Harangszó, 1940
1940-09-15 / 37. szám
1§46. szeptember 15, 37. szám. AUfltului KAM BÍL A l(ll-bn L.«phüa]donot: Dunántúli Luther-3zAvatség. Megjelelt minden vesárnee. 3l. évfolyátti, Ingyan malléklat tan«« alatt aéthatankénf a KIS HARANGSZÓ. Beolvadt lapok : 935-ben a Jöjjetek önhozzam 1938-ban a felvidéki Luther. Erős vár a mi Istenünk, Jó fegyverünk és pajzsunk, Ha 6 velünk, ki ellenünk? Az Ür a mi oltalmunk! A laraageii •■•rkaaitl-kiaaléklvalftlg 6Y#R 11., Petőfi-tér 2. Elöfiietéei ára: negyedévre 1 P 28 fillér, félévre 2 P 40 fillér, egy évre 4 P 80 fillér. Csoportos küldéssel 10 •/•-<>■ kedvezmény. Amerikába egész évre 2 doll áj; az utódállamokba negyedévre l P 60 fillér. Postacsekkszámla : 30,42«. Alázkod; meg ! Mert mindenki, aki magát felmagasztalja, megaláztatik; és aki magát megalázza, felmagaszta-ltatik. Lukács 14, 11. Jézust meghívta egy farizeus. S ő elment oda, ahova hívták. De ott is az maradt, aki másutt volt. Itt, ebben a társaságban vette észre, hogy a vendégek az asztalnál a főhelyeket váltogatják. Az az igyekezet hajtotta őket, hogy ész revétessék magukat az emberekkel. S amerre csak fordult, Jézus tekintete ebben a világban ezt az igyekezetét ugyancsak láthatta mindenütt. Barátai között is. Ez az igyekezet sokfélekép nyilatkozhatik. Nemcsak a legfőbb helyek keresésében, hanem a leg- alsóbbakéban is, ha ugyanis ez kelti föl leginkább az emberek figyelmét és ez kapja a legtöbb dicséretet. Bizonyára a legtöbb ember cselekvését és föllépését ez az igyekezet határozza meg, hogy észre- vétesse magát. S viszont sok jó és szükséges cselekedettől visszatart bennünket, ha nincs reménységünk arra, hogy észrevegyenek. Sok melegszívű keresztyénben az oltotta meg a tüzet, hogy lassan-lassan megkívánta a legfőbb helyeket, megízlelte azt a csiklandó érzést, amikor észreveszik és megcsodálják az embert, talán valami nagy gyülekezetben. Viszont ha valakire nincsenek tekintettel, nem tolják előre, nem köszöntik és nem kérnek tanácsot tőle, egy sebzett emberrel vagy sértődött asszonnyal több van abban a körben. Ettől a bűntől csak az szabadíthat meg bennünket, ha megalázkodunk, mondja Jézus. Alázkodjunk meg a kereszt előtt s megbocsáttatik magunk felől való nagyot gondolásunk. Aki mindennap ott van a Krisztus keresztje alatt, az sohasem fogja a legfőbb helyeket keresni az emberek között. Számára a legnagyobb rejtély lesz, hogy Isten szói hozzá. S e mellett nem kevésbbé nagy rejtély lesz számára az is, hogy az emberek egyáltalában ügyet vetnek reá és fölhasználják. Öle Hallesby — Br. Podmaniczky Pál. Isten áldja meg a ÉjassatérésteKet.../ Irta: D. Kapí Béla dunántúli püspök. Néhány szó száll csupán felétek, de annyai szó, I benne magyar evangélikus egyházunk szíve. őszi ködszálltakor megtelik a régi szülőház ragyogó napsugárral, zengő korállal, hálaadó imádsággal és hívogató hívással. Hatalmas templommá válik egyházunk emberekből megépített közössége, szélesépítésű lépcsőzetén lelkipásztorok, világi vezetők, tanítóemberek, asszonyok, leányok, gyermekek sorakoznak elétek s könnyes szemmel mondják és intik felétek az üdvözlést: Isten áldja meg hazatérésieket a régi tűzhelyhez! örömünk magyar öröm. örülünk, hogy közbevetett két nehéz évtized után hazatértek közös édesanyánkhoz, kitől test szerint erőszakkal elszakíthattak, de kihez lélek szerint mindvégig hívek voltatok. Örülünk, hogy hoz titeket a magyar föld és ti hozzátok a magyar földet s ismét eggyé teszitek nemzetünk történelmi életében Isten teremtését. Örömünk testvéri öröm. Karunkat felétek tárjuk, szívünket felajánljuk. Ezrek felé száll boldog tekintetünk s ajkunk ujjongva mondja: Isten hozott testvér, magyar testvér, evangélikus testvér! örömünk oltári öröm. Egyházunk ünneplő köntösben Isten oltára előtt áll s kezében magasra emeli a Bibliát. Isten oltárához hívunk és várunk. Krisztus szolgálatában égő szívetek füzét kérjük. Bibliát emelő kezetek erejét várjuk. Munkálkodó életetek építő áldozatait keressük. Ezekre van szüksége egyházunknak és nemzetünknek. A magyar öröm, testvéri öröm és oltári öröm boldog üdvözlése fogadalmas ajánlkozássá lesz szívünkben. Köszöntésünk hálaadásával ígérjük, hogy magyar örömünket sorsotok vállalásával, testvéri örömünket szeretetünk hűségével, oltári örömünket veletek szol- gálásunk közösségével megpecsételjük.
