Harangszó, 1942

1942-11-08 / 45. szám

HXRXN81I0 1942. november 8. 562. kel szemben is. Emlékezetes ma­rad a magyar protestántizmus- nak a szabadságharc utáni elnyo­matás idején vívott küzdelme. Mindezt egyszerű köznemesek, ta­nárok, papok, szegény jobbágyok százezrei cselekedték. Széchenyi István gróf, a nagy katolikus ma­gyar állított ezeknek örök emléket a pozsonyi főrendi táblán, han­goztatva, hogy „nemzetiségünket a szegény prédikátorok és bocsko- ros nemesemberek viskóiban tar­tották fenn." — Protestáns hitünket, erőnket, tudásunkat — fejezte be nagysza­bású beszédét Tasnádi Nagy András — ma sem tehetjük félre, ma is szolgálatába kell állanunk nemze- zetünk ügyének. Tessedik-emléktáblájá- nak felavatása Albertín. Tessedik Sámuel halhatatlan érdemei arra indították a pesti közép egyházme­gyét, hogy szülőházát — az alberti ev. lelkészlakot —• .emléktáblával jelölje meg. Az emléktáblát október 18-án avatták fel szép ünnepély keretében, melyen az egyházmegye csaknem minden gyüleke­zete, s a környékbeli községek lakossága megjelent. A távolból is eljöttek számo­sán az ünnepélyre, különösen a szarvasi egyház és község, továbbá a szarvasi öregdiákok szövetsége képviseltette ma­gát szép számmal. Megjelent a földmí- velésügyi miniszter képviseletében Gár­donyi József miniszteri tanácsos, Pilis község népfőiskolája, környékbeli testü­letek, iskolák képviselői. Az avató-ünnep istentisztelettel kez­dődött, amelyen az oltári szolgálatot Bánszky György alberti lelkész végezte, Wolf Lajos — az egyházmegye volt es­perese — pedig az Igét hirdette (Róm. lev. 14. r. 7. és 8. verse alapján). Utána Krecsák János irsai lelkész énekelt. Az istentisztelet után a lelkészlak előtti térsé­gen nagy közönség jelen­létében az emlékmű fel­avatása következett. — Az ünnepi beszédben dr. Mády Zoltán keresk. isk. igazgató mély hatással Tessedik úttörő munkás­ságát fejtegette és mint a szó legnemesebb értel- méien vett lelkipásztort mutatta be a halhatatlan érdemű apostoli buzgó- ságú Tessedik Sámuelt. Drinóczy József szarvasi „öregdiák“ szavalta „Tes­sedik“ című költeményét. Medvegy Antal pilisi se­gédlelkész pedig ez alka­lomra írt saját költemé­nyét. Ezután Kovács Já­nos pilisi gazda, a nép­főiskola egyik tanítványa tett tanúbizonyságot ár­tól a hálás kegyeletről, amely gazdatársainak szívét eltölti Tes­sedik emléktáblájánál és szülőházánál. Az Alberti-Irsai Daloskor vitéz Somlyódy János karnagy vezetésével alkalomszerű dalokat énekelt. Bódy Pál esperes beszéde után az emlékmű leleplezése és megkoszorúzása következett. A pestmegyei közép egyházmegye nevében Haerter Ádám egyházul, fel­ügyelő helyezte el koszorúját, majd a földmivelésügyi miniszter nevében Gár­donyi József miniszteri tanácsos szólott „a mezőgazdaság bölcsének“ emléktáb­lájánál, babérkoszorút helyezve. A szü­lőföld egyháza nevében Bánszky György lelkész, a szarvasi egyházközség nevében Szelényi János lelkész, az irsai egyház nevében Kemenczei János felügyelő, Szarvas község nevében dr. Lehoczky János, a szarvasi öregdiákok Szövetsége nevében Kemény Gyula társelnök, máv. főfelügyelő koszorúzta meg az emlék­művet. Sorra következett ezután Alberti község, Irsa község, a pilisi népfőiskola, az állami iskola, a gazdakör, levente egyesület, és a szomszédos községek testületéi részéről a koszorúk elhelye­zése. Virág borította az emléktáblát és minden virág Tessedik feledhetetlen ér­demét és ennek az érdemnek megbecsü­lését hirdette. Fontos ! Vallústanítók figyelmébe ! Minden vallástanitóval közöl­jük, hogy az új hittankönyvek közül eddig megjelentek Kemény L.: Bibliai történetek, elemi isk. 1—II. o. Ára 50 f. Kemény L.: Bibliai történetek, elemi isk. Ill—IV. o. Ára 80 f. Groó Gy.: A szentírás, II. kiadás, középisk. VII. o. Ára 1.80 P. Wiczián—Sólyom: Az egyház tör­ténete l., középisk. V. o, Ára 2.50 P. Wiczián—Sólyom: Az egyház tőr- története II., középisk. VI. o. Kapi B.: Egyetemes és magyar pro­testáns egyháztörténet, elemi isk. V—VI. o. Ez utóbbiakat most küldjük széjjel. Mivel semmi kilátás nincs arra, hogy a többi könyveket kellő időre kinyomathassuk és szétküldhessük, felsőbb intézkedésre közöljük, hogy azok tárgyaiból a hitoktatás a régi tankönyvek alapján történ jék. Ha az én erőtlen kezembe . . . Ha az én erőtlen kezembe csak egyszer is hatalom lenne, az elesöket felemelném, a betegeket megölelném, a keresztjüket összeszedném, s égigérő máglyára vetném. Ki egyszer is csak jó volt hozzám, azt csupajóval elhalmoznám. Nem ütném azt se, aki bántott, hisz Jézusom is megbocsátott azoknak, akik drága testét a keresztfára fölszegezték. Nem verőbot, virágág lenne a hatalmi jelvény kezembe. De ez csak álom, balga álom, oly csepp pont vagyok e világon, oly kiszolgáltatott, oly gyenge ... a csodaág nincsen kezembe, mit adhatok: csak sokszor vérző szívemből jó szó, együttérző! Kallós Erzsébet. Sxeressiik fa fiúnkat! Varga József miniszter mondta: A magyarságnak különös sajátsága, hogy idegen népek között, akiket testvérül fogadott, magyarul tu­dott élni és meg tudott maradni magyarnak. Ezt a tulajdonságun­kat akkor őrizhetjük meg, hogyha véghetetlenül szeretjük saját faj­tánkat! 25.000 darab naptárunk utolsóig elfogyott. Utólagos rendelőknek mostmár csak az esetben tudunk szállítani, ha valamelyik bizományosunk ne­tán visszahüld néhány példányt. Hatalmas erődítmény a hófödte kaukázusi hegyekben, y*

Next

/
Thumbnails
Contents