Harangszó, 1942

1942-05-24 / 21. szám

168 HARANG»*: Ü Egészségvédelem. írta: Ittzés Zsigmond. (Folytatás.) Itt önként adódik az alkalom a szel­lőztetés kérdésének megtárgyalására. — Mint már említettük, a természetes szel­lőzés az ablak- és ajtóréseken át, va­lamint a fal és födém apró lyukacsain keresztül annál nagyobb, minél nagyobb a szabadlevegő és a szobalevegő hőmér­séklete közötti különbség. Fokozza a szellőzést a külső levegő hevesebb áramlása, vagyis a szél. A külső hide­gebb levegő az ajtó-, ablakréseken, a falakon és a padlón át alulról ömlik a szobába, míg a szoba melegebb levegője, mint fajsúlyban könnyebb anyag, felfelé törekszik és az ablak, ajtó és mennye­zet, valamint a falak felső harmadán át távozik el. Ebből következik, hogy a természetes szellőződés télen nagyobb- fokú, amiért is a mesterséges szellőzte­tés igénybevétele az ablakok kinyitása révén, vagy szellőztető készülékek útján rövidebb időn át is elégséges, hiszen a fűtött kályhán át is igen sok szobabeli elhasznált levegő távozik el, ami a fal pórusain és az ablakok, ajtók résein át külső friss levegő beáramlása révén ön­magától pótlódik. Lefekvés előtt háló­szobánkat mindennap következetesen szellőztessük ki. Nyáron bőven van alka­lom arra, hogy az ablakok akár éjjel­nappal nyitva legyenek, s a külső jó­levegő bőven beáramolhasson szobánk­ba. Tudósok kimutatták, hogy a termé­szetes szellőződés télen 1 óra alatt, ősz­szel és tavasszal l‘/i óra alatt teljesen kicseréli a szoba levegőjét. Ha azonban a szabadlevegő hőmérséke egyenlő a szobabeli levegő hőmérsékletével, a ter­mészetes szellőződés egyáltalában nem érvényesül, legfeljebb erősebb szél ese­tén. Legeredményesebb az a szellőzte- tési mód, amikor szemben lévő ablako­kat, vagy ablakot és szabadba nyíló aj­tót tartunk nyitva. Ilyenkor a keletkező légvonat néhány perc alatt kicseréli a szoba levegőjét. Ez alatt az idő alatt természetesen nem tanácsos a szobában tartózkodni a hirtelen lehűlés veszélye miatt. Hogy a beffitött kályhának mily nagy szerepe van a szellőztetés körül, megvilágosodik előttünk, ha tudjuk, hogy 1 kg fa elégetéséhez 7.5 m5, 1 kg szén elégetéséhez 17 ms szobalevelgőt szív be a kályha. Ha tehát a kályhában pl. 20 kg szenet égetünk el, csak a fűtéssel 340 ms levegőt távolítunk el a szobából. Egy német tudós számításokat végzett a szellőzés mértékére vonatkozóan. Egy 0.8 m2 nagyságú ablakszárny nyitva- tartásakor, ha a külső levegő és a szoba levegője közt 4 C° a hőkülönbség, 1 óra alatt csak 12 m3 levegő cserélődik ki. Bezárt ablakoknál 19 C° hőkülönbség mellett 1 óra alatt központi fűtésnél 57 m3, kályhafűtésnél ugyanily hőkülönbség mellett 94 m3 levegő cserélődik ki. Mesterséges szellőztetés gép útján vá­lik szükségessé nagyobb helyiségekben, színházakban, mozikban, tánc- és hang­versenytermekben, vendéglőkben, kávé­házakban, előadótermekben, tantermek­ben, gyárhelyiségekben, szóval minde­nütt, ahol a levegő a helyiség zsúfolt­sága, ételszag, dohányfüst, stb. által különösképpen megromlik. E célra vil­lanyáram által hajtott ú. n. ventilátort alkalmaznak, még pedig vagy úgy, hogy a ventilátor sebesen forgó csavarkereke benyomja a külső tiszta levegőt a helyi­ségbe, vagy fordított állásban kiszívja onnan az elhasznált levegőt. A nyomásos rendszernek az az előnye, hogy a külső levegőt tág csövön keresztül onnan vezet­hetjük be, ahol elég tiszta a levegő, pl. kertből, parkból. A levegőt a ventilátor elé helyezett szűrőkön át meg is szűr­hetem, melegítő- vagy hűtő berendezé­sen vezethetem át, s így portalan, korom­mentes, télen melegített, nyári hőségben lehűtött levegőt juttathatok tetszés sze­rint a helyiségekbe. Ezek költséges el­járások ugyan, de ily módon a nagyobb helyiségekben tartózkodó embertömegek egészségének védelmére szánt összeg busásan megtérül abban, hogy az egész­ségre egyik igen fontos tényezőt, a tisz­ta levegőt biztosítjuk részükre. (Folytatjuk.) Egy székelyföldi szórványban. Túlzsúfolt gépkocsink erőlködve ka­paszkodik a baróti hegyek szerpentin­jein. Nehéz az utazás itt a Székelyföl­dön. A kettéosztott Erdély új ország­határa a közlekedési utakat is jól szét­darabolta. Néhol kétszeres, vagy három­szoros kerülőt is kell tenni, hogy célhoz érhessünk. Községek, amelyek 3—4 km- re feküdtek