Harangszó, 1942

1942-05-24 / 21. szám

1942 május 24. HXRXNGSZÜ 169 Szeretnénk minden hadbaszállt evan­gélikus honvéd-testvériinknek a kezei­hez hétről-hétre eljuttatni a Harangszót. Ezért arra kérjük, tábori lelkészi hiva­tal útján kérjék, vagy ha azzal nincs kap­csolatuk, közvetlen hozzánk írják meg, milyen címre, hány példányban küldjük lapunkat. Testvéri szeretettel a szerkesztő. Levelek a harctérről. Köszönöm a nemes áldozatkészséget... Egyik tábori lelkésztestvér írja: Nagyon sajnálom, hogy megint za­varnom kell soraimmal, de korábbi he­lyemről elhelyeztek s így őszinte köszö- netemet fejezem ki azért a nemes áldo­zatkészségért, hogy ottlétem alatt k. la­punkat küldeni szívesek voltak. Ennek rajtam kívül csak az ápoltjaink örültek jobban. Jelenleg egy harcoló alakulatnál vagyok, ahol bizony nagyon kevés alkal­mam adódik arra, hogy híveimet meg­látogassam. Olyan hihetetlen útviszonyok vannak, ami otthon teljesen elképzelhe­tetlen. Én három évig jártam a szeged­környéki tanyavidéket, de soha ilyen nagy sárban és vízben nem kellett jár­nom, pedig az árvizes évek alatt is szol­gáltam ott. Mégegyszer megköszönve szíves áldozatkészségüket, maradtam, T.-pta 118/20. 942. IV. 16. Tisztelő szere­tettel: Plachy Lajos lelkész. * Hiánytpótló szolgálat... Egy másik lelkésztestvér így ír: Az orosz földről kérlek arra, hogy protestáns híveim részére a lehetőség szerint szíveskedjél hetenkint legalább 5—6 darab Harangszó példányt rendsze­resen megindítani elmemre. Nagy hiány­pótló jellege lesz ennek a szolgálatod­nak! Kívánatosnak látom, hogy friss pél­dányokat expediáltass, így legalább a kapcsolat is elevenebb lesz! A velem ho­zott traktátusokat már kiosztottam, így az unos-untalan jelentkező igénylést nem tudom kielégíteni! Bármilyen, másjelle- gű épületes füzetkéket örömmel foga­dok! Ha megállapodunk — egyelőre folyton mozgunk — egy a lap részére szánt írást, jellegzetes karcolatot útnak indítok. Fáradozásodat előre is köszöni bajtársi meleg szeretettel: Káldy Lajos tábori lelkész. Erős vár a mi Istenünk! * Imádkozzatok értünk! Egy honvéd-testvér írja: A Harangszó által üzenek néktek ma­gyar evangélikus testvérek. Értünk mint evangélikus magyar katonákért is mond­jatok el néha egy imát, hogy harcunk közben a győzelem gyümölcse megérjen és Isten minket erős hittel haza segél- jen. Erős vár a mi Istenünk, .lő fegyverünk és pajzsunk, Ha ő velünk ki ellenünk Az Ür a mi oltalmunk! Hazafias üdvözlettel: Dezső István honv. * A harctéren is presbiter. Egy presbiter-testvérünk lapján ol­vassuk: Tisztelettel és szeretettel kérem a bajtársak nevében a Tekintetes Szer­kesztőséget, hogyha módjában áll, küld­jön egy pár Harangszó-példányt, vagy egyéb lelki táplálékul szolgáló iratot. Nagy szükségünk van itt, messze a ha­zánktól és ebben az Istentől elszakadt országban lelki táplálékra. Itt 14-en va­gyunk evangélikusok és a hozzánk ér­kező betegek között is biztosan lesznek evangélikusok is. Isten áldását kérem hazánkra és a Harangszó munkájára. Mély tisztelettel: Bánfai Mátyás evan­gélikus presbiter. * Kérünk Bibliát és Harangszót... Egy régi hívem írja: Megérkeztünk ide, a nagy Orosz­országba. Az utazásunk alatt sok szép vidéket láttunk. Kedves Nagytiszteletű Ür, a múltkor tetszett kérdezni, hogy hányán vagyunk itt evangélikusok. Mind­össze 11-en vagyunk. De vannak refor­mátusok is. Tetszett mondani, hogy kül­denek