Harangszó, 1940
1940-04-07 / 14. szám
luö. MAß A !§4ö. április ?. célt. Végül 1590 nyarán jelent meg nyomtatásban az első teljes magyar nyelvű Biblia. Talán egy kissé későn is, hiszen akkor már Magyar- ország lakosságának túlnyomó része a reformáció híve volt, sőt már megindult az ellenreformáció is. De mégis elég jókor, hogy soksok nemzedéknek tegye lehetővé Isten drága igéjének édes anyanyelvűnkön való olvasását. A Biblia magyar nyelvre fordítója Károlyi Gáspár, az abauj- megyei Gönc városka református lelkipásztora és esperese volt. Neve tulajdonképpen születési helyét (Nagykároly) jelzi, eredeti családi neve Radics volt. Károlyi Gáspár bizonyára hosszú ideig készült a Szentírás lefordítására, előbb jól el kellett sajátítania a Biblia eredeti nyelvét. Csak élete utolsó éveiben látott hozzá a tulajdonképpeni fordításhoz és azzal körülbelül három év alatt készült el. Mennyi fáradság, lelki alázatosság, imádság kellett ennek a nagy munkának elvégzéséhez! Maga Károlyi Gáspár így emlékezik meg erről: „Az Istennek nevét segítségül hí- ván ... egynéhány jámbor tudós atyafiakkal, kik nékem a fordításban segítséggel voltak, meg nem szűntem addig, mígnem véghöz vittem a Bibliának egészen való. megfordítását, melyben munkálódtam közel három esztendeig nagy fáradsággal, testi töredelemmel, de oly buzgóságos szeretettel, hogy én egy szempillanatig e nagy munkát el nem untam, hanem nagy serénységgel és szeretettel munká- lódtam, mígnem elvégezém azt.“ Bizony, ilyen lelkületre volt szükség a nagy munka elvégzéséhez. Szenei Molnár Albert, a híres zsoltárfordító, mint fiatal diák, szemA magyar címer a Károlyi- Biblia főcímlapjáról. tanúja volt a nagy munkának és személyes tapasztalása alapján „istenes vén embernek“ nevezte a bibliafordító Károlyi Gáspárt. Nehéz volt a fordítás munkája, de nehéz a kinyomatásé is. Nyomdára, rengeteg papírra, vagyis sok pénzre volt ehhez szükség. De akadtak gazdag és bőkezű pártfogók, akik önzetlenül felkarolták Isten igéje magyar nyelven való terjesztésének ügyét. Különösen két párt fogó nevét kell kiemelnünk: Báthory István országbíróét és Rákóczi Zsigmond egri kapitányé!, a későbbi erdélyi fejedelmét. Báthory István gondoskodott nyomdáról. A Gönc közelében levő Vizsoly községben felállíttatta a lengyel eredetű Mantskovit Bálii.r nyomdáját. Mantskovit azelőtt Bornemisza Péter mátyusföldi evangélikus püspök nyomdásza és ennek nyomdáját szerezte meg gazdájának halála után. A Biblia kinyomtatásának dolga azonban szemet szúrt a Habsburg-király magyarországi helytartójának, Ernő főhercegnek és el akarta kobozni a nyomdát. Ennek az intézkedésnek a végrehajtását akadályozta meg Rákóczi Zsigmond és így lehetővé tette a nyomtatás további munkáját. Háromszázötven évvel ezelőtt, 1590 júliusában jelent meg Vizsolyban az első teljes magyar nyelvű Biblia („Vizsolyi Biblia“ néven is emlegetik). Háromszázötven év óta teljesíti Károlyi Gáspár fáradságos munkájának drága gyümölcse áldásos szolgálatát. Bizonyos, hogy ' azóta a magyar nyelv sokat fejlődött, változóit. Károlyi Gáspár nyelve régies«'''1, ódon csengésűvé, néha bizony már nehezen érthetővé is vált. Ma már Kerekes Gyurka. Történeti ifjúsági regény. Irta: Mohr Gedeon. Kassa. 