Harangszó, 1942
1942-05-24 / 21. szám
168 HARANG»*: Ü Egészségvédelem. írta: Ittzés Zsigmond. (Folytatás.) Itt önként adódik az alkalom a szellőztetés kérdésének megtárgyalására. — Mint már említettük, a természetes szellőzés az ablak- és ajtóréseken át, valamint a fal és födém apró lyukacsain keresztül annál nagyobb, minél nagyobb a szabadlevegő és a szobalevegő hőmérséklete közötti különbség. Fokozza a szellőzést a külső levegő hevesebb áramlása, vagyis a szél. A külső hidegebb levegő az ajtó-, ablakréseken, a falakon és a padlón át alulról ömlik a szobába, míg a szoba melegebb levegője, mint fajsúlyban könnyebb anyag, felfelé törekszik és az ablak, ajtó és mennyezet, valamint a falak felső harmadán át távozik el. Ebből következik, hogy a természetes szellőződés télen nagyobb- fokú, amiért is a mesterséges szellőztetés igénybevétele az ablakok kinyitása révén, vagy szellőztető készülékek útján rövidebb időn át is elégséges, hiszen a fűtött kályhán át is igen sok szobabeli elhasznált levegő távozik el, ami a fal pórusain és az ablakok, ajtók résein át külső friss levegő beáramlása révén önmagától pótlódik. Lefekvés előtt hálószobánkat mindennap következetesen szellőztessük ki. Nyáron bőven van alkalom arra, hogy az ablakok akár éjjelnappal nyitva legyenek, s a külső jólevegő bőven beáramolhasson szobánkba. Tudósok kimutatták, hogy a természetes szellőződés télen 1 óra alatt, őszszel és tavasszal l‘/i óra alatt teljesen kicseréli a szoba levegőjét. Ha azonban a szabadlevegő hőmérséke egyenlő a szobabeli levegő hőmérsékletével, a természetes szellőződés egyáltalában nem érvényesül, legfeljebb erősebb szél esetén. Legeredményesebb az a szellőzte- tési mód, amikor szemben lévő ablakokat, vagy ablakot és szabadba nyíló ajtót tartunk nyitva. Ilyenkor a keletkező légvonat néhány perc alatt kicseréli a szoba levegőjét. Ez alatt az idő alatt természetesen nem tanácsos a szobában tartózkodni a hirtelen lehűlés veszélye miatt. Hogy a beffitött kályhának mily nagy szerepe van a szellőztetés körül, megvilágosodik előttünk, ha tudjuk, hogy 1 kg fa elégetéséhez 7.5 m5, 1 kg szén elégetéséhez 17 ms szobalevelgőt szív be a kályha. Ha tehát a kályhában pl. 20 kg szenet égetünk el, csak a fűtéssel 340 ms levegőt távolítunk el a szobából. Egy német tudós számításokat végzett a szellőzés mértékére vonatkozóan. Egy 0.8 m2 nagyságú ablakszárny nyitva- tartásakor, ha a külső levegő és a szoba levegője közt 4 C° a hőkülönbség, 1 óra alatt csak 12 m3 levegő cserélődik ki. Bezárt ablakoknál 19 C° hőkülönbség mellett 1 óra alatt központi fűtésnél 57 m3, kályhafűtésnél ugyanily hőkülönbség mellett 94 m3 levegő cserélődik ki. Mesterséges szellőztetés gép útján válik szükségessé nagyobb helyiségekben, színházakban, mozikban, tánc- és hangversenytermekben, vendéglőkben, kávéházakban, előadótermekben, tantermekben, gyárhelyiségekben, szóval mindenütt, ahol a levegő a helyiség zsúfoltsága, ételszag, dohányfüst, stb. által különösképpen megromlik. E célra villanyáram által hajtott ú. n. ventilátort alkalmaznak, még pedig vagy úgy, hogy a ventilátor sebesen forgó csavarkereke benyomja a külső tiszta levegőt a helyiségbe, vagy fordított állásban kiszívja onnan az elhasznált levegőt. A nyomásos rendszernek az az előnye, hogy a külső levegőt tág csövön keresztül onnan vezethetjük be, ahol elég tiszta a levegő, pl. kertből, parkból. A levegőt a ventilátor elé helyezett szűrőkön át meg is szűrhetem, melegítő- vagy hűtő berendezésen vezethetem át, s így portalan, korommentes, télen melegített, nyári hőségben lehűtött levegőt juttathatok tetszés szerint a helyiségekbe. Ezek költséges eljárások ugyan, de ily módon a nagyobb helyiségekben tartózkodó embertömegek egészségének védelmére szánt összeg busásan megtérül abban, hogy az egészségre egyik igen fontos tényezőt, a tiszta levegőt biztosítjuk részükre. (Folytatjuk.) Egy székelyföldi szórványban. Túlzsúfolt gépkocsink erőlködve kapaszkodik a baróti hegyek szerpentinjein. Nehéz az utazás itt a Székelyföldön. A kettéosztott Erdély új országhatára a közlekedési utakat is jól szétdarabolta. Néhol kétszeres, vagy háromszoros kerülőt is kell tenni, hogy célhoz érhessünk. Községek, amelyek 3—4 km- re feküdtek