Harangszó, 1940
1940-02-18 / 7. szám
44. !Ui£hÍüáld 1940 február ld, gyülekezet vallásos estélyei. Lehet, hogy nem olyan káprázatosak, mint a világi mulatságok, de az öröm, amit nyújtanak tiszta és üdítő. Ha ezek ritkán vannak, vagy nem sikerülnek jól, ennek nem csak a rendezők az okai, hanem a gyülekezet is, mert leértékeli, nem kívánja Isten gyermekeinek örvendezését. 2. A mozgósítás ideje. Ébresztés, ébredés áldott alkalma. A hosszú nyári napok a földi lét határtalanságának kísértő gondolatával könnyen elbizako- dottá, könnyelművé tehetik az embert A rövid téli napok pedig világosan szemléltetik ezt az igazságot: , egy lépés van köztem és a halál között". Alig mutatja meg magát egy-két félórára hűvös fényével a nap, már is ereszkedik az alkony, vele a hosszú téli éjszaka. Ilyen könnyen lehanyatlik földi életünk napja is s azután jön az éjszaka, amikor senki sem mtinkálkodhatik. Ébredjetek! Ezt kiáltja bele a téli estékbe az evangélizáció bizonvságtevése, templomi esti istentiszteletek, biblia órák igehirdetése. Nem rajongók, lelkiek tekintetében telhetetlenek számára rendezett alkalmak ezek. A gyülekezet mozgósítása. Most, amikor a munka, gond ezer kötőféke megenyhült az emberek életén, megsokszorozódnak az igehalt- gatás alkalmai, hogy a legelfoglaltabb is meghallhassa Isten hfvó szavát. 3. Lelkiiavak gyűjtésének ideie Ahogy a nyár alkalom arra, hogy kamránkat, magtárunkat megtöltve elkerüljük a tél Ínségét, nyomorát, úgy a tél alkalom arra. hogy lelki javakat, ismereteket gyűitsiink. Énekes egyház vagyunk, szeretünk is énekelni, de vaijon tudunk is énekelni? Ismeriük-e énekeskönyvünket? Ezekre a kérdésekre csak szégyenkeznünk lehet. Milyen szépen gyógyíthatjuk ezen fogyatkozásunkat a téli estéken. Gyülekezeti énekórákon ének dallamokat gyakorolunk, énekek történetét, énekszerzők életét ismerhetjük meg. — Bibliaismeret tekintetében (evangélikus nevünk szégyenére) nem tudjuk mindenkor felvenni a versenyt az egyházon kívülállókkal. Ezért tanuljunk, legyünk alapos ismerői a szentírásnak. Ebben nagy segítségünkre vannak a gyülekezeti bibliatanulmányozó órák. 4. A közösségi élet ápolásának ideje. Amikor egészen leköt a munka, minden óránk rohanás, akkor mi emberek, akiket Isten egy családnak szánt, olyan messze tudunk esni egymástól. Munkában, érdekben, törekvésben való sokféle ellentét ajkunkra adja sokszor Kain szavát: .avagy őrízője vagyok-é én az én atyámfiának?" — Téli estéken keresik az emberek egymást, társaság után vágyakoznak. Lelkűk kész arra, hogy másokkal közösségre lépjen. Erre hívogatnak a gyülekezeti imaórák, hol a közös imádkozásban feloldódnak az elválasztó ellentétek s az Úr lábainál testvérekké lesznek a legkülönbözőbb állású és rangú emberek. A téli esték a háziistentiszteletek ideje is, amelyek szintén a közösség érzését mélyítik. A templom áhítata, istenszolgálata bevonul az al- végi, külteleki, tanyai, békés családi hajlékokba. Ezáltal nemcsak egyszerű hajlékok falai szentelődnek meg, hanem az Ige körül összegyülekezett szomszédok, ismerősök között tartós, szent barátság szövődik. Idegen emberek közösségre jutnak a Krisztus Jézus által. A gyülekezet téli eatéi a kegyelmi idő azon darabja, amelyikben Isten halmozza a megtérés alkalmait, lehetőségeit. Rőzse István. A gyermek és a munka Irta: Zacher Lajos. (Folytatás.) íme kedves szülők, az első tétel, amit a gyermeknek tudnia kell a munkáról. A másik kérdés a munka végzésének nehézségeire vonatkozik. Hogy a népiskola otthont adott az alsó osztályokban a játékos munkának, ez azért történt meg. mert minden mun- ka nehéz. Nem a kilós pőrölvök és mázsás zsákok a nehezek, hanem maga a munka. Szándékosan ezt a szót haszná- 'om és kerülöm a dolog szót, mely a magyar nyelvhasználatban ma inkább a munka egy részét jelenti. A munka azonban folytonosságot jelent. Állandó, megállás nélküli valami, amely gyötrelem 'enne. ha a robotosok szemével néznénk 'A. Ez az állandóság okozza a nehézséget. Kidőlnek a sorból az emberek '■időinek sokszor a jó tanulók is a kiválók gárdáiéból, mert nem tudnak ál- 'andó. kitartó munkát végezni. Az iskolai munka kezdeti nehézségein átsegíti a gyermeket a játékos munka. Ez azonban