Harangszó, 1940
1940-12-08 / 49. szám
SÍ. évfolyam. 1940. december 8, 49. szám, Alapította: KAPI BÉLA 1910-ben. Laptulajdonos: Ounintúli Luther-Szovstséfc. Migjeltnlk minden visirnap. Ingyan malléklat tanév alatt tévhatankánf • KIS HARANQSZÓ. Beolvadt lapok : 935-ben a jöjjetek Anhozzan. (938-ban a felvidéki Luther. ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS KÉPES NÉPLAP. Erős vár a mi Istenünk, Jó fegyverünk és pajzsunk, \ Ha 6 velünk, ki ellenünk? Az Ür a ml oltalmunkl A Harangszó izerkcsztö-kiadóhivatala GYŐR II., Petófi-tér 2. UAfuotéai ara . negyedévre 1 V 28 fii ét, félévre 2P40 fillér, egv évre 4 P 80 fillér Csoportos küldéssel 10 •/#-os kedvezmény Amerikába egész évre 2 dollár: az utódállamokba Í4 évre 1.60 P. Postacsekkszámla 30,526 Isten neve. Az Úrnak, a te Istenednek nevét hiába fel ne vedd; mert nem hagyja azt az Ür büntetés nélkül, aki az ő nevét hiába felveszi. II. Mózes 20, 7. Mindenki kényes a nevére. Nem hagyhat hidegen, ahogyan emlegetnek. Fáj, ha gyalázat foltja esik a nevünkre. Isten is kényes a nevére. A második parancsolatban külön védőőrséget állít neve mellé. Isten neve szent: nem lehet büntetlenül bemocskolni. Pedig ezt teszi mindaz, aki hiába veszi fel Isten nevét. Hiába veszi fel Isten nevét, aki könnyelműen emlegeti. Akár meggondolatlan szóbeszéd, akár komolytalan esküdözés alakjában. Hogy’ jön a nyomorult embertörpe ahhoz, hogy „Istenkém"-nek, „jó Istenké"-nek nevezgesse a világ Urát?! S hogy lejáratott szava hitelét „Isten bizon"-okkal próbálja kifoltozni?! Hiába veszi Isten nevét, aki káromkodik vele. Ebben pedig a magyar ember elöljár. Sehol se tudják Isten szent nevét mosdatlan szájjal olyan kacskaringós káromkodássá gyalázni, mint nálunk. Hogy ezzel levezethető a méreg?! De szaíiad-e Isten nevét tisztátalan indulat-hullámok szennycsatornájává alacsonyítani?! Valakiről feljegyezték, hogy ha „mérges“ volt, úgy segített magán, hogy elmondta gyorsan egymás után tízszer ezt mondatot: „cseresznyemag, meggymag ...“ A keresztyén ember mindenesetre nem káromkodással vezeti le belső feszültségét. Mert „nem hagyja azt az Ür büntetés nélkül, aki az Ö nevét hiába felveszi“. Nagy kegyelem, hogy Isten megmondotta, kijelentette a nevét. Bemutatkozott. Másként meg nem ismerhetnénk, imádkozni sem tudnánk.. Isten neve felhatalmazás színe-elé-járulásra, — kulcs irgalma ajtajához. Tehát arra való, hogy felvegyük, de nem hiába. Hanem szent személyének megszólítására, imádására. Isten neve nem Most egy éve kezdődött északi rokonaink 105 napig tartó szomorú és dicsőséges harca a hatalmas orosz támadása ellen. A finnek harca szabadságharc volt. A háborút megelőző orosz követelések célja Finnország függetlenségének „az igazság színe alatt“ való elrablása volt. A fegyveres támadás pedig már kimondottan a finnek leigázására irányult. A finn azonban szabadságszerető nép. Az évszázados orosz uralom, mely alatt 1918-ig sínylődtek, azt az elhatározást érlelte meg bennük: „Inkább a halál, mint még egyszer orosz uralom!“ Harc volt ez a földért. Azért a zord, sziklás, erdőborította, tavaktól felszaggatott földért, amelyen annak minden mostohasága ellenére is előttünk szinte irigyelt állapotokat tudtak teremteni. Ha az orosz beteszi a lábát az országba, a finnek elveszítik ezt a földet. Vagy úgy, hogy a nép legnagyobb részét kitelepítik Szibériába, amire példa Orosz-Karjala és Inkeri sorsa, ahol valamikor tiszta finn népesség lakott, ma pedig jó, ha a lakosság 30%-a finn; vagy úgy, hogy otthon maradhatnak ugyan, de a földjük mégsem lesz az övék. A finn az otthonáért is harcolt. A finn «^W-^tlíl'upa^tezdve Kaihiábavalóságra, hanem imádságra való! „Szenteltessék meg a te neved!“ Közöttünk is! Általunk is! Mert ebben is megítéltetünk egykor!! Szabó József. lio elnök nivalai otthonától, 70%- ban egyszerű, de tágas, világos, egészséges gerendaház. Tűzhelyénél azonban mint gyűjtőpontban gyűlik össze az élet melege. S ehez a meleghez csodálatos vágyódás köti a finn család minden gyermekét. Oda húzza vissza a szíve a városból, a közéleti pálya, vagy a társadalmi élet legmagasabb fokairól és a külföld világvárosaiból is. A finnek harca a kultúra védelme is volt. A legmagasabb népi műveltség és a legmélyebb emberi sötétség találkozott a karjalai földszorostól Petsamoig terjedő közel másfél ezer kilóméteres arcvonalon. Aki tudja, hogy Finnországban nincs írni-olvasni nemtudó, aki látta a ragyogó tisztaságú, pompásan felszerelt tanyai iskolákat, aki hallott az évről-évre zsúfolásig telt népfőiskolákról, vagy bámulta a zord földön is csodákat mívelő földmívelést és tehenészetet, az egy cseppet sem csodálkozik azon, hogy a finnek a kétséges védekezés útját választották. Az orosz finn háború vallás- háború is volt. Nem kimondottan, de mégis az. Sőt legelsősorban az! Mindazok közt az értékek közt, amiket védeni kellett, a hit volt a legdrágább védenivaló. A tiszta evangéliumi hit. Nem mi mondjuk Nem volt hiába.
