Harangszó, 1942
1942-11-08 / 45. szám
HXRXN81I0 1942. november 8. 562. kel szemben is. Emlékezetes marad a magyar protestántizmus- nak a szabadságharc utáni elnyomatás idején vívott küzdelme. Mindezt egyszerű köznemesek, tanárok, papok, szegény jobbágyok százezrei cselekedték. Széchenyi István gróf, a nagy katolikus magyar állított ezeknek örök emléket a pozsonyi főrendi táblán, hangoztatva, hogy „nemzetiségünket a szegény prédikátorok és bocsko- ros nemesemberek viskóiban tartották fenn." — Protestáns hitünket, erőnket, tudásunkat — fejezte be nagyszabású beszédét Tasnádi Nagy András — ma sem tehetjük félre, ma is szolgálatába kell állanunk nemze- zetünk ügyének. Tessedik-emléktáblájá- nak felavatása Albertín. Tessedik Sámuel halhatatlan érdemei arra indították a pesti közép egyházmegyét, hogy szülőházát — az alberti ev. lelkészlakot —• .emléktáblával jelölje meg. Az emléktáblát október 18-án avatták fel szép ünnepély keretében, melyen az egyházmegye csaknem minden gyülekezete, s a környékbeli községek lakossága megjelent. A távolból is eljöttek számosán az ünnepélyre, különösen a szarvasi egyház és község, továbbá a szarvasi öregdiákok szövetsége képviseltette magát szép számmal. Megjelent a földmí- velésügyi miniszter képviseletében Gárdonyi József miniszteri tanácsos, Pilis község népfőiskolája, környékbeli testületek, iskolák képviselői. Az avató-ünnep istentisztelettel kezdődött, amelyen az oltári szolgálatot Bánszky György alberti lelkész végezte, Wolf Lajos — az egyházmegye volt esperese — pedig az Igét hirdette (Róm. lev. 14. r. 7. és 8. verse alapján). Utána Krecsák János irsai lelkész énekelt. Az istentisztelet után a lelkészlak előtti térségen nagy közönség jelenlétében az emlékmű felavatása következett. — Az ünnepi beszédben dr. Mády Zoltán keresk. isk. igazgató mély hatással Tessedik úttörő munkásságát fejtegette és mint a szó legnemesebb értel- méien vett lelkipásztort mutatta be a halhatatlan érdemű apostoli buzgó- ságú Tessedik Sámuelt. Drinóczy József szarvasi „öregdiák“ szavalta „Tessedik“ című költeményét. Medvegy Antal pilisi segédlelkész pedig ez alkalomra írt saját költeményét. Ezután Kovács János pilisi gazda, a népfőiskola egyik tanítványa tett tanúbizonyságot ártól a hálás kegyeletről, amely gazdatársainak szívét eltölti Tessedik emléktáblájánál és szülőházánál. Az Alberti-Irsai Daloskor vitéz Somlyódy János karnagy vezetésével alkalomszerű dalokat énekelt. Bódy Pál esperes beszéde után az emlékmű leleplezése és megkoszorúzása következett. A pestmegyei közép egyházmegye nevében Haerter Ádám egyházul, felügyelő helyezte el koszorúját, majd a földmivelésügyi miniszter nevében Gárdonyi József miniszteri tanácsos szólott „a mezőgazdaság bölcsének“ emléktáblájánál, babérkoszorút helyezve. A szülőföld egyháza nevében Bánszky György lelkész, a szarvasi egyházközség nevében Szelényi János lelkész, az irsai egyház nevében Kemenczei János felügyelő, Szarvas község nevében dr. Lehoczky János, a szarvasi öregdiákok Szövetsége nevében Kemény Gyula társelnök, máv. főfelügyelő koszorúzta meg az emlékművet. Sorra következett ezután Alberti község, Irsa község, a pilisi népfőiskola, az állami iskola, a gazdakör, levente egyesület, és a szomszédos községek testületéi részéről a koszorúk elhelyezése. Virág borította az emléktáblát és minden virág Tessedik feledhetetlen érdemét és ennek az érdemnek megbecsülését hirdette. Fontos ! Vallústanítók figyelmébe ! Minden vallástanitóval közöljük, hogy az új hittankönyvek közül eddig megjelentek Kemény L.: Bibliai történetek, elemi isk. 1—II. o. Ára 50 f. Kemény L.: Bibliai történetek, elemi isk. Ill—IV. o. Ára 80 f. Groó Gy.: A szentírás, II. kiadás, középisk. VII. o. Ára 1.80 P. Wiczián—Sólyom: Az egyház története l., középisk. V. o, Ára 2.50 P. Wiczián—Sólyom: Az egyház tőr- története II., középisk. VI. o. Kapi B.: Egyetemes és magyar protestáns egyháztörténet, elemi isk. V—VI. o. Ez utóbbiakat most küldjük széjjel. Mivel semmi kilátás nincs arra, hogy a többi könyveket kellő időre kinyomathassuk és szétküldhessük, felsőbb intézkedésre közöljük, hogy azok tárgyaiból a hitoktatás a régi tankönyvek alapján történ jék. Ha az én erőtlen kezembe . . . Ha az én erőtlen kezembe csak egyszer is hatalom lenne, az elesöket felemelném, a betegeket megölelném, a keresztjüket összeszedném, s égigérő máglyára vetném. Ki egyszer is csak jó volt hozzám, azt csupajóval elhalmoznám. Nem ütném azt se, aki bántott, hisz Jézusom is megbocsátott azoknak, akik drága testét a keresztfára fölszegezték. Nem verőbot, virágág lenne a hatalmi jelvény kezembe. De ez csak álom, balga álom, oly csepp pont vagyok e világon, oly kiszolgáltatott, oly gyenge ... a csodaág nincsen kezembe, mit adhatok: csak sokszor vérző szívemből jó szó, együttérző! Kallós Erzsébet. Sxeressiik fa fiúnkat! Varga József miniszter mondta: A magyarságnak különös sajátsága, hogy idegen népek között, akiket testvérül fogadott, magyarul tudott élni és meg tudott maradni magyarnak. Ezt a tulajdonságunkat akkor őrizhetjük meg, hogyha véghetetlenül szeretjük saját fajtánkat! 25.000 darab naptárunk utolsóig elfogyott. Utólagos rendelőknek mostmár csak az esetben tudunk szállítani, ha valamelyik bizományosunk netán visszahüld néhány példányt. Hatalmas erődítmény a hófödte kaukázusi hegyekben, y*
