Harangszó, 1942

1942-07-12 / 28. szám

224. HXIXNGI1U 1942. július 12. A Luther Társaság közgyűlése. A Magyar Értesítő jelenti: A Magyar Luther-Társaság egyházi elnökét vesz­tette el Kovács Sándor püspökben, elnö­két és mondhatni, százkezű dolgozóját. Távozásával kapcsolatban szükségessé lett a Társaság új szervezése. Ez a meg­győződés uralkodott a június 24-én tar­tott közgyűlésen is, amelyet első részé­ben a megboldogult egyházi elnök em­lékének szenteltek az Üllői-úti egyetemes székházban. Ott volt Kapi Béla püspök, Mesterházy Ernő egyházker. felügyelő, Traeger Ernő miniszterelnökségi osztály­főnök, Laszkáry Gyula egyházmegyei felügyelő, Wiczián Dezső soproni hittu- dománykari dékán, Lányi Márton v. ház- alelnök és több más vezető személyiség. Fabinyi Tihamér dr. világi elnök, tit­kos tanácsos búcsúztatta el a társaság nagy Tialottját, a kiváló tudóst, akinek Sebesültek érkeztek az orosz frontról. alakja — úgymond — elválaszthatatlan volt hosszú ideig a társaság életétől. Második otthonává lett ez számára és kedves egyénisége összekötő kapocs a társaság munkái között. Kovács püspök csodálatos színességgel képviselte a ma­gyar föld emberét és elmúlása a leg- gyobb csapást abban jelenti, hogy a részleteken tűnődő s azokat magyar za­mattal feldolgozó tehetsége egyetlen nagy írott műben sem maradt reánk: sírbahullott vele. Evangéliumi erő és egyszerű hit sugárzott jelleméből és mindez legfőbb menedéke a mai ember­nek. Majd Fabinyi Tihamér a közgyűlés őszinte sajnálatára közölte, hogy a vi­lági-elnöki tisztségtől visszavonul. Ze- lenka Frigyes dr. előterjesztette a szám­adásokat, melyek szerint a Társaság készpénzvagyona meghaladja a tízezer pengőt. Konkoly Elemér javasolta, hogy a Társaság átszervezése érdekében az alapszabályok módosíttassanak s ennek idejére a tisztségek ideiglenesen töltes­senek be. Üj alelnökké Traeger Ernő miniszterelnökségi min. osztályfőnököt és Wolf Lajos kelenföldi lelkészt, tb. esperest, főtitkárrá Ruttkay-Miklián Gyula püspöki titkárt, pénztárossá vi­téz Szenczy András dr-t, a Hitelbank cégvezetőjét választották, több más új tisztségviselővel. D. Kapi Béla püspök felszólalásában megállapította, hogy Fabinyi Tihamér búcsúszavai mély visszhangot keltettek a Társaság körében és méltatta a kiváló világi elnök nagyértékű eddigi munkás­ságát; távozásáról fájdalommal értesül mindenki. Kapi püspök indítványára a Társaság új szervező-elnökeivé Kon­koly Elemér dr. budapesti ügyvéd, egye­temes egyházi főjegyzőt és Kemény Lajos budapesti esperest választották. meg. Egészségvédelem. Irta: Dr. Ittzés Zslgmond. (Folytatás.) A takarításkor összegyűlt háziszeme- tet legcélszerűbb a kályhában vagy a tűzhelyben azonnal elégetni. Az udvar és utca seprésekor összegyűlt szemetet és a kályhákból kivitt ha­mut, salakot fedéllel zár­ható ládában, vagy vas- | tag betonból készült, rés- 1 mentes deszkafedéllel vagy vaslemezzel ellá­tott, a 'kúttól és lakó­háztól minél távolabb, de lagalább is 10 mé­ternyire lévő szemét- gyüjtő-aknába, vagy még helyesebben hordozható nagy bádoghordóba kell gyűjteni. Városokban a szemetet erre a célra ké­szült kocsikon gyűjtik és a városon kívül lévő szeméttelepre hordják ki. Falun' a szemetet a trá­gyadombra öntik, ahon­nan száraz időben a szél szerte-fiord.ja; ezért kel­lene megkövetelni, hogy