Harangszó, 1940

1940-02-18 / 7. szám

44. !Ui£hÍüáld 1940 február ld, gyülekezet vallásos estélyei. Lehet, hogy nem olyan káprázatosak, mint a világi mulatságok, de az öröm, amit nyújtanak tiszta és üdítő. Ha ezek ritkán vannak, vagy nem sikerülnek jól, ennek nem csak a rendezők az okai, hanem a gyü­lekezet is, mert leértékeli, nem kívánja Isten gyermekeinek örvendezését. 2. A mozgósítás ideje. Ébresztés, éb­redés áldott alkalma. A hosszú nyári napok a földi lét határtalanságának kí­sértő gondolatával könnyen elbizako- dottá, könnyelművé tehetik az embert A rövid téli napok pedig világosan szemléltetik ezt az igazságot: , egy lé­pés van köztem és a halál között". Alig mutatja meg magát egy-két félórára hűvös fényével a nap, már is ereszke­dik az alkony, vele a hosszú téli éj­szaka. Ilyen könnyen lehanyatlik földi életünk napja is s azután jön az éjszaka, amikor senki sem mtinkálkodhatik. Éb­redjetek! Ezt kiáltja bele a téli estékbe az evangélizáció bizonvságtevése, temp­lomi esti istentiszteletek, biblia órák igehirdetése. Nem rajongók, lelkiek te­kintetében telhetetlenek számára rende­zett alkalmak ezek. A gyülekezet moz­gósítása. Most, amikor a munka, gond ezer kötőféke megenyhült az emberek életén, megsokszorozódnak az igehalt- gatás alkalmai, hogy a legelfoglaltabb is meghallhassa Isten hfvó szavát. 3. Lelkiiavak gyűjtésének ideie Ahogy a nyár alkalom arra, hogy kam­ránkat, magtárunkat megtöltve elkerül­jük a tél Ínségét, nyomorát, úgy a tél alkalom arra. hogy lelki javakat, isme­reteket gyűitsiink. Énekes egyház va­gyunk, szeretünk is énekelni, de vaijon tudunk is énekelni? Ismeriük-e énekes­könyvünket? Ezekre a kérdésekre csak szégyenkeznünk lehet. Milyen szépen gyógyíthatjuk ezen fogyatkozásunkat a téli estéken. Gyülekezeti énekórákon ének dallamokat gyakorolunk, énekek történetét, énekszerzők életét ismerhet­jük meg. — Bibliaismeret tekintetében (evangélikus nevünk szégyenére) nem tudjuk mindenkor felvenni a versenyt az egyházon kívülállókkal. Ezért tanul­junk, legyünk alapos ismerői a szent­írásnak. Ebben nagy segítségünkre van­nak a gyülekezeti bibliatanulmányozó órák. 4. A közösségi élet ápolásának ideje. Amikor egészen leköt a munka, min­den óránk rohanás, akkor mi emberek, akiket Isten egy családnak szánt, olyan messze tudunk esni egymástól. Munká­ban, érdekben, törekvésben való sokféle ellentét ajkunkra adja sokszor Kain sza­vát: .avagy őrízője vagyok-é én az én atyámfiának?" — Téli estéken keresik az emberek egymást, társaság után vá­gyakoznak. Lelkűk kész arra, hogy má­sokkal közösségre lépjen. Erre hívogat­nak a gyülekezeti imaórák, hol a közös imádkozásban feloldódnak az elválasztó ellentétek s az Úr lábainál testvérekké lesznek a legkülönbözőbb állású és ran­gú emberek. A téli esték a háziistentisz­teletek ideje is, amelyek szintén a kö­zösség érzését mélyítik. A templom áhítata, istenszolgálata bevonul az al- végi, külteleki, tanyai, békés családi haj­lékokba. Ezáltal nemcsak egyszerű haj­lékok falai szentelődnek meg, hanem az Ige körül összegyülekezett szomszédok, ismerősök között tartós, szent barátság szövődik. Idegen emberek közösségre jutnak a Krisztus Jézus által. A gyülekezet téli eatéi a kegyelmi idő azon darabja, amelyikben Isten hal­mozza a megtérés alkalmait, lehetősé­geit. Rőzse István. A gyermek és a munka Irta: Zacher Lajos. (Folytatás.) íme kedves szülők, az első tétel, amit a gyermeknek tudnia kell a munkáról. A másik kérdés a munka végzésének ne­hézségeire vonatkozik. Hogy a népiskola otthont adott az alsó osztályokban a játékos munkának, ez azért történt meg. mert minden mun- ka nehéz. Nem a kilós pőrölvök és má­zsás zsákok a nehezek, hanem maga a munka. Szándékosan ezt a szót haszná- 'om és kerülöm a dolog szót, mely a magyar nyelvhasználatban ma inkább a munka egy részét jelenti. A munka azon­ban folytonosságot jelent. Állandó, meg­állás nélküli valami, amely gyötrelem 'enne. ha a robotosok szemével néznénk 'A. Ez az állandóság okozza a nehéz­séget. Kidőlnek a sorból az emberek '■időinek sokszor a jó tanulók is a ki­válók gárdáiéból, mert nem tudnak ál- 'andó. kitartó munkát végezni. Az iskolai munka kezdeti nehézsé­gein átsegíti a gyermeket a játékos munka. Ez azonban nem vonulhat