Harangszó, 1942

1942-02-08 / 6. szám

1942. február 8. a mutatott a mi kedves ven- égünk, a Lották elnöknője: a lazaszeretetre és a mélységes val- ásosságra. Ha hitünk, otthonunk, azánk védelmére, harctéren küz- ő katonáink segítésére szolgála­ti akarunk végezni, nekünk is bből a két forrásból kell erőt me- íteni: a hazaszeretetből és a mély vangéliumi vallásosságból! egyífáxi téren való munkálkodás Istentől adott olyan szolgálat, amit örömmel kell vállalni és teljesí­teni — mondotta Tomcsányi V. Pál, evangélikus egyházfelügydlö, Kárpátalja új kormányzói biztosa, midőn kinevezése után minden hi­vataláról lemondott, de kijelen­tette, hogy egyházi tisztségeit to­vábbra is megtartja. — A kor­mányzói biztos szavaira és maga­tartására szeretnénk sok hívünk­nek a figyelmét felhívni s bennük a világiaknak az egyházi téren való munkálkodását így tudatosíttatni, hogy akik eddig tehernek, dísznek, időtöltésnek látták, ezután szolgá­latnak lássák azt, amit örömmel kell vállalni és teljesíteni. Szeret­nénk ezt azokkal megláttatni, akik az egyháztól távol állnak, mun­kája iránt érdeklődést sem mutat­nak, tevékeny munkavállalás elől húzódnak, kifogásokra hivatkoz­nak; sem időm, sem kedvem, sem a mellette álló Katus jól hallotta a za­vart ütemek hangját. Egyszerre, rohantak az áj tőhöz, egyszerre kiáltották: Apám, édesapám, Drága Uram, megjöttél, va­lóban itt vagy, jöjj pihenj, egyél! Ott állt hangtalanul, zavartan zo­kogva a régen nem látott apa. Megnőtt, ismeretien gyermekei ölelték, csókolták borostás arcát, foszladozó, pecsétes ka­tona mundérját. Kezére hajoltak, simo­gatták. Kovácsné sírástól elcsukló hangon csak ennyit tudott mondani: Megnőt­tek ugye? Mind megvan, mindegyik a miénk. Új, boldog élet kezdődött Kovácsék - nál. A mosónőből újra a ház asszonya lett. Otthon főzött, takarított. Leikéről és kezéről beszélt az asztalra letett virág­tól a szekrény csipkéig minden. Esténként pedig az asztal köré gyü­lekező imádkozó család köszönte meg Istennek a hitben való várakozás boldog beteljesedését. Az ablak előtt elmenők oly sokszor hallották az Isten felé szár­nyaló éneket: Isten nem késik, nem siet, Bölcsen intéz mindeneket. Beteljesül ígérete, Mihelyt eljön az ideje. HXRÄNBII0 képzettségem, hogy ezt, vagy azt tegyem. Szeretnénk különösen most, amikor egyházunknak ége­tően nagy szüksége van s a jövő­ben — úgy látjuk — még nagyobb szüksége lesz arra, hogy világi tag­jait az egyházi munkavégzésbe jobban bekapcsolja. A világiaknak az egyházi téren való munkálko­dása pedig akkor lesz igazán áldá­sos és örömteljes, ha azt mindenki Istentől adott szolgálatnak tekinti amit legnagyobb elfoglaltság mel­lett is boldogan el lehet végezni! Készül a leányaépiőiskola Gyenesdiáson. D. Kap! Béla püspök. lelkészeihez Intézett körlevelében olvas­suk: „Nem szükséges külön hangsúlyoz­nom a népfőiskola egyház- és nemzet­nevelő jelentőségét. Benne olyan lehető­ség nyiiik meg egyházunk számára, ahol Istentől rábízott különös feladatát: ma­gyarságunk szolgálatát az evangélium­mal — nagyon reálisan és kézzelfogha­tóan tudja végezni. Ez a nevelési intéz­mény nélkülöz minden egyoldalúságot. A rábízott fiatalokat egész emberré akarja nevelni. Nem emeli ki őket nem­zetfenntartó rétegükből, sőt éppen Isten­től kijelölt élethivatásuk megbecsülésére és vállalására tanítja. Édesanyákká, fele­ségekké, gazdaasszonyokká neveli. Közli mindazon ismereteket, amelyek a falu asszonyának a mindennapi életben szük­ségesek, Közben öntudatra ébreszti ben­nük magyarságukat, feleleveníti népi ér­tékeinket. Felnyitja szemüket a fajaink­ban égő magyar sorskérdések iránt. Mindezt pedig teszi az evangélium élet­formáló erejével, mert Krisztusban iga­zán hívő, egyházukat szerető, annak munkájából a reájuk eső részt vállaló evangéliumi lelkűiét kialakítása az Ige eszközével a népfőiskolái munka alfája és ómegája.