Harangszó, 1940

1940-04-07 / 14. szám

31. évfolyama. 40. április i, 14. szán. Alapította: KAPI BÉLA 1910-ben Laptulajdono«: Dunántúli Luthar-8zövatség. Megjelenik minden vtsármp. Ingyan molléklot tanév alatt kithatankénf a KIS HARANQSZÓ. Beolvadt lapok: 935-ben a Jöjjetek énhozzám 1938-ban a felvidéki Luther. Erős vár a ml Istenünk, Jó fegyverünk ét pajzsunk. Ha 6 velünk, ki ellenünk? Az Or a ml oltalmunkl A Herugaió •zirk.iztA-kUdóhlvttaU GYŐR II-, Petöfi-tér 2. Előfizetési ára : negyedévre 1 P 28 fillér, félévre 2 P 40 fillér, egv évre 4 P 80 fillér. Csoportos küldéssel 10 °/o-os kedvezmény. Amerikába egész évre 2 dollái; az utódállamokba negyedévre 1 P 60 fillér. Poatacaekkszámla: 30,62(1. A Jó pásztor hangja. ... ismerem az enyéimet és engem is ismernek az enyéim. Ján. 10:14. Nem hallod, amint Jézus öröme kicsendül ebből az igéből ......engem is ismernek az enyéim!“ ... előt­t ük megy és a juhok követik őt, mert ismerik az ő hangját — mondja kevéssel ezelőtt. A jó Pásztor nem hajtja a juhokat maga előtt, hanem előttük jár és maga után csalogatja őket. Hallják az ő hangját és ismerik. És a világnak min­denféle fajta hangja közül ráismernek az ő hangjára. Hallják az ő hangját az Igében. Az egész biblián át hallják a mennyből való szózatot. Olykor-olykor vele vannak a Tábor hegyén, ahol olyan dolgokat látnak és hallanak, amelyeket emberi szó ki nem mondhat s amelyek fölött ujjong a szív kibeszélhe- tetlen örömében. Máskor szigorúan és keményen szól hozzájuk, úgy hogy megrendül belé a lelkűk és omolnak a könnyeik. De azért hallják az ő szavát és akarják is hallani. Nem engedik, hogy megriassza őket az, amit hallanak, hanem inkább szünös-szüntelen könyörög­nek: „Szólj Uram, mert hallja a te szolgád“! Vannak idők, amikor nem hallják a hangját, nem hallják az Igében és nem felel az imádságukra sem. Elrejti orcáját előlük. Ahogy maga is mondja: „Egy kevés idő és nem láttok engem; és ismét egy kevés idő és megláttok majd engem.“ De épp ilyenkor lesz nyilvánvalóvá, hogy milyen szoros a kapcsolat közöttük és a Pásztor között. Rá­juk szakad a szomorúság, megkörnyékezi őket a két­ségbeesés és azt sem tudják, hova legyenek tanács­talanságukban. Ilyenkor lesz nyilvánvaló, hogy meny­nyire igaz, személy szerint való meggyőződésük, ha így énekelnek: Ez a világ bármily gazdag, Jézustól el nem szakaszthat. Nincs számukra nagyobb boldogság, mintha a maguk mindennapi életét az ö szent közelségében élhetik, ha munka és pihenés közben, gond és öröm idején, jószerencsében és balszerencsében egyaránt hallhatják az ő hangját, amint bűnüket felfedi, en­gedetlenségüket megfeddi, a gonosztól óvja őket s így tudják: a jó Pásztor előttük jár s vezeti őket. Öle Hallesby — Br. Podmaniczky Pál. 350 éves a magyar Bibliai. Minden iskolásgyermek tudja, hogy a reformációnak egyik leg­nagyobb ajándéka a nemzeti nyel­ven olvasható Szentírás. Arra azon­ban kevesen gondolnak, hogy ez az ajándék milyen nehéz, fáradsá­gos munka eredményeképen szüle­tett meg. Luther Márton a Szent­írás magyarázása közben ismerte fel az addig elrejtett evangéliumot, egész életének legfőbb munkája a Szentírás magyarázása volt. De azt tartotta, hogy a legjobb magya­rázat a mindenki által olvasható és könnyen érthető fordítás. Mert a Szentírás ószövetségi könyveit eredetileg héber, az Újszövetségét pedig görög nyelven írták, a római egyház viszont mindkettőt csak la­tin nyelvű fordításban használta, így azt csak a tanultak olvashat­ták, a nép széles rétegei, elől azon­ban el volt zárva. Luther előbb az Újszövetséget fordította le német nyelvr^ 1522-ben, a teljes Bibliá­nak nemet nyelvű fordítása pedig 1534-ben jelent meg. Arról, hogy milyen nehéz munka volt a fordí­tás, Luther így írt: „Bizony gyak­ran előfordult, hogy két, három, sőt négy hétig is kerestünk egyet­len megfelelő szót és néha még ekkor sem találtuk meg. Jób köny­vével annyi fáradságunk volt: Fü- löp mesternek (Melanchton Fülöp), Aurogallusznak (a héber nyelv ta­nára volt Wittenbergben és Luther munkatársa) és nekem, hogy néha négy nap alatt alig három sort tud­tunk elkészíteni.“ Ha már a nagjuretoxülátornak, aki niestergv^ít a hiéTnet nyelvnek, l református főiskola 1 még mások segítségével is ilyen nagy fáradságába került a Bibliá­nak német nyelvre fordítása, el­képzelhetjük, hogy semmivel sem volt könnyebb feladat a Bibliát magyar nyelvre lefordítani. Meny­nyire megnehezítette a magyar reformátorok munkáját egyebek mellett az is, hogy az egész Szent­írás bizony jó sokáig nem volt magyar nyelven olvasható. Többen is próbálkoztak legalább az Újszö­vetség fontosabb részeinek lefor­dításával. Az egész Újszövetséget először Sylvester János fordította le magyar nyelvre és adta ki nyom­tatásban 1541-ben. Majd pedig Heltai Gáspár, akkor még kolozs­vári evangélikus pap kísérelte meg az egész Szentírás lefordítását, de ez a kísérlet sem érte el a kitűzött

Next

/
Thumbnails
Contents