Harangszó, 1942
1942-08-23 / 34. szám
1932 augusztus 23. HXKKNGII9 nyelven állt helyt. 1905-ben nősült a Székelyföldről: az ősi, sepsiszentkirályi Kiss-család leányát, Jolánt vette feleségül, akivel 35 éven át élt boldog házasságban, mígnem a nagyasszony harmadéve tragikus baleset áldozata lett. Házasságukat Isten négy fiúgyermekkel áldotta meg. Harminckilenc éve Balassagyarmaton kezdte papi szolgálatát mint segédlelkész, itt folytatta 15 éven keresztül püspöki másodlelkészként s mint pa- róchuslelkész 23 éve ugyancsak a gyarmati eklézsia naggyátételén fáradozik. A város evangélikus iskoláját négytan- erőssé fejlesztette, emeletes iskolát épített, az evangélikus ifjúsági egyletet is ő erősítette meg, ennek 25.000 pengős székházat szerzett. Buzdítására Pró- nay Róza és Irma bárónők 230.000 pengős alapítványt tettek S ebből Kardos szeretet- házat állított, ez most is áldásosán működik. Az új püspök egyszerű, nyájas, melegszívű, hű és jó pásztori lénye most új feladatok elé kerül; sokan bizakodnak benne, hogy munkáját számos eredmény s alkotás kíséri majd. Draskóci és laszkári Lasz- káry Gyula, az új egyházkerületi felügyelő régi, kipróbált munkása ugyancsak az evangélikus közéletnek. 1876. szeptem^ bér 3-án született Romhányban, Nógrád megyében, régi nemesi családból, amely eredetét Latibor ősétől IV. Béla királyig vezeti vissza. Fia néhai id. Laszkáry Gyulának, az egykori nagy dunáninneni egyházkerület csaknem húsz éven át volt felügyelőjének, főrendiházi tagnak, édesanyja szül. ebecki Tihanyi Borbála. Atyai-anyai részről nem egy ősének volt vezető szerepe az evangélikus egyház életében: így Laszkáry Ilona édesanyja volt ócsai Balogh Péter vbtt., 1789-ben megválasztott egyetemes felügyelőnek; anyai nagyatyja, ebecki Tihanyi Ferenc vbtt., temesi gróf, ugyancsak az egyház vezéralakja; nagyanyja, kisrédei Rhédey Borbála révén anyai részről árpádházi Aba-nemzetség ivadéka. Az új egyházkerületi felügyelő a pozsonyi evangélikus líceumban, a német- országi Tiibingenben, Hohenheimben tanult s a budapesti egyetemen államtudományi oklevelet szerzett. Kétéves európai tanulmányútat is tett. Kora ifjúságától élénk részt vesz Nógrád vármegye közéletében s édesatyjának halála, 1912. óta az ősi birtokon, Romhányban szép mintagazdaságot fejlesztett ki. Az egyház dolgai iránt kezdettől fogva érdeklődik s már 18 éves korában Kétbodony község egyházfelügyelője. Az egyházkerület Gusztáv Adolf-Gyámintézetének világi elnöke, 1931-től egyház- megyei felügyelő, 1925. óta a Johanita- Rend teljesjogú lovagja. Gömbös Gyulához elejétől fogva bensőséges barátság fűzte s az egyházkerületi felügyelőségben elődjének, boldogemlékű Sztra- nyavszky Sándornak ugyancsak szűkebb környezetébe tartozott, (M. É.) úrvacsoravétellel kapcsolatos istentiszteleten vettek részt. Valamennyi értekezlet fontos és időszerű kérdéseket tárgyalt, amelyek a résztvevők élénk érdeklődése mellett és értékes hozzászólásokkal kerültek megvitatásra. E napon folytak le azok a tanácskozások is, amelyek az egyházkerületi közgyűlés anyagát előkészítették, valamint az egyházkerületi gyámintézeti közgyűlés. Este az egyházkerületi Gyámintézet és az egyházkerületi Luther-Szövetség istentisztelete és vallásos estje volt. Ezt az alkalmat, amely a nemrégiben megújított szép miskolci templomban folyt le, felejthetetlenné tették az elhangzott műsorszámok. A gyámintézeti igehirdető Baltazár János jolsvai lelkész volt, Túróczy Zoltán püspök és Marcsek János esperes imádsággal szolgáltak. Értékes előadást tartott dr. Weiszer Gyula leánygimnáziumi igazgató „Kié vagy?