“ Már befutottak az első jelentkezések. — Egyik leány­testvérünk Luther Márton mondását idézi levele elején: A szív vágyik „tudni, hogy Istene — kegyelmes Isten! E mel­lett a világ minden gyönyörűsége eltör­pül“. Végén pedig azért imádkozik: „Nagyon kérem a jó Istent, hogy mikor hazatérek Gyenesdiásról, én is azt mond­hassam, hogy nekem is olyan nagy lelki gyönyörűség, hogy közelebb jutottam Jézushoz, ami mellett a világ minden gyönyörűsége eltörpül. Imádkozom Jé­zushoz, hogy fogadjon az ö szeretetébe és lélekben megújulva és meggazdagodva térhessek haza és ezt másokba is átül­tetni igyekezzem.“ Az eddig jelentkezetteket mind fel­vettük. Levélben választ kérdéseikre feb­ruár közepe táján küldünk, amikor már együtt lesz az összes jelentkezés. Addig türelem. Tavaly résztvett népfőiskolás leány így toboroz: „Kedves Leánytestvérem! Úgyszólván minden az élet kapuja előtt állunk, a népfőiskola 43 pedig éppen ezt a kaput nyitja meg előttünk. Áldást nyújtó előadásaival és tantárgyaival megismerteti velünk az életet mindenféle szempontból.“ Röviden ismételjük a tudnivalókat. A leánynépfőiskola Gye­nesdiáson, a Balaton partjától néhány száz méterre épült — gyümölcsössel és nagy kerttel körülvett — lelkészüdü­lőben nyiiik meg. A ház neve Kaper- naum. Kapernaum volt Jézus legkedve­sebb helye. Azt szeretnénk, ha az Ür Jézus a hívő leánysereg között idén ta­vasszal is jelen lenne Szentlelkével és örömével! A Leánynépfőiskola márc. 1-től má­jus 1-ig vagy 15-ig tart, — a szerint, hogy a jelentkezők az utóbbi két hetet távol tudják-e tölteni otthonuktól és hazai munkájuktól? Minden jelentkező válaszoljon erre! A leánynépfőiskolára elsősorban föld­műves családban élő evangélikus magyar leányokat hívunk. Korhatár: 17—27 év. A résztvételi díj havi 38 pengő. En­nek ellenében teljes ellátást, lakást, fű­tést, világítást, mosást és fürdést élvez­nek a növendékek. A résztvevők az elegendő ruházaton, fehérneműn, mosdó (szappan stb.)- és cipőtisztító-szereken kívül ágyneműt (le­pedő, párna, takaró vagy dunyha), azon­kívül Bibliát, énekeskönyvet, füzetet, író- felszerelést és lehetőleg kézimunkához anyagot hozzanak magukkal. Jelentkezni lehét február 15.-ig Veö- reös Imre egyházkerületi missziói lel­késznél (Győr, Ráth Mátyás-tér 1.) le­vélben. A jelentkezéskor kívánatos lel- készi ajánlólevél mellékelése. Az odautazásra, a megnyitás pontos idejére vonatkozó tudnivalókat a jelent­kezések után a felvett résztvevőkkel idő­ben közöljük. A Leánynépfőiskolát Veöreös Imre egyházkerületi missziói lelkész és fele­sége — aki szintén evangélikus teológiai képesítéssel rendelkezik — vezetik. Finnugor testvéreink. A finnséjg. A finnség gyűjtőfogalma alá tartoz­nak a finneken kívül a vótok, észtek, livek, vepszék és karjalaiak. A vótok. A finnugor rokonság e legkisebb és kihalásra ítélt tagja a vótság. Ingerman- land nyugati részén néhány kisebb falu­ban éli e kis, mindössze 500 lelket szám­láló, néptöredék utolsó idejét. Pedig a vótok- valamikor .Ingermanland — a Szentpétervár körüli tartomány — leg­tekintélyesebb lakói voltak. Mivel azon­ban e kis nép idegen hatalmi érdekek ütközőpontjába került, állandóan ma­lomkövek közt őrlődött annyira, hogy e vidéken ma már a régi híres népnek csak irmagja maradt. Az észtek. Észtország a Keleti-tenger keleti part­ján közel 50 ezer négyzetkilométer ki­terjedésű állam. Lakosságának száma 1934-ben 1 és egynegyed millió volt. Észtország múltja, mint a legtöbb finn­ugor népé, tele van küzdelemmel és szen<

Next

/
Thumbnails
Contents