ne szemét- és trágya­dombokon, hanem megfelelő nagyságú betonfenekű és falú gödrökben, helye­sebben jól záró fedéllel biró' aknákban gyűjtsék a szemetet és trágyát. Időn­ként tanácsos a férgek elszaporodásá­nak meggátlására mésztej.iel leönteni (1 rész oltott mész és 3 rész víz) az így összegyűlt trágyát. Az ily ak­nából a trágyalé nem folyna szét az udvarban és nem veszne kárba, hanem összegyűlne és a szántóföldekre hordva, haszonba menne. Ezzel az eljárással a szemét- és trágyadomb, mint fertőző- betegségek csíráinak talaja, s mint a le­gyek és rovarok szaporodásának egyik legalkalmasabb fészke, valamint patká­nyok búvóhelye kiküszöböltetnék a köz­ségek belterületéről. A legyek milliói tolakodásukkal sok helyen tűrhetetlenné teszik az ottartózkodást. Különféle be­tegségek csíráinak (gümőkórnak, tífusz­nak, kolerának, bélférgeknek) szállítói lehetnek. Rászállanak ételeinkre — előbb meg talán a trágyadombon, vagy valami elhullott állat tetemén lakmároztak! Az istálló és a pöcegödör is jó szállás a le­gyek számára. Ezért kell az istállót mi­nél távolabb helyezni a lakóháztól, s ezért kell az istállót mennél tisztábban tartani. A pöcegödrös árnyékszék nyílá­sa használaton kívül jól záró fedéllel legyen gondosan befedve. Ezek az emlí­tett rendszabályok azért is fontosak, hogy lakásunk légkörét, amennyire csak lehet, megóvjuk a kellemetlen szagú gá- zaktól. Van még egy módja a házi-sze­mét eltüntetésének. Ez a komposztozás, ami abban áll, hogy a kertben, vagy az udvar egyik félreeső sarkában, legalább 10 méternyire a kúttól, a lakástól is mi­nél távolabb sekély gödröt készítenek, s ebbe rétegezik a szemetet, úgyhogy min­dennap egy réteg földet lapátolnak a szemétre és konyhahulladékokra. Ily mó­don hónapok múltán a szemét és kony­hahulladék elkorhad, kitűnő trágya, ter­mékeny humusz válik belőle. (Magától értetődik, hogy a konyhahulladékot hasz­nosítani is lehet állatok etetésére.) (Folytatj uk.) ÉN ÉS A CSILLAGOK. Nyitott ablakomon messze láthatok, S beláthatnak rajt a csillagok. Fekszem ágyamon, Tűnődöm, álmodom, S úgy érzem, hogy egymást nézegetjük, És egyúttal bölcsen méregetjük A messzeségen át, Ablakomon át Én és a csillagok. Jól esik ez: Tudni, hogy a hosszú égi kötőtű Egyik végén én vagyok, én, S a másik végén Egy másik cn: A csillag, S — egymást nézzük hosszan önfeledten, És égünk, ragyogunk mindaketten. De fáj is ez: Tudnom kell, hogy kicsi cs rab vagyok, Kis kalitkámból. ki nem szállhatok, S hogy vannak messzeségek, Életek, titkok, Amiket szívem soha Ölelni nem fog, S amik mindig mint idegen maradnak Meg előttem csodának: csillagnak. Mi vígasztal? Érzem, hogy „rész“ vagyok, Hogy itt e földön nem magamért vagyok, Hogy van párom, gyermekem, Fajtám, Istenem, Hogy egy nagy életszimfóniában Harmonikus hang vagyok, S élek akkor is, Ha meghalok. Zsámbo ki Lajos. Kereskedő, iparos, munkás ifjúság számára tábort és konferenciát rendez f. hó 19 26-ig a dunántúli egyházke­rület a Balaton mellett. A tábor díja a vasúti költségen kívül 3 P jelentkezési díj, napi 2.50 P élelmezési díj, melyből a természetben hozandó hét napi liszt, kenyérliszt, zsír, cukor adagot napi áron leszámítják. Jelentkezést még elfogad és a részletes tudnivalókat közli: Ittzés Mihály lelkész, Győr, II., Petőfi-tér 2.1.

Next

/
Thumbnails
Contents