ve- "ig mind a nyolc osztályon. így aztán megérkezik a nagy baj: hanyatlik a ■’•yermek már a 3—4. osztályban, mert már nehezebb a munka. Mi a nehéz az !skolai munkában? Az, ami a munka leg­fontosabb kelléke: a figyelem. Mosni 'ehet esetleg úgy, hogy valaki másra fi­gyel. Esetleg még vasalni is! Lapátolni 'S és vizet húzni is. De még a legszimp- 'ább munka is kárt szenved, ha hiány­zik belőle a figyelem. — Nem kell talán mondanom, hogy az iskolai munka szen­ved legtöbb kárt a figyelem hiánya miatt. Most arról nem beszélek, hogy mi a fogások milyen garmadáiéval igyekszünk lekötni a tanulók figyelmét Nem valljuk ugyanis az egyszeri szülő »Ivét, aki azt mondta, hogy az ő Ha akkor is figyel, ha mással foglalkozik ''Igaz. hogy kétségbe sem voniuk, s nem állítjuk hogy ez nem lehetséges. Min­den szülő tapasztalhatta, hogy olyat is megfigyelt és meghallott a gyermek a szomszéd asszonnyal való tárgyalások­ból. amire nem is gondoltak.) Most a figyelemmel tisztán olyan gyakorlati szempontból akarok foglal­kozni. ami a szülők által megszívlelendő és megvalósítandó. Az iskolai munká­nak van egy veszedelme, ami egyúttal az állandó kísértő szerepét játssza a gyermek munkájában: t. i. nem lehet minden iskolai munkát ellenőrizni, nem lehet — hoev ezzel a régi kifejezéssel éljek — minden leckét minden tanulótól kikérdezni, idő hiányában. Ezért kell belekapcsolódnia a szülőknek az iskolai Mi a diakonissza Hi­vatása ? Szolgálat az Úrnak az ö nyomorult és beteg tag faiban! munkába. Nem azzal, hogy megsegítjük írni a gyermeknek a házi-feladatot, nem is azzal, hogy elővesszük a könyvet és kikérdezzük a leckét, hanem azzal, hogy számonkérjük az iskolai munka moz­zanatait: az órák menetét, a tárgyalás anyagát. Szóval arról számoltatjuk be a ^vermeket, amiről a tanítási órákon volt szó! Ez a számonkérés kettős irányban fogja éreztetni jó hatását. Az egyik az 'esz, hogy a gyermek jobban fog figyel­ni az órán, tehát többet fog tanulni az iskolában. A másik pedig az. hogy az egész osztály munkáía könnyebb, ered­ményesebb, sőt elmélyültebb lesz, mert a fegyelmezés munkáiénak egy részét elvégzik a szülők az által, hogy az ál­landó beszámolóval figyelemre készte­tik a gyermeket. Hogy az odaadó figyelem milyen ér­tékes gyümölcsöt eredményezhet, arra vonatkozólag hadd mondjak el egy pél­dát. Egy közeli ismerősöm, kiváló szó­nok, hatalmas beszédeit mindig megírja ^s szóról-szóra megtanúlja. A megtanu- 'áshoz elég néki annyi, hogy a leírt be­szédet egvszer-kétszer elolvassa, maid elmondja Mikor csodálkoztunk a bámu- 'atos teliesítménven, s kérdeztük tőle, hogyan lehetséges ez, ő azt mondta, hogy az édesapja tanította meg a gyors mnulásra azzal, hogy figyelemre szok­tatta. — Hogyan? — Elmentünk vasárnap tempómba s nekem, már mint kis elemistának, ott­hon el kellett mondanom a prédikációt. Ehhez pedig nagy figyelem kellett mert a prédikációt csak ebéd e'őtt lehetett elmondani. De nagy figyelem kellett azért is, mert édesapám tudta a pré­dikációt s nem lehetett előtte mindent össze-vissza beszélni. Bizonyára nagy része van ennek a számonkérésnek s figyelemre való szok­tatásnak abban, hogy a prédikációt fi­gyelő kis fiúból előkelő pozíciót betöltő személyiség lett. (Folytatjuk.) Kedves Leányom! Levele megörvendeztetett, de el is szomoritott. örültem annak, hogy dia­konissza szeretne lenni. De elszomorí­tott az, hogy ezt a lelke mélyéből fel­szakadó vágyat a környezete minden­áron el akarja fojtani. Mivel őszintén rámutatott azokra a dolgokra, amiket nemcsak ismerősei, rokonai, hanem még a szülei is felhoznak azért, hogy szán­dékáról lebeszéljék, úgy érzem, nem hagyhatom ezt szó nélkül annál kevésh- bé, mivel ezek a diakonissza-élet teljes nemismerésén, illetve félreismerésén alapulnak. Ne higyie, hogy azok lesznek diako­nisszák, akiket becsapott a világ, nem érvényesülnek a világban, csalódtak az emberekben, akik a zárdái élet magá­nyába vágynak elkülönülni a világtól. Nem. Éppen itt készülnek fel arra, hogy kimenjenek a világba, de már nem mint e világ gyermekei, hanem mint Isten követei és szolgálói. — Ne higyje azt se, hogy elveszti az életet ha diako­nissza lesz. Éppen itt találja meg azt. Olyan közösségnek lesz a tagja, mely

Next

/
Thumbnails
Contents