Harangszó, 1942
1942-01-04 / 1. szám
HXKXN8II0 1942. január 4. ” 9 Magyarok Kínában. A legrégibb magyar külmissziói munkaterület Kína. 1904 óta megszakítás nélkül folyik a magyar keresztyénség külmissziói munkája ebben a négyszázmilliós hatalmas birodalomban. Kunst Irénnel kezdődik meg a magyarok kínai szolgálata, aki 1904-től rövidebb megszakításokkal 1934-ig, Szüi- ningben bekövetkezett haláláig dolgozott. Munkájának központja Csangsa volt. Éveken keresztül az itteni vak leányok iskolájának vezetőjeként szolgált. Ebben az iskolában nőtt fel és tanít Kong Ella, akit kis gyermek kora óta a magyar gyermekek neveltettek, gyűjtötték össze eltartásához szükséges anyagi fedezetet és aki ma is áldott munkása Krisztus ügyének. Vaséi Matild misszionáriusnő váltotta fel Kunst Irént csangsai vak iskola vezetésében, amikor Kunst Irén munkájának súlypontja az utazó szolgálat lett. Vaséi Ma- tildot 1910 óta magyarok tartották a kínai misszióban egészen 1938-ig, Csangsában bekövetkezett haláláig. Mindkettőnek buzgó segítőtársa volt Liuné, bibliásasszony, aki 1928 óta a magyarok kötségén végezte a bibliaterjesztés és bizonyságtétel áldott munkáját. Mandzsúria — 1932-ig a hatalmas Kína egyik tartománya — missziói szempontból ma is Kínához tartozik. Ide 1933- ban érkezett meg az első magyar misszionárius, Babos Sándor református lelkész személyében. A skót egyház missziói munkaterületén, velük szorosan együtt munkálkodva dolgozott és dolgozik ma is. Munkája most különösen megsokasodott, mert a skót misszionáriusok legnagyobb részének el kellett hagynia Mandzsúriát és így a kis gyülekezetek gondja, vezetése és építése egészen Babos Sándorra hárult. 1939-ben Forstmeyer Anna német misszionáriusnőt állítja szolgálatba a Magyar Református Külmissziói Szövetség és így Hunan tartományban újra van a magyar külmissziónak képviselője. Ugyanez év februárjában indul Kínába Kunos Jenő evangélikus lelkész-misszionárius, akinek munkaterületéül ugyancsak Hunan tartományt, a magyarok legrégibb missziói munkaterületét jelölik ki. A magyar misszionáriusok kínai szolgálata ma különösen nehéz. A kínaijapán háború sok megpróbáltatást je-' lentett és jelent a magyar misszionáriusoknak is. Csangsa ma háborús terület. Az érintkezés misszionáriusainkkal szinte lehetetlen. A levelek útja megszakadt, bátorító és erősítő szavaink nem jutnak el hozzájuk. Mi sem kaphatunk hírt tőlük és nem tudhatjuk szükségeiket, nem láthatjuk gondjaikat és nem osztozhatunk örömeikben. Magukrahagyottságukban, harcaikban, és szolgálatukban mégis mellettük állhatunk imádságainkkal. Ennek nem vet gátat a háború, nem a távolság. Használjuk azért az imádság drága eszközét és hordozzuk a magyar kínai misszionáriusokat imádságainkban. Virágh Sándor. Krisztus nemcsak vigasztal, hanem félemlít is. Vigasztalja azokat, akiket az ördög megrettent és elcsüggeszt; de félemlíti azokat, akiket az ördög biztat és elkapat. Luther. Finnugor testvéreink. Ugor csoport. A finnugor testvérnépek első csoportja az ugor csoport. Ennek tagjai a magyarok és Ázsiában az Ob folyó mentén letelepedett vogulok és osztjá- kok, kiket lakóhelyükről obi ugoroknak is neveznek. Ez a három, akkor még egy egységben élő, csoport szakadt ki először a finn közösségből. Ez az elválás Kettunen finn nyelvtudós szerint Krisztus előtt 4000—2500 között történt. Csodálatos, hogy ettől a két, vérség szerint legközelebbi testvérünktől estünk földrajzilag legtávolabb. — A szétválást követő évezredek folyamán fergetegek zúgtak végig a testvérek felett. Minket magyarokat az idők viharzása felkapott és idedobott Európa szívébe, testvéreinket pedig átsodorta az Ural- hegységen Ázsiába, Szibériába. Más lett a mi sorsunk és más lett finnugor testvéreink sorsa. Sőt az évezredes elkülönülés alatt külön fejlődött a valamikor közös nyelv is. Bár szavaink legnagyobb része és nyelvünk szerkezete hasonlít egymáshoz, mégis ha beszélni akarnánk egymással, meg kellene egymás nyelvét tanulnunk. A többek, között érdekes a magyar szó eredetét is magábafoglaló ugor (ugri, ungeri) szó származása. Onogur valamikor annyit jelentett, mint tíz nyíl, átvitt értelemben tíz törzs. Ez volt ázsiai testvéreink lakóhelyének megjelölése. Bizonyos hangtani változások után ebből lett az ugor név. Az is érdekes, hogy a finnség és az ugor törzsek szétvállása után ismerkedtek meg eleink az azóta is legfontosabb házi állatunkkal, a lóval. Azóta vagyunk lovas nép. Ennek egyszerű bizonysága az, hogy a többi finn nyelvben a ló neve teljesen elüt az ugor törzsek által használt névtől, míg ellenben az ugor törzse- kebén e név majdnem azonos maradt. A ló a vogulban lú, az osztják- ban lau. Mintha csak a magyar tájszólásokat hallanánk! Sőt megvan a közös kifejezés a két és három éves ló számára is: másodfü ló „kit púm lúw“, harmadfű ló „hu- rém púm lúw“. Mi magyarok Krisztus után 500 körül szakadtunk el ugor testvéreinktől egy Ázsiából elinduló hatalmas népvándorlás hatása alatt. Vogul és osztják testvéreink még hosszabb ideig éltek együtt közös szegénységben, közös szenvedésekben és közös elmaradottságban. Dr. Győrffy Béla. Sézus téged nem ltag^unk; Sz évben is téged kérünk: Te légy h°inalcsillagunk, Te légy a mi bölcs vezérünk; Okkor áldott lesz utunk, Szép célunkhoz eljutunkJézus az út! Nincs más út! Építs, alkoss, kutass kedved szerint: mikor arra kerül a sor, hogy a jelenvaló élettől elszakadva belépj a másik életbe, akkor csak ehhez az úthoz folyamodhatsz, vagy örökre el kell veszned. Luther. Távolkeleti hadszíntér a Csendes Óceánon.
