Harangszó, 1942

1942-04-05 / 14. szám

1942 április 5. HARANGSZÓ 109 Jézusom a keresztfádról, Az Istennek irgalmából Mentsd ki e bűnös világból! Pusztay József. szakértője a tiszta egyházművészetnek, szívesen ad szakszerű tanácsot a templom­építő gyülekezeteknek és lelkészeknek. Ugyanő ajánlhat evangélikus egyház­művészeket is. Mert vannak ilyenek, — pl. Deéd Ferenc — csak eddig inkább a római katolikus egyház foglalkoztatta őket. Az esztergomi római katolikus egy­házmegye múlt év novemberében tartott zsinatán megtiltotta, hogy „templomok­ba gyárilag készült tárgyakat vásárolja­nak. Lehetőleg eredeti művészi alkotá­sokat kell készíteni, melyeknek terveit az egyházmegyei hatóság hagyja jóvá. Az oltár, oltárképek... stb. terveit ok­vetlenül be kell terjeszteni jóváhagyás végett...“ Ez számunkra is megszívlelendő. Tűn­jenek ei templomainkból a vásári tucat­holmik. Kicsivel több — vagy sokszor éppen kevesebb'— pénzen kézimunkát is kaphatunk. Tűnjenek el a dicséretes buz­galommal adományozott, de ízléstelenül kivitelezett oltárterítők, amelyeknek se színben, se ábrában, se szövegben nincs egyházi vonatkozása. Mert megengedhe­tetlen, hogy emberi nevek, nemesi címe­rek, kiagyalt szövegek éktelenkedjenek éktelen színű „oltárterílő“-kön. Mai számunk bemutatja a most fel­épült győrnádorvárosi újtemplom oltár­felszerelését és egyik oltárterítőjét. A feszületet s két gyertyatartóját Sima Andor győri aranykoszorús mes­ter, iparművész és ötvüskovács alkotta. A milánói egyházművészeti kiállításra készült. Szerencsénkre lekésett. Mert ha eljuthatott volna Milánóba, aligha jött volna vissza. A feszület 1 méter, a gyer­tyatartó 75 centiméter magas. A feszület súlya 30 kiló, a gyertyatartó darabja 11.5 kiló. Tömör kovácsvasból készült hideg és meleg ráveréssel, üllőn, kalapáccsal és hasítási eljárással. Krisztus teste (kor­pusz) egyetlen darab vasból kovácsoló- dott mindenféle pepecselés, forrasztás és reszelés nélkül, csupán ízes kalapácso­lással. Szinte minden pőrölyütés meg­látszik rajta. 406-szor került tűzbe 725 munkaórában. Még a haj is úgy van az anyagból taréjszerűen kiverve, azután — középen elvágva — kétfelé lehajlítva. Mindenesetre csak a legnagyobb művészi tudás kalapácsa nyomán fejtik ki a véde­kező, iromba vasból ilyen gyönyörű Oltárterítő. (János 10, 27.) Evangélikus életszabályok. Higyj az Úr Jézus Krisztusban és üd­vözölsz mind Te, mind a Te házadnépe! Hited erősítésére táplálkozzál napon­ként Isten igéjéből! Biblián kívül tanulmányozd buzgón hitvallási iratainkat! Járass egyházi lapot! Vasárnaponként keresd fel az evan­gélikus templomot. Minél gyakrabban élj az úrvacsorával. Gyermekeidet evangélikus hitben ne­veld! Szeresd gyülekezetedet! Legyen az életed nyitott Biblia azok számára, akik körülötted élnek. „Elvégeztetett!“ A feszület Krisztus-arca közelről. NAGYPÉNTEKEN. .. Dallama: Óh felséges Atya Isten . . . Áldott keresztfádhoz megyek, S én Jézusom Tőled kérek Szabadító békességet. Mert súlyosak nagy vétkeim, Tenger sokak én bűneim, Vétkeknek járok útjain. Áldott Jézus Te fogd kezem, Mert nélküled én elesem, S örök kárhozat lesz részem. Óh, meg tudsz-e bocsátani, Sok bűnömért irgalmazni S áldott üdvösséget adni? Kezedbe teszem le éltem, Tudom. Te leszel majd nékem Örök üdvöm, békességem. Krisztus-fej. Külön szép­sége a korpusznak, hogy magyar vonásokkal áb­rázolja a Megváltót. Az arcon rajta van nagy­péntek minden fájdalma. Ez az oltárfelszerelés mindenesetre felette van minden változásnak. Ro­busztus erejével a kata­kombákba éppen úgy be­leillett volna, mint ahogy bele illik a mai templom­ba. Örökbecsű műkincs, amely amellett valóban prédikál. Az oltárterítő ugyan­csak a győri újtemplo­mé. Révéáz István ter­vezte zöld alapszínnel a szentháromság utáni va­sárnapokra. A középső, sötétebb-zöld rész a 23. zsoltár füves legelője. A kis keresztecskék e he­lyen az igét jelentik. A fehér pásztorbot a jó pásztor, kinek életlénye­ge a kereszt volt. A bá­rányok a gyülekezet. Csupa figyelem vala­mennyi. Balfelől az alsó már indul is a pásztori szóra. Az egész kép való­ban prédikálja a rászőtt igét: „Én vagyok a jó pásztor, az én juhaim hallják az én szó­mat és követnek.“ Oltárterítő, amely nem öncélú dísz, hanem arra való, hogy hangosabbá téve az igét, segítsen pré­dikálni. Mert az evangélikus templomban mindenúek egyetlen a célja: mutatni, szólni, harsogni az örök igét! Szabó József. Koporsó, l|ol nagyon fullánkod? Jíalól, hol a íj haía:mad? Oh lógjon a naay 9sfen áldolf, Gtki adóit diódáimat. Oh nagy diadalmaf adott: — Ctz (sir Sózus fóliámadoft!

Next

/
Thumbnails
Contents