Harangszó, 1943
1943-10-31 / 44. szám
34. évfolyam. 1943 október 3T< 44. sainr. AUin*H*l KAPI BÉLA 1910-b.n, laptulajdono«: öunántu.l LuUor-yic <6ttáQ NUgjeiunik minden vasárnap, Ingyen melléklet tané» alatt kéthetenként a KIS HARANGSZÓ, Beolvadt lapokt 935 hí* iójjnmlr *n'i:cxzám. 938-ban a Falvldeal Lather 942-ben a Lelki Harmat. Erős Ä tusijáésaő M«\mrtuib klaÁ4kivaiaÚM GYŐR II.. Ptteíi tír I. Előfizetési ára; negyedévre 2 P 50 fillér, félévre 4 P 80 fillér, egy évre 9 P 60 fillér. Csoportos küldéssel 10%-oa kedvezmény. ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS KÉPES NÉPLAP Erét vár a ml Istenünk, Ha 0 velünk, ki ellenünk? Jó fegyverünk it pajzsunk. Az Űr a ml oltalmuakl Amerikába egéaz évre 2 dollár; az utódállamokba hí évre 3 P. Poatacaekkszámla 30,534. vár mi Istenünk! I)igy ússzatok, álljatok, meg a fyitben, legyetek férfiak, legyetek erősek 1 I. Kor. 16:13. v. Békülékenység. A mi oltalmunk. Irta: Dr. Karner Károly egyetemi tanár. Ám haragudjatok, de ne vétkezzetek: a nap le ne menjen a ti haragotokon; Se pedig az ördögnek ne adjatok helyet. Eféz. 4. 26-27. Ám haragudjatok. Hát szabad? Apostoli engedélyt kapunk a haragra itten? Nem bizony. Csak éppen számba veszi az apostol az emberi természet gyarlóságát, mely a gyülekezet közösségében sem szűnik meg. Nincsen közös élet harag, viszály nélkül. A testvéri közösség sem mentes tőle. S rriost következik az apostol tanácsa: vágjátok el gyorsan a harag fellobbanó indulatát szívetekben; ha valami félreértés történt, vagy szándékos gonoszság robbant ki, legjobb tüstént egymásnak meg- bocsájtani s békejobbot nyújtani! Mi következik el ott, ahol nem él a gyülekezet tagjaiban a békü- lékenységnek ez a lelke? Ott teret nyer az ördög, a nagy viszályszító! Akármily jogtalanul bántod meg a felebarátodat, ha te meg őt égre- kiáltva haraggal vádolod, máris az ördög lelke heveskedik benned. Akármi vert éket közéd és felebarátod közé, nem szabad beletörődnöd abba, hogy felbomoljék köz- tetek a testvéri közösség. Ha még oly nehéz, fenn kell tartanod a kapcsolatot vele. Így adunk helyet szívünkben — a Krisztusnak! Scholz László. A reformáció ünnepén felhangzik újból templomainkban, vallásos ünnepélyeinken az „Erős várunk“. Hatalmas melódiája eltölti szívünket, lelkünket, megtelünk emlékezéssel, felragyog előttünk Luther Mártonnak próféta-személye, a reformáció hőseinek végeláthatatlan sora. Emlékezünk. Emlékezünk nem is emberekre, hanem arra, hogy mit cselekedett Isten, hogyan szabadította fel egyházát emberi tévelygések megrontó béklyóiból, hogyan szólaltatta meg ismét a tiszta, hamisítatlan evangéliumot. Emlékezünk az üldöztetések és megpróbáltatások mártiriu- mok fénykoronájával ékesített hőskorára és hálát adunk Istennek azért, hogy mindeddig, megőrzött, megtartott, idáig elsegített. De a reformáció több, mint a múltba tekintő visszaemlékezések ünnepe. Minden évben újból emlékeztet bennünket az evangélium drága ajándékára. Emlékeztet arra, hogy az evangélium ma is „Istennek hatalmas ereje minden hívőnek üdvösségére“. Isten ma is ebben az evangéliumban nyilatkoztatja ki magát és ma is Krisztus által ad nekünk szabadítást,váltsá- got. Ma is benne van egyedüli és egyetlen üdvösségünk. Ezt ma különösképen is jó tu3- nunk és hinnünk. Életünk tele van félelmekkel és aggodalmakkal. Féltjük magunkat, gyermekeinket. Aggódva gondolunk egyházunk, hazánk, a keresztyénség sorsára, ha egyszer elöntene bennünket a hitetlenség sátáni hatalmainak az árja. Hová, kihez menekülhetünk akkor nyomorúságunkban, elha- gyatottságunkban? Ki legyen az oltalmunk, ha ránk tör az „ős ellenség“ csalárdul, nagy seregével? Nem lehet más, egyedül ö, Jézus, Isten Szent Fia, a hős Vezér, aki küzd velünk és értünk. Hithű evangélikus eleinkre az elmúlt évszázadokban nem egyszer zúdultak a megpróbáltatás vizei, sokuk felett megvillant a hóhér kardja is. De egyházát, a keresz- tyénséget Isten nem hagyta. Megmaradt a „kicsiny sereg“, a mártírok véréből új élet fakadt. Ma se magunkat féltsük. Legyen életünkben is úgy, ahogy énekeljük: „Kincsünk, életünk, nőnk és gyermekünk mind elvehetik, mienk a menny örökre!“ De éppen ezért szolgáljuk annál hívebben Urunkat és Krisztusunkat, népünket, nemzetünket, teljesítsük hűségesen a legjelentéktelenebb kötelességeinket is és ne veszítsük el bizalmunkat abban, akinek kezében van minden hatalom. ö ma Is oltalmunk Ss erős várunk. -, 1