nem vonulhat ve- "ig mind a nyolc osztályon. így aztán megérkezik a nagy baj: hanyatlik a ■’•yermek már a 3—4. osztályban, mert már nehezebb a munka. Mi a nehéz az !skolai munkában? Az, ami a munka legfontosabb kelléke: a figyelem. Mosni 'ehet esetleg úgy, hogy valaki másra figyel. Esetleg még vasalni is! Lapátolni 'S és vizet húzni is. De még a legszimp- 'ább munka is kárt szenved, ha hiányzik belőle a figyelem. — Nem kell talán mondanom, hogy az iskolai munka szenved legtöbb kárt a figyelem hiánya miatt. Most arról nem beszélek, hogy mi a fogások milyen garmadáiéval igyekszünk lekötni a tanulók figyelmét Nem valljuk ugyanis az egyszeri szülő »Ivét, aki azt mondta, hogy az ő Ha akkor is figyel, ha mással foglalkozik ''Igaz. hogy kétségbe sem voniuk, s nem állítjuk hogy ez nem lehetséges. Minden szülő tapasztalhatta, hogy olyat is megfigyelt és meghallott a gyermek a szomszéd asszonnyal való tárgyalásokból. amire nem is gondoltak.) Most a figyelemmel tisztán olyan gyakorlati szempontból akarok foglalkozni. ami a szülők által megszívlelendő és megvalósítandó. Az iskolai munkának van egy veszedelme, ami egyúttal az állandó kísértő szerepét játssza a gyermek munkájában: t. i. nem lehet minden iskolai munkát ellenőrizni, nem lehet — hoev ezzel a régi kifejezéssel éljek — minden leckét minden tanulótól kikérdezni, idő hiányában. Ezért kell belekapcsolódnia a szülőknek az iskolai Mi a diakonissza Hivatása ? Szolgálat az Úrnak az ö nyomorult és beteg tag faiban! munkába. Nem azzal, hogy megsegítjük írni a gyermeknek a házi-feladatot, nem is azzal, hogy elővesszük a könyvet és kikérdezzük a leckét, hanem azzal, hogy számonkérjük az iskolai munka mozzanatait: az órák menetét, a tárgyalás anyagát. Szóval arról számoltatjuk be a ^vermeket, amiről a tanítási órákon volt szó! Ez a számonkérés kettős irányban fogja éreztetni jó hatását. Az egyik az 'esz, hogy a gyermek jobban fog figyelni az órán, tehát többet fog tanulni az iskolában. A másik pedig az. hogy az egész osztály munkáía könnyebb, eredményesebb, sőt elmélyültebb lesz, mert a fegyelmezés munkáiénak egy részét elvégzik a szülők az által, hogy az állandó beszámolóval figyelemre késztetik a gyermeket. Hogy az odaadó figyelem milyen értékes gyümölcsöt eredményezhet, arra vonatkozólag hadd mondjak el egy példát. Egy közeli ismerősöm, kiváló szónok, hatalmas beszédeit mindig megírja ^s szóról-szóra megtanúlja. A megtanu- 'áshoz elég néki annyi, hogy a leírt beszédet egvszer-kétszer elolvassa, maid elmondja Mikor csodálkoztunk a bámu- 'atos teliesítménven, s kérdeztük tőle, hogyan lehetséges ez, ő azt mondta, hogy az édesapja tanította meg a gyors mnulásra azzal, hogy figyelemre szoktatta. — Hogyan? — Elmentünk vasárnap tempómba s nekem, már mint kis elemistának, otthon el kellett mondanom a prédikációt. Ehhez pedig nagy figyelem kellett mert a prédikációt csak ebéd e'őtt lehetett elmondani. De nagy figyelem kellett azért is, mert édesapám tudta a prédikációt s nem lehetett előtte mindent össze-vissza beszélni. Bizonyára nagy része van ennek a számonkérésnek s figyelemre való szoktatásnak abban, hogy a prédikációt figyelő kis fiúból előkelő pozíciót betöltő személyiség lett. (Folytatjuk.) Kedves Leányom! Levele megörvendeztetett, de el is szomoritott. örültem annak, hogy diakonissza szeretne lenni. De elszomorított az, hogy ezt a lelke mélyéből felszakadó vágyat a környezete mindenáron el akarja fojtani. Mivel őszintén rámutatott azokra a dolgokra, amiket nemcsak ismerősei, rokonai, hanem még a szülei is felhoznak azért, hogy szándékáról lebeszéljék, úgy érzem, nem hagyhatom ezt szó nélkül annál kevésh- bé, mivel ezek a diakonissza-élet teljes nemismerésén, illetve félreismerésén alapulnak. Ne higyie, hogy azok lesznek diakonisszák, akiket becsapott a világ, nem érvényesülnek a világban, csalódtak az emberekben, akik a zárdái élet magányába vágynak elkülönülni a világtól. Nem. Éppen itt készülnek fel arra, hogy kimenjenek a világba, de már nem mint e világ gyermekei, hanem mint Isten követei és szolgálói. — Ne higyje azt se, hogy elveszti az életet ha diakonissza lesz. Éppen itt találja meg azt. Olyan közösségnek lesz a tagja, mely