Harangszót. Mi nagyon szívesen fogadjuk. És hogyha lenne szíves a Nagytiszteletű Ür még bibliát és ima­könyvet is küldetni, mert nagyon sze­retnék a többiek, akik még nem kap­tak, ha ők is kapnának. És még a refor­mátus testvéreink is nagyon szeretnék, ha ők is kaphatnának úgy imakönyvet, mint Harangszót. Ha csak lehet, ezt szí­veskedjék küldeni és mi nagy örömmel fogadjuk itt a messze idegenben. Mert bizony itt nagyon jól esik az embernek, ha kap valamit, ami hazulról való. Sülé Kari. * Fenti sorokat köszönjük. íróiknak üzenjük, hogy kérésüknek készséggel eleget teszünk. írásaikat mindig szívesen vesszük. Címükre több Harangszó-pél­dányt is küldünk. Osszák Szét minden alkalommal. Bibliákat a tábori püspök­ség útján küldjük. Isten vezesse és oltal­mazza Mindnyájukat. * Katonáinknak a Harangszót előfizet­ték, vagy Bibliára, imakönyvre adakoz­tak: Kató Alajosné Győr 4.80, Kovalt- sik Béla Budapest 5, Trieber Elek Nagy­bánya 9, Asbóth Lidia Sopron 3, Bott- lik Gézáné Gyöngyös 10, ifj. Kovács Istvánné Acsád 3 pengő. Apró ifóriémsielc. Akt axomfuöoxik, föfjön .. -1 Egy hitetlen ember résztvett egy evangélízációs összejövetelen, ahol az igehirdető Jézusnak erről a kijelentésé­ről beszélt: „Aki szomjuhozik, jöjjön énhozzám és igyék.“ Nyugtalansággal a szívében ment el az összejövetelről. Lel­kében szomjúság támadt az élő forrás után, de nem akarta magát megadni. Nyugtalanul járt-kelt a szobában, amit kisleánya észrevett és megkérdezte tőle: — Édesapám, mi baja? — Semmi — válaszolt az apa. — Még nyugtalanabb lett. A kisleány részvéttel nézett apjára s újra megszólalt: — Édesapám, ha szomjas, igyék vizet! Az apa megdöbbenve állt meg, majd kislányához lépve, forrón megölelte s így szólt: — Igazad van, kislányom. Inni fogok. Napfény a sxivben. Egy fiatal leány nagyon elégedetlen volt otthonával. Folyton körülményeire panaszkodott s emiatt állandóan bosszús és rosszkedvű volt. Egy napon barátnő­jével találkozott, aki csodálkozva látta, hogy folyton rosszkedvű barátnője vi­dám, derűs arccal integet feléje. Mikor közelébe ért, megkérdezte tőle: — Talán megváltoztak nálatok a kö­rülmények, hogy ilyen vidám vagy? — Nem — válaszolta a leány — én változtam meg. OLVASSUK A BIPLÍAT A Szentlélek munkája. Május 24. — Ébreszt. — Ap. csel. 2, 5—11. Pünkösd az ébredés ünnepe. A bűn mélységes álmából való feleszmélés. Ez történt az első pünkösdkor is. Nemcsak az apostolok bzonyságtevése ejti bámu­latba ezt a népet, de ámuldozik önmaga felett is. Azt hitte, hogy élete, komoly vallásossága van. Egyszerre látja, hogy élete a bűn börtönében való veszteglés. Isten Szentlelke végigzúg ma a világ felett, ébresztget a bűn, önámító, forma, szokás-keresztyénség álmából. Május 25. — Nyugtalanít. —- Ap. csel. 2, 12. Nagy dolog előtt áll ez a sokféle ember. Nyugtalanul kérdezgetik egy­mást. Nem ez volt zarándoklatuk célja. Nem hitték, hogy ezen a sok örömöt ígérő napon megkeseredve bűneik miatt kérdezni fogják: mit cselekedjünk? Mindig nagy dolog, amikor a bűnös fel­ismeri elveszett voltát. Szentlélek tá­masztotta nyugtalanság ez, amely nem hagyja békén a bűnöst. Május 26. — Krisztusban megnyug­tat. — Ap. csel. 2, 38—39. A látásra megnyitott szemek, felkorbácsolt lelkiis­meret egymagukban a kétségbeesésbe sodornák a bűnöst. A Szentlélek azonban nemcsak a bajt állapítja meg, de fel­mutatja az orvosságot is. Nemcsak a

Next

/
Thumbnails
Contents