Harangszó, 1940
1940-09-29 / 39. szám
1940. szeptember 29. HARANGSZÓ 303. Hálát adunk Nagy jó Urunk, Jó Istenünk Teneked, Hogy ezt érnünk engedted! 4. Szép nyárutó szelíd napján Imádságunk Feléd száll, Aki ezer évnek útján Mindeddigien megtartál. Áldjuk neved, Jótettedet Nem feledjük el soha, — Sorsunk már nem mostoha. 5. Lassan-lassan visszatér majd Hazánk minden rab tája, S újra teljes lombokat hajt Ezer évünk nagy fája. Hiszünk benne, Segíts erre, Koronázd meg hitünket, S napunk már le nem tűnhet! 6. Azoknak a véreinknek, Kik még rabok maradtak, Fogyó hitét erősítsd meg, Hadd tudják, hogy jő a nap, Amikoron Mind boldogon Kebelünkre jöhetnek, S nem lesz vége örömnek. Imre Sámuel. A Luther-Társaság irodalmi pályázatai 1940. i. A Luther-Társaság pályázatot hirdet Kis János költő és püspök életrajzára. A pályamű az „Egyházunk Nagyjai“ című sorozatban fog megjelenni. A pályaműnek Kis János költői, írói és egyházi munkásságát kell az életrajz keretében szemléltetnie és jelentőségét mérlegelnie. Nem szakértekezést vár a Társaság, hanem ismertető és méltató pálya- és értékrajzot, a jelenleg rendelkezésünkre álló forrásanyag felhasználásával, hogy az értelmiség, de a nép fia is lelki haszonnal olvashassa. Terjedelme mintegy 5 (öt) nyomtatott ív lehet. Jutalma 300 pengő. A győztes pályamű a Luther-Társaság tulajdona marad. A jutalmat csak feltétlen értékű mű kaphatja meg. A pályaművek gépírással másolva, ívnagyságban, a Luther-Társaság egyházi elnökénél (Budapest, VIII., Ulíői-út 24.) jeligés levéllel 1940. december 31-ig nyújtandók be. A győztes pályamű a Luther- Társaság tulajdona marad. Kelt Budapesten, 1940. szeptember 10. D. Kovács Sándor a Luther-Társaság egyházi elnöke. Dr. Fabinyi Tihamér a Luther-Társaság világi elnöke. ii. A Luther-Társaság pályázatot hirdet evangélikus szellemű vallásos népies iratra. Formája lehet elbeszélés, színmű, vagy valamely korunkat érdeklő kérdés népszerű ismertetése; lehet történelmi életkép vagy rajz, élvezetesen megírva. A költői mű hőse lehet történelmi alak is, azonban a szerzőnek a hős rajzolásában a történelmi hűségtől eltérnie nem szabad. Általában feltétel, hogy a pályaművek az evangélikus öntudat emelését szolgálják. Lehet verses elbeszélés is. Terjedelme mintegy 3 (három) nyomtatott ív lehet. Jutalma 150 pengő. A Egyházi énekeink múltjából. XVII. 40. zsoltár 4, 6, 10, 11. A magyar reformátorok — mint mondtuk — végigélték a német reformáció kivirágzását, bevonult a német népének templomba, beteljesedett a német nemzeti istentisztelet. A reformátorok ezt akarták itthon is megvalósítani. A zsinatok elég korán foglalkoztak az együttes énekléssel. Kimondták, hogy a nép éneke az istentisztelet lényeges része, tősgyökeres magyar éneklésről álmodoztak, teljesen ki akarják küszöbölni a régi egyház énekeit. Ez a törekvés irányítja az egyház-szervező reformátorokat, az énekszerzőket, az énekeskönyv szerkesztőket: magyarrá tenni a hazai reformációt énekeiben is. Innét magyarázható, hogy Luther 11 énekén kívül más idegent nem vettek fel, a cseh-latint egyelőre „tűrték“. A Szegedi 1569-es énekeskönyvének tartalma beszél: 131 ének közül 11 a Lutheré, 5 Weissetől való, más idegen nincs a könyvben; 115 a magyar ének részben magyar dallammal. A latin nótajelzésű dallamok származása kétes. Van Erdélyi estet rendezett a Budapest III. kér. Evangélikus Egyházközség Ifjúsági Luther-Szövetsége szeptember 22-én délután, temploma alagsori nagytermében a következő műsorral: Szózat. Közének. Megnyitót mondott Danhauser László. Bartók: Este a székelyeknél, Kodály: Székely keserves, zongorán játszotta Sulyok Imre. Áprily: Irisorai szarvas, szavalta Guoth Kálmán. Erdélygyőztes pályamű a Luther-Társaság tulajdona marad. A jutalmat csak magában is értékes mű kaphatja meg. A pályaművek gépírással másolva, ívnagyságban a Luther-Társaság egyházi elnökénél (Budapest, VIII., Ullői-út 24.) jeligés levéllel 1940. december 31-ig nyújtandók be. Kelt Budapesten, 1940. szeptember 10. D. Kovács Sándor a Luther-Társaság egyházi elnöke. Dr. Fabinyi Tihamér a Luther-Társaság világi elnöke. a könyvben: 11 karácsonyi, 8 húsvéti, 2 áldozói, 4 pünkösdi, 7 vasárnapi, 17 úrvacsorái, 2 vasárnap délutáni, 8 hazafias, 8 a bálványimádók ellen, 5 hálaadó, 6 halotti, 1 betegségben, 1 panaszolko- dásban és 11 vegyes tartalmú ének. ösz- szesen: 91 ének + 40 zsoltár = 131 ének. Luther kilenc zsoltárjából három van Szegedinél: 1. 130. zsoltár: Bűnösök, hozzád kiáltunk. (1524.) 2. 46. zsoltár: Erős várunk nékünk ... (1531.) 3. 12. zsoltár: Ó Ür Isten, tekints hozzánk. (1524.) Kimaradtak: 4. 104. zsoltár: Die beste Zeit im Jahr ist mein... (1543.) 5. 122. zsoltár: Ha Isten nem volna velünk (1524.) Tranovszky 433. 6. 138. zsoltár: Boldog férj, ki Istent féli... (1524.) Tranovszky 390. 7. 67. zsoltár: Isten, könyörülj rajtunk... (1524.) Tranovszky 397. 8. 14. zsoltár: Szívéből szól a balgq- tag ... (1524.) Tranovszky 429. 9. 68. zsoltár: Míg csak élünk mindenütt... Szilfás Ujf. Halotti Énekek, 1598. 1—2. lap. (1524.) A 8. számút kivéve, mindnek saját dallama van, a 8. dallama: Bizony meg- lészen az idő. ről előadást tartott: dr. Bá; kúti Dezső igazgató. Erdélyi dalokat énekelt: Bogdán Gyuláné, zongorán kísérte Sulyok Imre. A hazatért Erdély, (v.'.ítettképes előadás): Schulek Dóra. Zárszót mondott Mohr Henrik alesperes. Himnusz. Közének. — Az ünnepély bevételéből az ifjúság egy erdélyi evangélikus gyülekezetnek nemzeti lobogót vásárolt, Hogy a magyar származású éneklésről való föltevés nemcsak terv volt, mutatja az alábbi két dallam, mely az Ó Ür Isten, tekints hozzánk szövegére keletkezett. Az első a debreceni ref. énekeskönyv 1778. kiadásából való (76), a második a „Debreceni Schola estvéli könyörgésé" -nek 1672-ben nyomtatott egyik példányához fűzött kéziratos dallamgyüj- teményéből való. Így énekelték a Tiszántúl a Luther énekét:
