Harangszó, 1940
1940-06-09 / 23. szám
174. HARANGSZÓ 1940. junius 9, A világesemények zűrzavarában vajúdik nemzetünk kérdésével együtt társadalmi és egyéni életünk jövendője is. Gyengék és erőtelenek vagyunk. Jaj nekünk, ha emberek mellé állunk, ha emberekben véljük megtalálni a segedelmet. „Isten a mi oltalmunk és erősségünk! Igen bizonyos segítség a nyomorúságban.“ (46. Zsoltár 1.) Ha sötét úton kell haladnunk, örülünk, ha csak gyertyával is rendelkezünk, mely ugyan csak pár lépésre világít, mégis gyorsabban és bátrabban lépegethetünk, mint nélküle. Jó annak, aki a világító eszközök leg- tökéletesebbikével: Isten igéjével rendelkezik és a villanyfénynél is erősebb fénynyel rávilágíthat a maga és embertársai végigjárandó útjára! A világproblémák tömkelegében, a vér és kultúra pusztulásában szörnyű- ködve, Istenben bízva állunk meg és indulunk tovább: hivatásunk betöltése felé. Megtartásunkért esdeklünk ... a világ átalakulásával körülöttünk is átalakul minden. Az új idők új feladatainak új erőkkel való megvalósítását követelik. De ne futamodjék meg senki a maga feladatának teljesítése elől! Szenvedések sorozata következhet reánk — a múltnál is nagyobb mértékben. Ne rettenjünk meg. Martyrok, gályarab lelkészek, eperjesi vértörvényszék ártatlan áldozatainak utódai hallják meg Üdvözítő Urunk szavát: „Nézzetek szét, ne engedjétek, hogy az én drága és kész aratásom elpusztuljon, a mag kihulljon és veszendőbe menjen!“ — Boldog az, aki hitben erősen áll és méltónak talál- tatik az aratók közé való felvételre! Legyünk boldogok, hogy idővel, fáradsággal, lelkesedéssel, imádsággal hozzájárulhatunk édes magyar hazánk jövendőjének kialakulásához! Szuchovszky Gyula. >>»0 8»t»»88»8»i8 Püspöki egyházlátogatás. D. Kapi Béla püspök, m. kir. titkos tanácsos a folyó év tavaszán újból megkezdte püspöki egyházlátogató körútját azon szándékkal, hogy egyházkerületét — Isten segítségével — másodszor is végiglátogassa. Május 14-től 24-ig bejárta a somogyi egyházmegyében a gyékényesi, szepetneki, porrogszentki- rályi, nemespátrói, nagykanizsai, iharos- berényi, sandi, vései, kaposvári anyagyülekezeteket, a barcsi missziói gyülekezetét és a csurgói, porrogi, liszói, pogányszentpéteri, iharosi, páti, szőke- dencsi és antalszállási leánygyülekezeteket. Mindenütt meglátogatta az iskolákat, istentiszteleten meghallgatta a lelkész igehirdetését, ő maga is hirdette Isten igéjét, majd közgyűlésen tárgyalta le az egyházlátogatási kérdőpontokat s az iskolában és a gyülekezet lelki és külső életében tapasztaltakat. A legtöbb gyülekezetben talált nemcsak külső rendet, hanem belső lelki munkálkodást, az evangélikus vallásosságban és hitéletben való elmélyülést, de több gyülekezetben sajnosán mutatott rá az egyke látható pusztítására, az iskola és a gyülekezet elnéptelenedésére és ennek fenyegető szomorú következményeire. A gyülekezetek mindenütt nagy örömmel, ragaszkodással, szeretettel és bizalommal fogadták a nehéz időkben őket felkereső főpásztort s igyekeztek enne|c külsőleg is kifejezést adni. Isten áldása legyen a főpásztor és a gyülekezetek találkozásán! Egyházi énekeink múltjából. IV. Márk 6:34. A lelkileg magárahagyott nép egye- dülmaradottsága csodára viszi őket (Márk 6:34.): zsoltárt írnak, bibliát fordítanak, dallamot költenek, énekeskönyvet szerkesztenek, könyvet nyomtatnak a hátukon hordott kézinyomdával, az ország minden részében otthon vannak. A biblia ószövetségi nagyjainak, hőseinek verses históriáját megírják okulásul, kinyomtatják, árulják, éneklik, terjesztik országszerte, szétdúlt ország hírnöke, prófétája, élő lelkiismere'ce valamennyi. A vándormadarak ösztönével az alkalmatos idők megérzésével járják az országot, mert sok az aratni való. Szegedy Gergelyt rövid időközökben Kassán, Eperjesen, Debrecenben, Tokajban, Egerben látjuk dolgozni, Sztárai Mihály, a beregszászi volt ferences barát elindul Patakról, bejárja Tolnát, Baranyát, a Dráván-túli magyar vidékeket. 