csak a vasúttól, most akár 40 km-es vasúttávolságba kerültek. Ilyen Nagyajta is, ahova 3 és fél órai döcögős után érkezik meg a sepsiszentgyörgyi társasgépkocsi. Virágzó székely község, szinte hajszálnyira a határon. Evangélikus szórványaink sokféleségéből talán az itteni a legsajátságosabb. Már csak azért is, mert szórványainkhoz képest elég tekintélyes a hívek létszáma. Három szomszédos községben (Nagyajta, Bölön, Középajta) talán százra is tehető az evangélikusok száma. Ez a szám napról- napra változik. Szétszóródnak innen híveink az ország belsejébe, helyükbe pedig újak jönnek. Menekültek. Ez itt a menekültek szórványa. Nagyajtát csak az Olt választja el Apácától, Erdély egyik legvirágzóbb magyar evangélikus községétől. Csak éppen egy híd; most országhatár. És ezen az országhatáron keresztül állandóan jönnek; ma is. Mind férfiak: erőtől duzzadó ifjak, keménynézésű édesapák. A nagy magyar tudós, Apácai Csere János falujának a templomában vasárnapról-vasárnapra üresebbek a férfiak padsorai. Csak az asszonyok, gyermekek és öregek maradnak otthon. Itt Nagyajtán pedig, a református templomban tartott istentiszteletünkön alig- alig van pár asszony és gyermek; a többiek mind férfiak. Kissé szokatlan is, midőn az úrvacsoránál a férfiak sorai után alig pár asszony következik. Ezek a nagyajtai szórványevangélikusok most lettek csak szórványhívekké. Gazdag, nagy gyülekezetből egyszerre csöppentek 70 km-es lelkésztávolba. Látszik ez éneklésükön, istentiszteleti magatartásukon, nagy gyülekezetekben szokásos közönyösségükön. Sajnos, talán éppen ez az utóbbi a legjellemzőbb. De azért általánosítani sem lehet. Vannak olyanok is, akik kilométereket gyalogoltak, hogy részt vehessenek az istentiszteleten. Megpróbált nép ez nagyon. Sokat gondolkodom a helyzetükön. Talán ez a súlyos próba, a menekülésnek ezek a hosszú hónapjai — ők itt, nélkülözések között, családjuk és vagyonuk pár lépéssel odébb, de országhatárok sorompóin túl, — talán mindez, egyszer mégis rádöbbenti a közönyös lelkeket, a kemény, megkérgesedett szíveket Isten igéjére. Hátha azért van rajtuk ez a kereszt, hogy csodálatos ébredés induljon belőle? Ilyenkor áll a szórványgondozó lelkész a legnehezebb kérdés előtt, amely egyúttal ítélet is ránézve: Miért nem tud igazán eszköz lenni, kovász, egy ilyen ébredés megindítására? Kovács László. ______ 1942 május 24. A z én egyházam. Az én egyházam a hívők egyháza, Igaz törvényeit Krisztus magyarázza. Kőkemény alapja a drága Szentírás, Isten a támasza, védője, senki más. Éltető gyökere a hit és a vallás, Melyekből fakad a remény és kitartás. Mindezek tartották két ezer éven át, A kegyelmes Isten drága szentegyházát. Első pünkösdnapján volt a születése, Isteni Szentlélek földre küldetése, Kettős tüzesnyelvek szálltak le az égből S próféták születtek a rettegő népből. Megtértek a latrok, csodáknak-csodája, Háromezer hívő — Szentlélek munkája... így szerzé az Isten az ő szentegyházát, Bűnös embereknek elhozá váltságát. Mégis támadt reá Néróknak hatalma, Sátáni irigység aljas birodalma. Ellene száguldott bősz idők viharja, Tajtékzó habját hogy szemébe kavarja. Irigység átkai mindenfelől marták, Le a föld porába taposni akarták, ördög, pokol átka mindig bántalmazta, De Krisztus egyházát maga oltalmazta. S szentségtörő kezek századok múltával Beszennyezték fényét rút, aljas munkával. Bitorló kúfárok lehántották kérgét, S beléje oltották a pusztulás mérgét... S jött akkor az igaz, tiszta szívű, bátor, Istennek embere, a nagy reformátor. Visszaadta újra tiszta, igaz fényét, Erejét, fegyverét, az Ür szent igéjét. Azután is lettek durva üldözői, De nem hagyták veszni Krisztus követői. Áldozatul érte még vért is ontottak, S a mártír őseink gályákat hajtottak. Híven megtartották a szent örökséget, Az életnek célját, örök üdvösséget... S viharok fellege ma is fenyegeti, De az Ür egyházát veszni nem engedi. Első pünkösd után ezredévek múlva, Hálát adok, Uram, mostan térdre hullva, Hogy nem hagytad veszni a te hű nyájadat, Ezer vésztől, bajtól védted egyházadat. Ezután is, hiszem, rendületlen vallom, Míg biztató szódat szent igédben hallom, Hogy a Sátán bármily diadalmat arat, Az én szentegyházam örökre megmarad. .Bencsik József.