17 — Szomorú egy eset! — sóhajtott egy mély hang, melyet Gyurka Rotholdnak tulajdonított. — Szegény emberrel ily kegyetlenül végezni! — Ki fogjuk nyomozni a tettest — szólt Heiler. — Nem hagyjuk büntetlenül jobbágyunk halálát. — Ha már az éjszaka java részét rááldoztuk s a vadászatunk is elmaradt — dörmögte Joáchim úr -— legalább azt tudjuk meg, mi történt ittlA várurat röviddel éjfél után verték föl álmából, amikor javában húzta a bőrt a jégen. A gyilkosság hírére Hefler unszolása folytán azonnal útra keltek, ami különösen Hédinél tálált viharos helyeslésre. Így azután hajnalra már a helyszínen is voltak és Joáchim úrnak akarva, nem akarva bele kellett törődnie a földesúri kötelesség teljesítésébe, ö volt a birtokán életnek, halálnak adója. — Téged küldtelek el, Gáspár — kezdte el Hefler — a sólymokért. Ti fedeztétek fel a gaztettet. Mondjátok el, mit láttatok! Mind a két fiú egyöntetűen beszélte el kalandját. Kissé ugyan elfogultak voltak a fürkésző, figyelmesen rájuk sze- geződő pillantások hatása alatt, de mégis világosan látszott az ő szerepük. Ezután Mihályra került a sor. Ö is elbeszélte csodálatos élményeit. Még a helyeket is megmutatta: ahol lesett, ahol megbotlott, ahol leütötték. A gyilkosságot nem ő követte el — mindnyájan látták. Ártatlanságát az bizonyította, hogy ájultan találták meg. Főbe sajátmagát ilyen kegyetlenül ugyan ki vágná! — Mihály különben is-megbízható ember —Hefler — ő adja tudtunkra, merre jár a kuruc. Mif is tudsz,, a Kerekes fiúról? — Amint már elmondtam, — fogott bele a gazda — Kerekes Bálint ma, azaz akarom mondani tegnap, elindult Pozsonyba. A régecziek nagy sírás-rívásba kezdtek. Sopánkodtak papjuk elvesztésén. Azonban nagy kelletlenül mégis csak megnyugodtak. Sőt úgy bocsátották el, mint akit már vissza se várnak. De nem úgy a fia! Fogadkozott, esküdözött, hogy ő az apját nem engedi megölni, hogy ha az ördög is támad rája, mégis kimenti. — Ki is menti, Krisztusa kegyelmével! — gondolta Gyurka a ház mögött. — Az a kölyök — folytatta Mihály — szerfölött vésze- delmes.' Eleget fordult meg a lázadó kurucok között s magam is hsllottam,. csak alkalmát várja, hogy ő is az legyen. Toboroz magához hasonmás pártütőket. Meglássák, megint lángba borul az ország! Azért egyszerű paraszti eszemir. 1 amondó volnék, zárjátok el addig, míg eldől az apja sorsa. Ámde tegyetek, ahogy jónak látjátok!' — Még csak az hiányzik — ütött tüskét Gyurka leikébe a szó —, hogy édesanyám tényleg magára maradjon! — Befejezte kend, Mihály, a mondani valóját? — kérdezte Hefler. — Napnál világosabb — érvelt tovább a gazda — a sólyomidomárt más nem bánthatta — hogy a dologra térjek — csak valami kuruc rabló! Itt a bizonyíték — kivette keresztfia kezéből az ingdarabot és odamutatta a többinek —. Jancsik Palkó murányi legény. Még a Széchyek korában szűkített. Szüleit és rokonait negyedéve a várostromnál irtottak ki. Azóta mindent gyűlöl, ami csak emlékezteti is Murányra. Igaz-e Józsi? — Meglakol vétkéért! — kapott késéhez az idomár fia, aki Mihály folytonos bizonygatására már maga is hitte, hogy, ■jTa^alaki, csak Palkó lehet a gyilkos. Van azonban még egy gyanításom — fejezte be a gazSal— a kurucoknak a közelben kell lenniök! Palkó tőlük lopakodott ide. Ki tudja, mi céllal? Azt ajánlom, küldjünk 1U
