Harangszó, 1942
1942-08-23 / 34. szám
33. évfolyam. 34. szám. Alapítottál KAPI BÉLA ltll-boa. Laptalajdoaoai űunlntúli Luth«r-8zftv«tsé|* Migjelonlk mlndsn vuárntp. i*57#a «(Nikist tané* alatt kéthatanként a KI8 HARANQ8ZÉBeolvadt lapok: 956-fttn a Jöjjetek énftozzdut 93® ban a fGlvlúékl Luthar 942-ben a Lelki Harmat. Erős vár a mi istenünk, Jó fegyverünk és pajzsunk. Ha 6 velünk, ki ellenünk? Az Ür a mi oltalmunkl A laiaalal •aarkeaal# - kiadéklTalalal GYÖI II.. PatCll - tér I. Előfizetési ára: negyedévre 1 P 28 fillér, félévre 2 P 40 fillér, egy évre 4 P 80 fillér. Csoportot küldéssel 10%-oa kedvezmény. Amerikába egész évre 2 dollár; az utódállamokba *4 évre 1.60 P Postacsekkszámla: 30.528. Az igazság szabadokká tesz. „És megismeritek az igazságot, és az igazság szabadokká tesz titeket.“ János 8, 32. Az igazság és a szabadság közt lévő kapcsolat még a hitetlen ember előtt is feldereng olykor. Néha ő is észreveszi, hogy az embernek annál nagyobb lehetőségei nyílnak akarata keresztülvitelére, minél többet tud. Még az se ismeretlen előtte, hogy tudás és tudás közt különbség van s az a tudás a leghasznosabb, amelyik a legjobban megfelel a valóságnak. Van fogalma arról is, hogy a valóság megismerése annál jobban sikerül a kutató tudósnak, minél alázatosabb. Az a „tudós“, aki nem aláz- kodik meg minduntalan az adott tények előtt, az írhat ugyan vastag könyveket „igazság“-ának védel- mezésére, az igazság valódi megismerésében azonban nem fog tudni előbbre haladni. Az orvosnak csak akkor van lehetősége, „szabadsága“ arra, hogy a betegét meggyógyítsa, ha félretéve minden egyéni, önző szempontot, először is a betegséget a maga igazi valójában megismeri. Az igazság megismerése és a szabadság másutt is pontosan így függnek össze. Ezek ma már a valamennyire is művelt ember előtt világos dolgok életünk bizonyos területeire nézve. Már kevésbbé hajlandó az ember arra, hogy a közösségi, társadalmi életben is észrevegye ugyanezt a törvényszerűséget. Pedig az emberi, népi és nemzeti szabadság útja se lehet más, mint az igazság minden irányban való megismerése. Az igazság megismeréséhez szükséges alázatosságból azonban ott van bennünk a legkevesebb, ahol a legfontosabb dologról, a legfőbb szabadságról van szó: az Istenhez való viszonyunk terén. Amikor létünk legfőbb kérdései kerülnek szőnyegre, ha azt akarom tudni, ki vagyok én, micsoda az ember, mire való az élet stb., akkor egyszerre elfeledkezünk az alázatosságról, s eszünkbe se jut, hogy az igazságot itt se ismerhetjük meg másként, csak úgy, ha Isten akaratát megértjük és kihallgatjuk. Pedig itt se juthatunk előbbre az igazság megismerésében és a szabadságban, csak abban az esetben, ha önzésünk teljes háttérbe szorításával arra figyelünk, hogy emberi életünkben hogyan és miként nyilatkoztatja ki Isten az ő reánk vonatkozó örök akaratát. Isten mindent a maga helyén végez. A természet titkait, az anyag törvényszerűségeit a természet s az anyag világába helyezte el. Ha a bennünk lakozó bűn nem vakítaMint egy nagy családhoz a gondoskodó édesanya, úgy fordult ismét a magyar társadalomhoz Kormányzónk hitvese, hogy szózatával az augusztus 25-től szeptember 5-ig megtartandó téli ruhagyűjtéssel kapcsolatban minden magyar testvér hazafias kötelességét, adakozó készségét felébressze. Szívből jött, szívhez szólt minden szava. Kérő szóval fordulok ismét a magyar társadalomhoz, — mondotta előadásában — de ezúttal nem csupán a keresztényi szeretet és az irgalmasság nevében, hanem azért, hogy mindenkit személyileg érdeklő, szinte családi magyar kötelességekre emlékeztessek. Kérek a messze keleti arcvonalon küzdő magyar honvédnek, aki szent kötelességet teljesít; aki távol családi tűzhelyétől védi otthonunkat és na el, lehetne-e „természetesebb“ dolog a számunkra, mint az, hogy a mi szoros értelemben vett emberi létünk értelmét, célját, keletkezésének titkait éppen szorosabban vett emberi életünkben, a történelemben, a maga kiválasztott küldöttei által nyilatkoztatja ki? Óh, bárcsak megnyilatkoznának szemeink az igazság meglátásra! Bárcsak rájönnénk arra, hogy Isten ezt az igazságot Az által ismerteti meg, aki magát „Igazság“- nak mondotta (János 14, 6), s aki nekünk „igazságul“ (I. Kor. 1, 30) adatott! Bárcsak engednénk, hogy ez az Igazság, az igazság a mienk lenne, mi pedig az övéi, s így eljuthatnánk az igazi szabadságra, a bűntől és hitetlenségtől való megszabadulásra s Isten gyermekeinek dicső szabadságára! (Róni. 8, 21.) Dr. Vető Lajos. biztosítja mindnyájunk zavartalan életét s aki testvérünk, férjünk, gyermekünk... Kérek az itthonmar adottaknak, hogy megmentsük őket a rájuk nehezedő gondtól, amíg szeretteik az ősi magyar helytállás vitézi kötelességét teljesítik. Kérek azoknak a gyermekeknek, akiknek édesapjuk, családfőjük és eltartójuk a háború véres kényszerűsége miatt a legtöbbet adja érettünk és a hazáért: kérek a hadiárváknak! Mert ők ebben a magyar hazában nem lehetnek számkivetettek, elfelejtettek, hiszen ők a nagy áldozat terhének igazi hordozói, akik megbecsülést, támogatást érdemelnek és — tudom! — kapni is fognak. Rámutatott azután a Főméltóságú Asszony mindarra, amire szükség van, amit adni kell. A Föméliósúgú Assszony rádiós szó zz aía. / Í942 augusztus 23.
