Harangszó, 1942

1942-01-11 / 2. szám

33. évfolyam. » 2. izém. AUflUtUf KAM BflCX Itll-bra. •Laptalajdoaoai Dunántúli Luthar-8zAvetsig. Megjelenik minden vasárnap. ingyen mai lettlat tanév alatt témáimként a MS HARANQSZÓ. Beolvadt lapoki 935-ban a Jöjjetek énhOHint 933-ban a felvidéki Luther 1942-ben a Lelki Harmat. 1942. január ÍT. ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS KÉPES NÉPLAP. Erős vár a ml Istenünk, Jó fegyverünk és pajzsunk. Ha 6 velünk, ki ellenünk? Az Or a ml oltalmunk! k laiaateal aaarkaaaté-kladeltlvalaU »»«■ II.. getUI-Ml I. Előfizetési árai ■•gyedéire 1 P 21 fillér, félévre 2 P 40 fillér. •|y árra 4 P 10 fillér. Caoporto* kildéaaal 10%-oa kedvezmény. Amerikába egéaz évra 2 dollár: az utódálla­mokba bi évra 1.60 P. Poatacaakkazámla 30,520 Megtaláltuk! Találkozott András a maga testvérével, Simonnal és monda néki: Megtaláltuk a Messiást — ami megmagyarázva azt teszi: Krisztus. Ján. 1, 42. Archimedes — ez a régi görög bölcs —, amikor hosszú kísérlete­zés és számítgatás után megtalálta a természet titkainak egyik törvé­nyét, örömében kifutott az utcára és ezt kiáltozta: Megtaláltam!... Megtaláltam! ... El tudom képzelni Andrást, amint a nagy öröm izgatottságával újsá­golja testvérének, Simonnak: Meg­találtuk a Messiást! Megtaláltuk a Krisztust! Aki ezt az örömhírt a szíve indí­tására mondja el, az hitünk sze­rint megtalálta a legnagyobbat, amit ember megtalálhat. Hiszen Krisztus a vándornak — út, a meg­fáradtaknak — nyugalom és meg- pihenés, sötétben botorkálóknak — lámpás, eltévedteknek — pásztor, vakoknak — világosság, betegnek — orvos és orvosság, szomorko- dóknak — vigasztalás, rabságban ülőknek — Szabadító, elveszettek­nek — Megtartó, megátalkodot­taknak — ítélet és elesés, bűnbá­nóknak — kegyelem és feloldozás, élőknek — király, halottaknak — feltámadás és élet!... Mit mond­jak még? ... Krisztus minden min­denekben. Aki öt megtalálta, min­dent megtalált! Megtaláltuk-e már mi is? ... És ha megtaláltuk, mi annak a bizony­sága!? András megtalálta a Krisz­tust, de nem is tudta ám magába zárni örömét. Sietve újságolja testvérének, Simonnak, hogy minél gyorsabban sereget toborozzon Krisztusnak és minél több lelket eljuttasson a Krisztus megtalálás örömére. Ma is csak így van ez. Aki jó orvosra talált, aki biztos gyógyszert tud valamely beteg­ségre, az becsületbeli kötelességé­nek tartja, hogy szenvedő, beteg embertársainak minél előbb tudo­mására adja a megmentő felfede­zést. A fogfájásra mindenkinek van valami orvossága. Hát a Krisztust miért nem ajánlod testvéreidnek és felebarátaidnak? Nagy szégyenlő­sen hallgatsz róla, pedig mennyi hitetlen ember jár körülötted Krisztus nélkül! Miért hallgatsz? Magad sem találtad még meg? A háború mindig sok kárral jár együtt. Drága értékek pusztulnak el benne még akkor is, ha a háború idegen területeken dúl. Megérzik és megsebesülnek benne a mögöt­tes országrészek is, szent ügyek és munkák látják a kárát még akkor is, ha a háború győzelemmel vég-, ződik. A most folyó háborúban a misz- szió ügye is megsebesült. Két olda­lon kapott súlyos sebet. Az egyik a külmisszió munkamezeje, a má­sik az itthoni munka. A legérzékenyebb sebet a misszió a külmissziói területen kapta. A most folyó háború már-már a tel­jes világ háborúja. Minden világ­rész érdekelt benne, tehát minden missziói terület is érdekelt. Ez azt jelenti, hogy az ellenséges államok azonnal összegyűjtötték a szá­mukra idegen „elemeket“, köztük a misszionáriusokat is és internál­ták őket. Ezt olvassuk a lipcsei misszió évi jelentésében, hogy mind Afrikában, mind Indiában valamennyi misszionáriust szöges- drótsövény által határolt internáló táborba gyűjtötték. Ez azt jelenti, hogy árván maradtak a gyüleke- ! zetek, sok,8^íp rtiunka megakadt. ! A háboryr magával hozza azt is, Azért némulsz el, mert még ma­gad sem vagy az övé?..,. „Mert nem tehetjük, hogy ami­ket láttunk és hallottunk, azokat ne szóljuk!“ (Csel. 4, 20.) Előre a bátor bizonyságtevéssel! „Segélj, hogy hű legyek végig, Mint az voltál te a sírig, S tégedet én jó Uramat, Áldó, védő pásztoromat Soha meg ne tagadjalak, Néked éljek, néked haljak!“ . ■ hogy ilyenkor nem közlekedhetnek a misszionáriusok, az utánpótlás igen nehéz, az ő megélhetésük is válságos. Mi is hónapokon keresz­tül nem tudtunk Kunos Jenőnek pénzt küldeni, míg újabban egy másik valutában engedélyeztetett. Különös kegyelme az Istennek, hogy Kunos Jenő Kínának Japán megszállt területén van, s mint magyar, munkáját . folytathatja. De hogy majdnem egy esztendeje már nem kaptunk felőle hírt, az is a háború következménye. A háború valóságos sebeket is ejt. Nem egy missziói állomás bombatalálatáról és pusztulásáról értesültünk már. A lipcsei misszió igazgatója jelenti, hogy 5 halott­juk van már. Az orvosi misszió területén is kevés az ember. Sok­szor egy nőtestvér vállára neheze­dik több kórház gondja. A finnek Hunnánból nem egyszer adták le már az S. O. S. jelet, mert annyi a munka. A háború nagyon nagy sebe az is, hogy megrendülnek a benszülőttek a keresztyének sze- retetében és példaadásában. Min­den misszionárius mögött akarva- akaratlanul egy világot képzelnek el, mely hasonlóan gondolkozik, érez és cselekszik. És ime a tények mást mutatnak. A misszió! mint a háború sebesültje.

Next

/
Thumbnails
Contents