csak a vasúttól, most akár 40 km-es vasúttávolságba kerültek. Ilyen Nagyajta is, ahova 3 és fél órai döcögős után érkezik meg a sepsiszentgyörgyi társasgépkocsi. Virágzó székely község, szinte hajszálnyira a határon. Evangé­likus szórványaink sokféleségéből talán az itteni a legsajátságosabb. Már csak azért is, mert szórványainkhoz képest elég tekintélyes a hívek létszáma. Három szomszédos községben (Nagyajta, Bölön, Középajta) talán százra is tehető az evangélikusok száma. Ez a szám napról- napra változik. Szétszóródnak innen hí­veink az ország belsejébe, helyükbe pe­dig újak jönnek. Menekültek. Ez itt a menekültek szórványa. Nagyajtát csak az Olt választja el Apácától, Erdély egyik legvirágzóbb magyar evangélikus községétől. Csak éppen egy híd; most országhatár. És ezen az országhatáron keresztül állandóan jönnek; ma is. Mind férfiak: erőtől duzzadó ifjak, kemény­nézésű édesapák. A nagy magyar tudós, Apácai Csere János falujának a templo­mában vasárnapról-vasárnapra üresebbek a férfiak padsorai. Csak az asszonyok, gyermekek és öregek maradnak otthon. Itt Nagyajtán pedig, a református temp­lomban tartott istentiszteletünkön alig- alig van pár asszony és gyermek; a töb­biek mind férfiak. Kissé szokatlan is, midőn az úrvacsoránál a férfiak sorai után alig pár asszony következik. Ezek a nagyajtai szórványevangéliku­sok most lettek csak szórványhívekké. Gazdag, nagy gyülekezetből egyszerre csöppentek 70 km-es lelkésztávolba. Lát­szik ez éneklésükön, istentiszteleti maga­tartásukon, nagy gyülekezetekben szo­kásos közönyösségükön. Sajnos, talán éppen ez az utóbbi a legjellemzőbb. De azért általánosítani sem lehet. Vannak olyanok is, akik kilométereket gyalogol­tak, hogy részt vehessenek az istentisz­teleten. Megpróbált nép ez nagyon. Sokat gondolkodom a helyzetükön. Talán ez a súlyos próba, a menekülésnek ezek a hosszú hónapjai — ők itt, nélkülözések között, családjuk és vagyonuk pár lé­péssel odébb, de országhatárok sorom­póin túl, — talán mindez, egyszer mégis rádöbbenti a közönyös lelkeket, a ke­mény, megkérgesedett szíveket Isten igé­jére. Hátha azért van rajtuk ez a ke­reszt, hogy csodálatos ébredés induljon belőle? Ilyenkor áll a szórványgondozó lelkész a legnehezebb kérdés előtt, amely egyúttal ítélet is ránézve: Miért nem tud igazán eszköz lenni, kovász, egy ilyen ébredés megindítására? Kovács László. ______ 1942 május 24. A z én egyházam. Az én egyházam a hívők egyháza, Igaz törvényeit Krisztus magyarázza. Kőkemény alapja a drága Szentírás, Isten a támasza, védője, senki más. Éltető gyökere a hit és a vallás, Melyekből fakad a remény és kitartás. Mindezek tartották két ezer éven át, A kegyelmes Isten drága szentegyházát. Első pünkösdnapján volt a születése, Isteni Szentlélek földre küldetése, Kettős tüzesnyelvek szálltak le az égből S próféták születtek a rettegő népből. Megtértek a latrok, csodáknak-csodája, Háromezer hívő — Szentlélek munkája... így szerzé az Isten az ő szentegyházát, Bűnös embereknek elhozá váltságát. Mégis támadt reá Néróknak hatalma, Sátáni irigység aljas birodalma. Ellene száguldott bősz idők viharja, Tajtékzó habját hogy szemébe kavarja. Irigység átkai mindenfelől marták, Le a föld porába taposni akarták, ördög, pokol átka mindig bántalmazta, De Krisztus egyházát maga oltalmazta. S szentségtörő kezek századok múltával Beszennyezték fényét rút, aljas munkával. Bitorló kúfárok lehántották kérgét, S beléje oltották a pusztulás mérgét... S jött akkor az igaz, tiszta szívű, bátor, Istennek embere, a nagy reformátor. Visszaadta újra tiszta, igaz fényét, Erejét, fegyverét, az Ür szent igéjét. Azután is lettek durva üldözői, De nem hagyták veszni Krisztus követői. Áldozatul érte még vért is ontottak, S a mártír őseink gályákat hajtottak. Híven megtartották a szent örökséget, Az életnek célját, örök üdvösséget... S viharok fellege ma is fenyegeti, De az Ür egyházát veszni nem engedi. Első pünkösd után ezredévek múlva, Hálát adok, Uram, mostan térdre hullva, Hogy nem hagytad veszni a te hű nyájadat, Ezer vésztől, bajtól védted egyházadat. Ezután is, hiszem, rendületlen vallom, Míg biztató szódat szent igédben hallom, Hogy a Sátán bármily diadalmat arat, Az én szentegyházam örökre megmarad. .Bencsik József.

Next

/
Thumbnails
Contents