Harangszó, 1941

1941-06-22 / 25. szám

5£. évfolyam l§4l. június íi $5. szám AlapIUttai KAM B1LA ltlt-b.a. Laptulajdono«: Dunántúli Luther-Szövetség. Megjelenik minden vasárnap. Ingyin melléklat tanév alatt kéthatankénl a KI6 HARANQ8ZÓ. Beolvadt lapok: 935-bcn a Jöjjetek énhoziám 938-ban a felvidéki Luther Erői vár a ml Istenünk, Jó fegyverünk és pajzsunk. Ha ő velünk, ki ellenünk? Az Or a ml oltalmunkl A Iuu|h1 •■•rk«nl(-kto44ktoaUI« GYÖK II., r*t«ii-t«i 1. Elfllli.tétl árai negyadéTra 1 P 21 fillér, íéléara 2 P 40 IllUr, agy tora 4 P 10 fillér. Caoportoa kaidénál 10%-oa kadaazmény. Amerikába egész évr. 2 dollár; az utódálla. mokba *4 évrs 1.60 P. Poatacackkazámla 30,524 A gyűlölet öl. Szeressük egymást. Nem úgy, mint Kain, aki a gonosztól vala és meggyilkolá az ő testvérét. Aki gyűlöli az ő atyjafiát, mind em­bergyilkos az. I. János 3:11, 12, 15. Az apostol egy hét előtt a sze- retetről, mint kötelességről beszélt. Ma a szeretet ellentétjét, a gyűlö­letet mutatja be. Emez amannak halálos ellensége. Bizonyára oka volt, hogy felemelje szavát a gyű­lölet ellen. Ez a rút bűn utat talált még az első keresztyén gyülekeze­tekbe is. János nem győzi eléggé ismételni, hogy a gyülekezetek alaptörvénye a szeretet. A látható földi egyház előkészítő iskola amaz örök országra, hová csak azok jut­hatnak, kiket a szeretet lelke ve­zérelt. A szeretet a kötelék, mely az Ür egyházának tagjait össze­tartja. A gyűlölet a köteléket el­vágja s hívek gyülekezetéből ol­dott kévék lesznek. Ezért óv a gyű­lölettől. Jól tudták, mi a gyűlölet. A világ gyűlölte őket. Ha a keresz­tyének a gyűlöletre gyűlölettel vá­laszolnak, akkor nem Jézus tanít­ványai. Felhozza Ábel és Kain ese­tét. Vérségi kötelék fűzte őket egymáshoz; egymásra voltak utal­va, legszorosabb közösségben kel­lett volna élniök. Ám az irigység árkot hasított közéjük, az irigység szülte a gyűlöletet s a gyűlölet gyilkossághoz vezetett. Az apostol a gyűlölködőt embergyilkosnak mondja. A gyűlölködő az isten- fiúság bélyegét felcseréli a Kain bélyeggel. A gyilkos csak azt hajt­ja végre, amit a gyűlölet kieszelt. A gyűlölet benső gyilkosság, a gyilkosság a tetté alakított gyű­lölet. Ne vigasztald magadat azzal, hogy benned nem lakozik gyűlölet. Olyan ez az állítás, mintha az anya­föld azt mondaná: nézd szelíd-kül­sőmet, bennem nincs pusztító tűz. A tűzhányó hegyek, a gyakori föld­rengések elárulják, hogy milyen pokoli erők forrnak a föld gyom­rában. Minket is elárulnak a kár­öröm, az irigy beszéd, a rosszin­dulatú megszólás kitörései. S a ki­törő gyűlöletnél százszor gono­szabb a hideg gyűlölet, mely pon­Minden keresztyén nevelői tény­kedést, így az évvégi vizsgák kér­dését is az Isten igéjének mérlege alá kell helyeznünk. Isten igéjének a keresztyén ember nevelői mun­kája számára Lukács evangéliuma 2. részének 52. versében van a leg­fontosabb üzenete: „Jézus pedig gyarapodik bölcseségben és testé­nek állapotában és az Isten és em­berek előtt való kedvességben.“ Ez az ige méri meg igazán vizsgá­inkat és gyermekeinket, sőt a hi­vatásos nevelőket és szülőket is egyformán. „Jézus pedig gyarapodék böl­cseségben.“ Számára ez azt jelen­tette, hogy nem mulasztott el egy alkalmat sem, ahol megismerhette a világot, mint Isten alkotását. Ezért tudta egészen Isten szolgála­tába állítani erőit, és meglátni Is­ten dicsőségét a világban. Isten di­csőségére, mint a világ és az élet legbelsőbb egységére van szüksé­günk nekünk is. Az évvégi vizsgák­nál megláttuk-e ennek a jelentősé­gét? „ ... testének állapotában ....“ Isten azt akarja, hogy mi a tes­tünkkel is neki szolgáljunk. Az Ür Jézus tudta, hogy testi életünk is az Isten ajándéka, azért is mindent megtetE^hofflT/p embert megsza­badítja Azoktól á betegségektől, amefyej^igazságot elhomá­____* A > t osan kiszámítja, mikor és hol legérzékenyebb a kiszemelt áldo­zat s akkor csap le reá gyűlöleté­vel. A gyűlölet öl. Ne gyűlölködjél. Ellenkezőleg: tégy jót azokkal, akik téged gyű­lölnek. A gyűlöletet győzd le sze­retettel! Kuszy Emil. lyosították. Vizsgák alkalmával megbántuk-e, hogy hányszor tet­tünk kárt az elmúlt iskolai évben a magunk és mások testének épsé­gében és szentségében? Látjuk-e, milyen fontos teendők várnak ezen a téren mindenkire egyéni és nem­zeti szempontból egyformán? „ ... az Isten ... előtt való ked­vességben.“ Jézus tudta, hogy az Isten előtt való kedvesség nélkül hiábavalóvá válik a bölcseség és a testi élet is. Csak az Isten örökké­való igéjére, mint szilárd funda­mentumra épített élet állhat meg a mi életünk is. Megvizsgáltuk-e ezt mi is? Tisztában vagyunk-e az­zal, hogy Isten tudta, miért adta az első és nagy parancsolatot: „Szeresd az Urat a te Istenedet tel­jes szívedből, teljes lelkedből és minden erődből?“ Eljársz-e az istentiszteletekre? Részt veszel-e egyházad munkájában? Olvasod-e a Bibliát? „ .. .az emberek előtti kedves­ségben.“ Ma a szolgálatot a leg­több ember megalázásnak tartja. Ezért olyan az életünk, amilyen: Erőtelen, beteg és reménytelen. Lám az Ür Jézus a legnagyobb és a legnehezebb hivatást a szolgálat által végezte el. „Az embernek Fia nem azért jött, hogy néki szolgál­janak, hanem hogy ő szolgáljon.“ Megvizsgáltuk-e magunkat, hogy Gondolatok a vizsgák körül.

Next

/
Thumbnails
Contents