Harangszó, 1941
1941-03-16 / 11. szám
1041. március 16. 11. sxáfri Alapított*! KAPI BÉLA 1910-ben. L&ptulaidonos: Dunántúli Luther-Szövetség. Megjelenik minden vasárnap. Ingyen melléklet tanév alatt kéthetenkénl a KIS HARANGSZÖ. Beolvadt lapok: 935-ban a Jöjjetek énhozzám 938-ban a felvidéki Luther 82. évfolyam. ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS KÉPES NÉPLAP. Erős vár a mi Istenünk, Jó fegyverünk és pajzsunk. Ha ő velünk, ki ellenünk? Az Űr a mi oltalmunkl A Harangssó •zerkeiztö-kladóhlvatala GYŐR II., Patőfl-tér 3. Előfizetési ára! negyedévre 1 P 28 fillér, félévre 2 P 40 fillér, egy évre 4 P 80 fillér. Csoportos küldéssel 10%-os kedvezmény. Amerikába egész évre 2 dollár; az utódállamokba V4 évre 1.60 P. Postacsekkszámla 30,526 Keresztfán én üdvösségem, ■»!» E világ mit frásznál néRem, Te, ót> édes Jézusom. I CsaR Te vagy én vigaszom! Ne legyetek felemás igában! a bűnt és eseményeit, hogy mi nem cselekesszük ezeket. De elfeledkeznek arról, hogy az írás azt mondja, hogy ne is neveztessék ilyen közöttetek. Mind ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lássuk meg a kísértésben levőket és a bűn rabjait, hogy forduljunk el tőlük utálattal és gyűlölettel. Nem! De áll az, hogy ott ahol Krisztus tanítványai vannak, ott nincsen többé helye a bún szerelmének, de helye van a bűn gyűlöletének. (I. Kor. 5, 9—13.) Keresztyénségünk azért vergődik, mert megalkuvások, kiegyezések, mindenkinek tetszeni akarások vannak közöttünk és nem akarjuk megtanulni és élni azt az igét, hogy Krisztusnak semmi egyezsége Beliállal. (II. Korinthus 6, 15.) I Ittzés Mihály. ítélet alatt. „Paráznaság pedig és akármely tisztátalanság vagy fösvénység ne is neveztessék ti közöttetek, amint szentekhez illik.“ Ef. lev. 5, 3. Nincsen visszataszítóbb látvány, mint mikor valaki valamelyik zászló alá felesküdött és szégyent hoz reá, vagy sárral megdobálja. De ennél sokkal rettenetesebb az, mikor keresztyén ember, akinek van Krisztusa, akit Isten a sajátjául hívott és jegyzett el, „kétfelé sántái“ (1. Királyok 18, 21.), „Istennek és a Mammonnak szolgál“ (Máté 6, 24.), „felemás igában jár“ (II. Korinthus 6, 14.), mint a közmondás mondja: „Gyújtott gyertyát az Istennek, de az ördögnek is meg- gyujtotta a magáét“. A keresztyén- ségben sokkal súlyosabban esik ez latba, mivel nem mi választottuk Jézus Krisztust, hanem ő választott bennünket. (János 15, 16.) Istennek végtelen nagy kegyelmében és ajándékában részesültünk, így lettünk az Ö országának és az Ö szentségének részeseivé. Hát akkor nem is lehetünk részesei azoknak, amik kiegyezni akarnak velünk. (Efezus 5, 7.) Isten országában nincsen kiegyezés. Ott csak egy név ragyoghat: a Krisztusé, és csak egy hang zenghet: a hálaadásé. Nagy dolgot mond igénk: „..ne is neveztessék ti közöttetek ...“ Ez azt jelenti, hogy ne is vegyük ajkunkra, ne tárgyaljuk és ne részletezzük, ne taglaljuk és ne szemléljük a bűnt. Láttatja az magát eléggé. Védelmül azt hozzák fel, akik szinte élvezettel tárgyalják a Bűn és bűnhődés között van egy állapot, amelyet ezzel a szóval jelölhetünk meg: ítélet alatt. Ez a legidegölőbb állapot a bűnöző életében. Előtte lenni az ítéletnek, de hordozni az elkövetett bűn minden borzalmát és emlékét. Akkor kezdődik ez az állapot, amikor a bűnös kezéből kiesik a gyilkoló kés vagy husáng és ráhullik lelkére az Isten számonkérő szava. Kain életében ott kezdődik, amikor leszegett fejét kénytelen odafordítani a kérdező Isten felé: Hol van Ábel, a te atyádfia...? Judás- nál ott kezdődik, amikor leikéből kiömlik az önvád fekete folyama: Vétkeztem, hogy elárultam az ártatlan vért. Akháb életében akkor, amikor Illés átadja néki Isten üzenetét. A te életedben akkor kezdődött meg vagy fog megkezdődni ez az állapot, amikor csak ezt tudod mondani: Egyedül te ellened vétkeztem és cselekedtem azt, ami gonosz. A büntető jog vizsgálati fogságnak nevezi ezt az állapotot. XT Ez az állapot a nyugtalanság állapota. Bizonytalanságban lenni, mentségeken töprengeni, érvek kockáiból a szabadulás útját kirakosgatni, láthatatlan bíróval szembeállani s csak egyet tudni biztosan: az én ügyemnek jó vége nem lehet, vétkeztem és sorsom el nem kerülhetem. Ha tudsz valamit a bűn felől való meggyőződésről, akkor tudod, milyen állapot ez. Ennél csak egy rosszabb állapot van: nem tudni semmit arról, hogy vétkeztem. Ez az állapot a reménytelenség állapota. Minden bűnös megkísérelheti a szökést, ha még oly éberen is vigyáznak reá. Én azonban tudom, hogy számomra nincs menekvés az Isten elől. Kereshetek biztosabb hazát, beállhatok bűnöm terhével egy idegenlégióba, elbújhatok egy kolostori cellába, csak éppen Előle nem szökhetem meg, Aki ellen egyedül vétkeztem, Hová menjek a Te lelked elől és a Te orcád elől...? ítéletem el nem kerülhetem.
