Harangszó, 1942

1942-01-04 / 1. szám

HXKXN8II0 1942. január 4. ” 9 Magyarok Kínában. A legrégibb magyar külmissziói mun­katerület Kína. 1904 óta megszakítás nélkül folyik a magyar keresztyénség külmissziói munkája ebben a négyszáz­milliós hatalmas birodalomban. Kunst Irénnel kezdődik meg a ma­gyarok kínai szolgálata, aki 1904-től rövidebb megszakításokkal 1934-ig, Szüi- ningben bekövetkezett haláláig dolgo­zott. Munkájának központja Csangsa volt. Éveken keresztül az itteni vak leá­nyok iskolájának vezetőjeként szolgált. Ebben az iskolában nőtt fel és tanít Kong Ella, akit kis gyermek kora óta a magyar gyermekek neveltettek, gyűjtöt­ték össze eltartásához szükséges anyagi fedezetet és aki ma is áldott munkása Krisztus ügyének. Vaséi Matild misszio­náriusnő váltotta fel Kunst Irént csangsai vak iskola vezetésében, ami­kor Kunst Irén munká­jának súlypontja az utazó szolgálat lett. Vaséi Ma- tildot 1910 óta magyarok tartották a kínai misszió­ban egészen 1938-ig, Csangsában bekövetke­zett haláláig. Mindkettőnek buzgó segítőtársa volt Liuné, bibliásasszony, aki 1928 óta a magyarok kötségén végezte a bibliaterjesztés és bizonyságtétel áldott munkáját. Mandzsúria — 1932-ig a hatalmas Kína egyik tartománya — missziói szempontból ma is Kíná­hoz tartozik. Ide 1933- ban érkezett meg az első magyar misszionárius, Babos Sándor református lelkész személyében. A skót egyház missziói munkaterületén, velük szorosan együtt munkál­kodva dolgozott és dol­gozik ma is. Munkája most különösen megso­kasodott, mert a skót misszionáriusok legna­gyobb részének el kellett hagynia Mandzsúriát és így a kis gyülekezetek gondja, vezetése és építése egészen Ba­bos Sándorra hárult. 1939-ben Forstmeyer Anna német misszionáriusnőt állítja szolgálatba a Magyar Református Külmissziói Szövet­ség és így Hunan tartományban újra van a magyar külmissziónak képviselője. Ugyanez év februárjában indul Kínába Kunos Jenő evangélikus lelkész-misszio­nárius, akinek munkaterületéül ugyan­csak Hunan tartományt, a magyarok legrégibb missziói munkaterületét jelö­lik ki. A magyar misszionáriusok kínai szol­gálata ma különösen nehéz. A kínai­japán háború sok megpróbáltatást je-' lentett és jelent a magyar misszionáriu­soknak is. Csangsa ma háborús terület. Az érintkezés misszionáriusainkkal szinte lehetetlen. A levelek útja megszakadt, bátorító és erősítő szavaink nem jutnak el hozzájuk. Mi sem kaphatunk hírt tő­lük és nem tudhatjuk szükségeiket, nem láthatjuk gondjaikat és nem osztozha­tunk örömeikben. Magukrahagyottságukban, harcaikban, és szolgálatukban mégis mellettük állha­tunk imádságainkkal. Ennek nem vet gátat a háború, nem a távolság. Hasz­náljuk azért az imádság drága eszközét és hordozzuk a magyar kínai misszioná­riusokat imádságainkban. Virágh Sándor. Krisztus nemcsak vigasztal, hanem félemlít is. Vigasztalja azokat, akiket az ördög megrettent és elcsüggeszt; de félemlíti azokat, akiket az ördög biztat és elkapat. Luther. Finnugor testvéreink. Ugor csoport. A finnugor testvérnépek első cso­portja az ugor csoport. Ennek tagjai a magyarok és Ázsiában az Ob folyó mentén letelepedett vogulok és osztjá- kok, kiket lakóhelyükről obi ugorok­nak is neveznek. Ez a három, akkor még egy egységben élő, csoport szakadt ki először a finn közösségből. Ez az elválás Kettunen finn nyelvtudós szerint Krisztus előtt 4000—2500 között történt. Csodálatos, hogy ettől a két, vérség szerint legközelebbi testvérünktől es­tünk földrajzilag legtávolabb. — A szét­válást követő évezredek folyamán fer­getegek zúgtak végig a testvérek felett. Minket magyarokat az idők viharzása felkapott és idedobott Európa szívébe, testvéreinket pedig átsodorta az Ural- hegységen Ázsiába, Szibériába. Más lett a mi sorsunk és más lett finnugor test­véreink sorsa. Sőt az évezredes elkülö­nülés alatt külön fejlődött a valamikor közös nyelv is. Bár szavaink legnagyobb része és nyelvünk szerkezete hasonlít egymáshoz, mégis ha beszélni akarnánk egymással, meg kellene egymás nyelvét tanulnunk. A többek, között érdekes a magyar szó eredetét is magábafoglaló ugor (ugri, ungeri) szó származása. Onogur valamikor annyit jelentett, mint tíz nyíl, átvitt értelemben tíz törzs. Ez volt ázsiai testvéreink lakóhelyének megjelölése. Bizonyos hangtani változások után ebből lett az ugor név. Az is érdekes, hogy a finnség és az ugor tör­zsek szétvállása után ismerkedtek meg eleink az azóta is legfonto­sabb házi állatunkkal, a lóval. Azóta va­gyunk lovas nép. En­nek egyszerű bizonysága az, hogy a többi finn nyelvben a ló neve telje­sen elüt az ugor törzsek által használt névtől, míg ellenben az ugor törzse- kebén e név majdnem azonos maradt. A ló a vogulban lú, az osztják- ban lau. Mintha csak a magyar tájszólásokat hal­lanánk! Sőt megvan a közös kifejezés a két és három éves ló számára is: másodfü ló „kit púm lúw“, harmadfű ló „hu- rém púm lúw“. Mi magyarok Krisztus után 500 körül szakad­tunk el ugor testvéreink­től egy Ázsiából elinduló hatalmas népvándorlás hatása alatt. Vogul és osztják testvéreink még hosszabb ideig éltek együtt közös szegény­ségben, közös szenvedé­sekben és közös elmara­dottságban. Dr. Győrffy Béla. Sézus téged nem ltag^unk; Sz évben is téged kérünk: Te légy h°inalcsillagunk, Te légy a mi bölcs vezérünk; Okkor áldott lesz utunk, Szép célunkhoz eljutunk­Jézus az út! Nincs más út! Építs, alkoss, kutass kedved szerint: mikor arra kerül a sor, hogy a jelenvaló élet­től elszakadva belépj a másik életbe, akkor csak ehhez az úthoz folyamod­hatsz, vagy örökre el kell veszned. Luther. Távolkeleti hadszíntér a Csendes Óceánon.

Next

/
Thumbnails
Contents