120 gyülekezetei szervez meg. Szegedi Kiss István tanítóskodik a szilágymegyei Tas- nádtól kezdve, Gyulán, Cegléden, Makón, Temesvárott, Mezőtúron, Békésen. Laskón pap lesz, térítget Tolnában és Baranyában, török fogságba hurcolják, Szolnokig meg vissza, Ráckevén fejezi be életét. És a többi reformátor? Pál apostollal mondották: „Én vagyok a legkisebb az apostolok között, de Isten kegyelme által vagyok, ami vagyok s az ő kegyelme nem volt hiábavaló.“ (I. Kor. 15:9—10.) Hűségesen mondja Szepetneki János, akiről csak annyit tudunk, hogy a „Szamos mentében“ élt, talán Kolozsvárott. Ott küzködött, szenvedett, írta istenes énekeit, néhol keserűen, de sohasem lázadozva, nem átkozódva, betegen, vagy öregségben a „Krisztushoz mentében“. Szepetneki szövege nincs meg énekeskönyveinkben. Egy Bornemissza énekeskönyv lapszélére van kottázva a dallama, valaki néhány száz éve bejegyezte. Bús, bánatos, gyermeki áhítat ömlik el az éneken. Basilides Mária énekművésznő műsordarabja. Énekeljük mi is ezt az Isten kegyelmébe olvadó, Krisztushoz induló lélek régi énekét. 2. „Semmire már nem kell nékem ez világ, Mert csak bfinvel rakva az egész világ: Álnoksággal teljes mind e nagyvilág: Vaj, gonosz, kegyetlen, te hitvány, csalárd világ. 3. Ezerötszáz-ötvenöt esztendőben, Ez éneket szörzék Szamos mentében, Az halálra való készületében, Szepetneki János, az Krisztushoz mentében.“ Elefánty Sándor. Evangélikusok nyaralása. Evangélikus népünk minden társadalmi osztálya valami módon igyekszik nyári pihenésének kérdéseit megoldani. Vigyázni kell azért, hogy a legfontosabb ne hiányozzék ez alkalomkor. Ez a fontos valami pedig: „az egy szükséges dolog“. Evangélikusok csak olyan helyen nyaraljatok huzamosabban, ahol evangélikus istentisztelet is van! Az evangélikus fiatalságot küldjétek az evangélikus konferenciákra és táborokba: Tahiba, Akaiiba, Dunavecsére, Gyenesdiásra, vagy az idén megnyílt mátrai (Bagolyirtás) evangélikus diáküdülőbe. Lelki és testi üdülőhelyek ezek. Mily kár, hogy sok városi család oly helyen épít nyaralót, ahol nincs evangélikus istentisztelet. Sok diáktanítványom szokott szeptemberben beszámolni arról: „evangélikus istentiszteleten nem voltam, mert a nyaralóhelyen csak más felekezeti templomok voltak“. Nagy kegyelem, hogy a gyenesdiási lelkészüdülő a lehetőséghez képest nyitva áll a nem lelkészek számára is. Nagy missziót végez a lelkészüdülő, hogy gondoskodik vendégei lelkigondozásáról is naponkint. A vasárnapi istentiszteleteire pedig hívja és várja az egész nyaralótelepről az Evangélium népét. Ily missziót tölt be a Fébé diakonisszaegyesület piliscsabai üdülője is. A nyaraláshoz számítom a különböző evangélizációkon való részvételt is. Lelki üdülés, ami magával hozza a testi üdülést is. Az idén lesz a második pedagógus evangélizáció Miskolcon Túróczy püspök vezetésével. Vájjon mindén középiskolánk is képviselve lesz ott? Az idén lesz a férfiintelligenciánk számára az első evangélizáció Tihanyban. Hiszem, ez az alkalom meg fogja mutatni, hogy az értelmiségi osztály nem kallódott el egyházunk számára, hanem vannak köztük sokan bizonyságtevő és imádkozó emberek, akik egyetemes papi tisztük tudatában bárhol és bármikor készek az Ige szolgálatára. Az evangélikus ember csak oly helyre menjen nyaralni, ahol evangélikus testvéreivel lelki életet is tud élni. A lélek egészsége fontosabb a test egészségénél is. Az egészséges lélek a beteg testet is a felerősödés útjára vonza, de
