Harangszó, 1942
1942-06-21 / 25. szám
1942. június 21, HARANGSZÓ 199 45.000 ezüstkalászos gazda van ma már Magyarországon. Csupán az elmúlt télen 226 téli mező- gazdasági tanfolyamot tartottak hazánkban és 9424 gazda szerezte meg az ezüstkalászos gazda címet Ez a szám arról beszél, hogy népünk törzse, a földmíves réteg, az idők figyelmeztető szavát megértette, ráeszmélt a haladás, a művelődés szükségességére. Meglátta, hogy megváltozott a világ körülöttünk. A népek harcában a maradiaknak nincs helye. Akik nem haladnak, azok lemaradnak. Külömbekké kell lennünk, ha a nagy versenyben győzni akarunk. Hogy a most folyó harcot dicsőségesen megvívhassuk, magunkat abban a munkakörben, ahova Isten állított, legkülönbekké kell képeznünk és a nagy magyar holnapra testi és szellemi erőnk teljes kiművelésével és latba- vetésével fel kell készülnünk. Isten kezünkbe helyezte a holnap lehetőségeit. Éljünk hát velük!_ A leventék országos parancsnoka mondotta a lelkészek leventetanfolyamán: „Csak valláserkölcsi alapon álló leventékben látom biztosítva a magyarság megerősödését és megújulását. A nemzet ereje az ifjúságban van, az ifjúság ereje pedig Istenben van!“ Pusztul a meg nem született s a társadalom lelkiismerete alszik. Valahol pedig plüsfotöjben ülve valószínűleg tanácskozás folyik a szociális bajokkal kapcsolatban. A férfiak isznak. Sűrűn és mohón. Majd mind rongyokba csavart gyanús külsejű alak. Kevés rajtuk az emberi vonás, öltözékük szedett-vedett. Talpnélküli cipő s kemény gallér. A nyakkendő sem hiányzik. Az öltözet alap- tulajdonsága: kopott, piszkos és rongyos. Ilyen lehet a bensejük is. Valamit tárgyalnak, de nem értem. Odamenni restelek. Csak a vadul lángoló arckifejezések s a fejek fölé lóbált öklök engednek valamelyest következtetni. A szociális nyomor s ezzel kapcsolatos tényezők lehet a témájuk. Különösen egy viszi köztük a szót. Középen áll. Nem látok belőle mást, mint borzas fején micisapkát s a nyakon vörös sált. Szájában csibuk füstöl, mint a gyárkémény. Egyre beszél s hadonász. Csak néha áll meg benne a szó. Ilyenkor iszik. Pálinkát. Pedig már alig áll a lábán. Öt hallgatják. Szájtátva, kidülledt ábrázattal. Mint valami prófétát. Okos ember lehet ... És nagy emberbarát, ki érzi mások nyomorát. Istenem, ha ilyennek álEnnek az asszonynak nincsen bűne ... Betegnek mindig jólesik a látogatás. Betegágyon az órák nagyon hosz- szúak, az unalom kínzó gyötrelem. Jó ha valaki jön, elbeszélgethetnek s így űzik el a nehéz gondokat. A lelkész beteglátogatásainak azonban nem lehet ez a célja. Neki a templom hangulatát kell a beteghez vinni. A beteglátogatásnak arra kell irányulnia, hogy aki nem Lassan kigördül a vonat az állomásról. Még egy tekintet a hazai tájra. Isten velünk, viszontlátásra! lana hatalmában segíteni a szegény emberen! Áz ámulásban szinte megmerevednek az arcok, s hallgatják a megváltó igéket. Egy-egy szó jut csupán fülemhez: ......disznóság.,.“ .......szipo lyozzák ...“ .....ha én ...