szoktál rá? — kérdezte István. — Eltaláltad, testvér. Vezetőink útmutatása, fi­gyelmeztetése alapján ott jöttem rá arra, hogy milyen fontos és áldásos a Szentírás olvasása. Szívből hálás vagyok az útmutatásért. Mit érne, ha elsőrangú ba­romfitenyésztővé vagy méhésszé stb. képeztek volna ki, a lelkem meg maradt volna olyan nyugtalan, mint azelőtt. Népfőiskolái vezetőink sokkal többet tettek. Odavezettek a Bibliához s a Biblián keresztül Krisz­tushoz. Van Bibliám, van Krisztusom, tehát megvan mindenem. Mindenre van erőm, tehetségem, nem szenvedek hiányt semmiben. — Furcsán beszélsz sokszor — válaszolta István. Igen szokatlanul hangzik az ilyen beszéd nem papi ember szájából. Csak az a bökkenő, mások nem így beszélnek. A papokon kívül életemben csak egyetlen öregembert hallottam így beszélni. Már pedig ha csakugyan olyan nagyon fontos dolog volna, amit te mondasz, akkor talán mindenki úgy érezne és be­szélne, mint te. — Valaminek az igaz volta nem attól függ, há­nyán állanak melléje. Hányszor van az, hogy az em­berek nemcsak nem pártolják az igazságot, hanem egyenesen ellene fordulnak. Ilyen Krisztusnak az igaz­sága is. Megmutatkozott ez már kezdetben. Keresztre feszítették az igazság Királyát. — Menjünk haza! — szól közbe valaki. — Sö­tétedik. Akármint van is az igazság dolga, annyi bi­zonyos, hogy te Patai meggyőződésből, szívből be­szélsz. Ezért nincs igaza Bodónak, aki mindig kép­mutató voltodat emlegeti. Szerintem is túlzásba vi­szed a bibliaolvasást, imádkozást s egyáltalában túl sokat foglalkozol a papok dolgával, dehát ez a te bajod. Ha másnak nem ártasz vele és úgy látjuk, nem ártasz, nem szólhatunk ellene semmit. Felkúsztak a gyalogösvényre és elindultak haza­felé. A völgy mélyét sűrű homály lepte meg. Az erdő színét veszítve, mint valami sötét, alaktalan tömeg figyelte útjokat. István hátramaradt és meghúzta Patai zubbonyának ujját, hogy maradjon el ő is a többiektől. Hallgatva ballagtak egy ideig. Végre, amikor bajtársaik hangja már csak foszlányokban ért el hoz­zájuk, István megszólalt: —Beszélni szeretnék veled, Feri! — Csak rajta! Hallgatlak. — Azt akarom tőled megkérdezni: csakugyan olyan nyugodt ember vagy-e, mint amilyennek lát­szol? I — Nyugodt vagyok, hála Istennek! Mitől féljek? — És régebben te is nyugtalan voltál? Ezt értet­tem szavaidból ott a hegyoldalon.

Next

/
Thumbnails
Contents