Harangszó, 1940
1940-05-19 / 20. szám
81. évtolyati. 1940. május 19 20. száftt Alapította! KAPI BÉLA 1910-ben L.ap tulajdonos : Ounántúli Luther-özövetség. Megjelenik minden vasárnap. Ingyen melléklet tanév alatt kéthetenként a KIS HARANQ8ZÓ, