Harangszó, 1940
1940-12-01 / 48. szám
374. HARANŐS2Ó 1940. december 1. Délelőtti szószéki Délutáni Nap Ünnep ige ige I. 26. Vízk. ut. 111. vas. Ján. 4, 5—14. II. Móz. 20, 17a. II. 2. Vízk. ut. IV. vas. Ján. 4, 31—42. II. Móz. 20, 17b. II. 9. Hetvened. Luk. 10, 38—42. II. Móz. 20, 5b—6. II. 16. Hatvanad. Ján. 11, 20—27. I. Móz. 1, 26—27. II. 23. ötvened. Márk 10, 35—45. I. Móz. 1, 28—29. III. 2. Invocavit. Máté 16, 21—26. Zsolt. 8. III. 9. Remini9cere. Luk. 10, 17—20. I. Tim. 1, 15—16. III. 16. Oculi. Luk. 9, 51—56. Fii. 2, 5—7. III. 23. Laetare. Ján. 6, 47—57. Luk. 18, 31—34. 111.30. Judica. Ján. 13, 31—35. Fii. 2, 8. IV. 6. Virágvas. Ján. 12, 1-—8. Zsid. 2, 14—15. IV. 11. Nagypéntek. Luk. 23, 39—46. Passió. IV. 13. Húsvét I. Máté 28, 1—10. Luk. 24, 13—35. IV. 14. Húsvét II. Ján. 20, 11—18. Csel. 7, 55. IV. 20. Quasimodogen. Ján. 21, 15—19. Máté 25, 31—46. IV. 27. Miser. Domini. Ján. 14, 1—6. Zsolt. 51, 12—14. V. 4. Jubilate. Ján. 12, 20—26. Csel. 10, 44—48. V. 11. Cantate. Ján. 6, 60—69. I. Tim. 3, 16. V. 18. Rogate. Luk. 11, 5—13. Luk. 15, 4—7. V. 22. Áldozócsüt. Luk. 24, 50—53. I. Kor. 15, 22—26. V. 25. Exaudi. Ján. 7, 33—39. Ján. 3, 16. VI. 1. Pünkösd I. Ján. 14, 15—21. Ez. 36, 22—28. VI. 2. Pünkösd II. Ján. 15, 9—16. És. 44, 1—5. VI. 8. Szentháromság. Máté 28, 16—20. Máté 6, 9a. VI. 15. Szths. u. I. Máté 13, 31—35. Máté 6, 9b. VI. 22. Szths. u. 11. Máté 9, 9—13. Máté 6, 10a. VI. 29. Szths. u. III. Luk. 15, 11—32. Máté 6, lűb. VII. 6. Szths. u. IV. Máté 5, 13—16. Máté 6, 11. VII. 13. Szths. u. V. Luk. 9, 18—26. Máté 6, 12. VII. 20. Szths. u. VI. Máté 21, 28—32. Máté 6, 13a. VII. 27. Szths. u. VII. Márk 4, 26—29. Máté 6, 13b. VIII. 3. Szths. u. VIII. Máté 12, 46—50. Máté 6, 13c. VIII. 10. Szths. u. IX. Máté 13, 44—46. Máté 28, 19—20. Vili. 17. Szths. u.X. Máté 23, 34—39. Márk 16, 16. VIII. 24. Szths. u. XI. Luk. 7, 36—50. Tit. 3, 5—7. VIII. 31. Szths. u. XII. Ján. 8, 31—36. Rón^. 6, 3—4. IX. 7. Szths. u. XIII. Márk 12, 41—44. Jak. 5, 16. IX. 14. Szths. u. XIV. Ján. 5, 1—-14. Zsolt. 51, 3—6. IX. 21. Szths. u. XV. Ján. 11, 1—11. Máté 22, 36—40. IX. 28. Szths. u. XVI. Máté 11, 25—30. Ján. 20, 22—23. , X. 5. Szths. u. XVII. Máté 12, 1—8. I. Kor. 11, 23—25. X. 12. Szths. u. XVIII. Márk 10, 17—27. Máté 26, 28. X. 19. Szths. u. XIX. Ján. 9, 24—41. Máté 9, 2. X. 26. Szths. u. XX. Ján. 15, 1—8. I. Kor. 11, 27—29. X. 31. Ref. ünnepe. Ján. 2, 13—17. Zsolt. 46, 1—12. XI. 2. Szths. u. XXL Ján. 10, 23—30. 1. Thess. 4, 13—18. XI. 9. Szths. u. XXII. Ján. 5, 19—29. I. Thess. 5, 1—-11. XI. 16. Szths. u. XXIII. Luk. 19, 11—27. II. Thess. 1, 6—10. XI. 23. Szths. u. XXIV. Luk. 12, 35—43. II. Tim. 4, 8. Arat. hál. ünnep. Ján. 6, 24—29. Zsolt. 34, 1—9. Templomsz. ü. Ján. 4, 21—24. Zsolt. 84, 1—13. Bűnbán. nap. Máté 11, 16—24. Zsolt. 130, 1—8. Székelyföldi Misszió. Háromszék és Csik megye területén gyűjti és szervezi gyülekezetbe az evangélikus híveinket. Felhívjuk így is' az evangélikus hívek figyelmét arra, hogy a székelyföldi missziónak külön lelkészi hivatala van Sepsiszentgyörgyön, Várady József-utca 20. szám alatt, ahol a Harangszóra is, mely éppen ennek a missziónak a területén nagy összekötő erő, elő lehet fizetni. A „Harangszót“ szétszórtan élő híveink a szórványokban tartott istentiszteletek előtt és után is kérhetik a lelkésztől. Ezek az istentiszteletek egyelőre a következő rendszer szerint vannak, melyen esetről-esetre ugyan változás is eshetik: 1. minden hónap első vasárnapján délelőtt Sepsiszentgyörgyön az unitárius imaházban; 2. minden hónap második vasárnapján Kézdivásárhelyen a ref. egyház tanácstermében; ugyanaznap délután más kisebb szórványban; 3. minden hónap harmadik vasárnapján Baróton a ref. templomban; ugyanaznap délután valamelyik környező szórványban; 4. minden hónap utolsó vasárnapján Kézdivásárhelyen a ref. egyház tanácstermében, délután Csomakörösön, Ko- vásznán, vagy valamely más környékbeli szórványban. Amelyik hónapban öt vasárnap van, továbbá a nagy ünnepek valamelyik napján Csíkszeredában és valamelyik csíkmegyei szórványban is tartanak istentiszteletet a reformátusokkal együtt. A Székelyföldi Misszió céljaira egyébként lapunk hetenként kétszáz példányt bocsát rendelkezésre. Egészségvédelem. Irta: Dr. Ittzés Zsigniond. 2. A víz. (Vízellátás.) A legideálisabb vízellátás vízvezeték utján történik, feltéve, hogy kifogástalan vizet szállít. Tudni kell, hogy a vízvezetéki ólomcsövekből a sok légbuborékot tartalmazó víz kioldja az ólmot, s ha különösen reggel a csőben az éjjelen át, vagy a vízcsapnak hosszabb időn át használaton kívül helyezése után az ólommal szennyezett vizet megisszuk anélkül, hogy előbb a csőben* állott vizet kifolyatnánk és elöntenénk, — ólommérgezést kaphatunk. Megemlíthetjük még az ásványvizeket, gyógyvizeket- ezeknek kezelését a hatóság ellenőrzi. Az ásványvizek kevés baktériumot tartalmaznak főleg azért, mert a legtöbb ásványvíz a mélyebb talajrétegekből ered. Ott, ahol nem lehet jó ivóvízhez jutni, az ásványvizek igen jó szolgálatot tehetnek. Üdítővé tesznek gyárilag szénsavval telített olyan ásványvizeket, amelyek szénsavat nem, vagy csak keveset tartalmaznak. A szénsavyal telített közönséges kut- vizet szikvíznek (szódavíznek) nevezzük. A szikvízgyárak is szigorú hatósági ellenőrzés alatt állanak. Mégis nem eléggé megnyugtató a palackok kezelése. A szikvizes üvegek sok helyen különösen kocsmákban a földön, padlón hevernek, rájuk rakodik és az óncsőbe is belekerül a szennyes por, sőt ugyanez történik a nyitott kocsikon szállított üvegekkel is. Ezért ajánlatosabb a házilag készíthető szikvíz, a kereskedésben kapható autoszifon és szénsavbomba használatával. A szikvízzel telt palackokat óvatosan kell kezelni, mert ha valamihez odaütődnek, szétrobbanhatnak és súlyos sebesüléseket okozhatnak. Végül szólnunk kell néhány szót a jégellátásról. A jégnek a háztartásban és számos iparban igen jelentékeny szerep jut. Nagy melegben nemcsak azért tesszük jégre élelmiszereinket és italainkat, hogy hidegen fogyasztva élvezhetőbbek legyenek, hanem főleg azért, hogy a nagy melegben meg ne romoljanak. A természetes jég éppen úgy, mint a műjég csak akkor felel meg az egészségügyi követelményeknek, ha tiszta vízből származik. A legelőkön található tószerű kiöntések vizét az állati hulladékok megfertőzik. A réteken, amelyeket a csorda állandóan nem jár, az összegyűlt víz valamivel kevésbbé fertőzött. — A tavak vize már lényegesen tisztább, ezért az onnan nyert jég is megfelelőbb. Patakok, folyók jegét, — a víz folyásának irányát véve számba —, lakott helyek, gyárak, ipartelepek felett, vagyis abból a mederrészből kell kitermelni, amelynek a vizét a községi, városi, gyári szennyvizek még nem fertőzték meg. Fontos, hogy a kitermelt jég szállítása és elraktározása is a legtisztább módon történjék. A szállító eszközöket használatba vétel előtt gondosan meg kell tisztítani a rájuk tapadt szennytől; a jégvermet pedig megtöltés előtt alaposan ki kell takarítani és mésztejjel a fenekét és ol-