“ Sejtem m ár, mi a téma... A falusi gazdák is odaszoronganak melléje. Soha ilyet nem hallottak... Ennyi ész, ennyi megértés, ennyi szeretet... Hallgatják éhesen, szomjasan. Szívják magukba az eszmét kéjjel, mint a beteg vér az ópiumot. Már elhatároztam, hogy odamegyek. Lássam, mi van? Akkor suhan el mellettem két csendőrszurony. Egyenesen a tömeg felé tartanak. Egy-két kemény szó s máris viszik a vörössálas prófétát. Részegségében meg-megtántorodik a lába, de szeme meg se rebben. Megy nyugodtan, szeretne csevegni a csendőrökkel s fújja a füstöt. A tömeg felzúg. Meg van botránkozva. Ilyen embert molesztálni. Disznóság. Egyik-másik azonban csalódottan csóválja fejét s eloldalog. A csapos azonban a részeg próféta után akar rohanni. Elment két deci pálinka árával. Utána ordít, követeli a pénzét. Egy jól öltözött falusi gazda visszainti a csapost, majd ő kijöhet az Or házába, az kapjon valamit az istentiszteletből. Mondjuk el, hogy mit énekelt a gyülekezet, a prédikációnak egy-két gondolatát. A beteg számára ez többet jelent, mintha az időjárásról, vagy a politikai eseményekről beszélgetünk. Nehezebb lesz a feladatunk, ha olyan beteghez megyünk látogatóba, akinek a napjai meg vannak számlálva, akiről már azt mondják a szomszédok: olyan rosszul van, hogy a pap is elment őt megnézni. Nem könnyű feladat ilyenkor a beteggel beszélni. Sokszor a hozzátartozók, a rokonok zokon veszik, ha a halált, a földi élettől való búcsúzást emlegetjük. Nem is ezen kell kezdeni. A reményt, hogy javulás, jobbulás mindig lehetséges, mert hisz minden Istentől jön. az utolsó percig ébren kell tartani. De nem szólni akkor a halálról, mikor az utolsó ellenség már zörget a beteg életének az ajtaján, igazán nem volna méltó lel - készi hivatásunkhoz. Egyik hívem betegágya körül állottak a rokonai és hozzátartozói, mikor elmenteni őt meglátogatni. Ép arról beszéltek, hogy milyen nehéz most a beteg anya leányának Pozsonyból hazajönni. Pedig alig vagyunk tőle húsz kilométerre. Gyalog is eljönne, ha jöhetne. Sürgönyöztünk kétszer is. De most nem csak útiévéi és vízum, hanem beutazási engedély is kell... A betegre néztem, arca sárga, mint a viasz. Mindenki érzi és tudja, hogy a halál már a ház küszöbén ólálkodik. De senki sem mer róla beszélni. Végre a beteg testvére hozzám fordul s azt mondja: Jó lenne szegénynek kiszolgáltatni az Ür vacsoráját. | Mindenki hallgat. A csöndet azonban a férj szava töri meg: Minek, hiszen ennek az asszonynak nincsen bűne! Egy pillanatra szinte megdöbbentem. Mi késztethette ezt az embert ilyen fizeti addig a pálinkát, míg az emberünk megszabadul. Mindjárt itt lesz. Tévedés. De amint pénztárcája után nyúl, mintha tűbe kapott volna, elhűl benne a vér. Ellopták a pénzét. Hirtelen világos lesz előtte, miért volt oly bizalmas hozzá az a micisapkás, s miért ölelgette annyira... A gazember. Rohan is már a csapossal együtt a pénze után ... A tömeg iziben szertemállott. Csalódottan kullog ki erre, ki arra. Szégye- lik magukat egymás előtt. A vasút úgylátszik nemcsak tejes- kannákat szállít. Akad itt más teheráru is ... A bűn ... Viszik szerte a várótermekből. A csendes falvakba, a tanyákra, szét az egész országban... Amerre futnak a fűnek, fut rajtuk az ember s vele a bűn ... Üj világ felépítésének ígéretét harsogja az elhivatottság a fülekbe. A becsület világát. A munka világát. S az anyag, miből ezt a világot fel akarják építeni, maga a becstelenség. A bűn ... Micsoda világ épül korhadt gerendákból...? Először a gerendarothadást kell megállítani...? Talán az emberiség fölé vont művészien kiesztergályozott rendszerek...? Nem. Egyedül a Krisztus!