“ címmel. Művészi számokkal gazdagították az ünnepséget dr. Kereszté ssy Erzsébet énekművész- nő, Pazár István egyházmegyei felügyelő gordonkaiátékával és Pál Márton énekművész. Valamennyi művészi műsor- számot avatott kézzel kísérte orgonán Becht József tanítóképzőintézeti zenetanár. A vallásos est a Gyámintézet nagy-szeretetadományára történt adakozással ért véget. Augusztus 8-án folyt le az egyházkerületi közgyűlés, melyet homrogdi Lichtenstein László főispán, egyházkerületi felügyelő nyitott meg, tartalmas megnyitó beszéddel. A gyűlésnek legfontosabb pontja Túróczy Zoltán püspök évi jelentése volt, amelyet a püspök, mint püspöki szolgálatának harmadik jelentését megrázó beszéd kíséretében tett le a közgyűlés asztalára. E beszéd a felelősség érzését ébreszt- gette a jelenlevőkben, utalva arra a veszedelemre, amely a számbelileg amúgy is kicsiny egyházunkat népességének egyre veszedelmesebbé váló fogyatkozása következtében fenyegeti. Meg kell állítanunk gyülekezeteink lélekszámának apadását, mert különben nemsokára a temető útjára érkeznek e gyülekezetek — mondotta a püspök. E veszedelemért elsősorban a lelkipásztor felelős s ezért a családvédelmet a lelkipásztoroknak kell elkezdeni a maguk családjában. örvendetesebb volt az a kép, amely a közgyűlés tárgyalása során a missziók munkáját, a pénzügyek javulását s az iskolák fejlődését mutatta. Több olyan határozatot hozott a közgyűlés, amelyeket az egyetemes gyűléshez terjesztett fel tárgyalás és elintézés céljából. A Csengey-centennárium jegyében tartott közgyűlés nemcsak a nagy költőnek állított méltó emléket, hanem nagy lépéssel vitte előre a sorsdöntő nehéz időben a tiszai egyházkerület ügyét is. M. J. A tiszai egyházkerület ünnepi napjai. Augusztus 5—6. és 7. napjai nevezetes napok voltak a tiszai egyházkerület életében. Az egyházkerület ez évi közgyűlése ünnepi keretet nyert azáltal, hogy a közgyűlést Miskolcon tartották meg abból az alkalomból, hogy a száz évvel ezelőtt született Csengey Gusztáv költőnknek, egyházunk díszének ez alkalommal állítottak szobrot a miskolci templom udvarán s rendeztek különböKardos Gyula, a dunáninneni egyházkerület új püspöke. ző helyeken értékes és nagyjelentőségű centennáriumi ünnepségeket. A nagy költőről és tudósról való megemlékezés fényt adott az egyébként is jelentős egyházkerületi közgyűlésnek. A szép kivitelű szobor leleplezése augusztus 5-én történt s azt országos ünneppé avatta a Petőfi Társaság kiváló képviselőjének s több más közéleti férfiúnak jelenléte. Az ünnepségen résztvevők azután kivonultak a miskolci evangélikus temetőbe, ahol a nagy halott pihen és sírjára kegyeletes emlékezéssel koszorút helyeztek. Este a közeli Tapolca-fürdőn értékes műsorszámokban bővelkedő emlékünnepély volt, amelyen a közgyűlés tagjain kívül számos előkelő vendég vett részt. Valamennyi Csengey ünnepségen jelenvoltak a költő családtagjai is. Augusztus 6-án az egyházkerületi lel- készegyesület s vele egyidőben a papnék egyesülete s a kerület tanítóegyesülete ülésezett. Ezt megelőzőleg valamennyien
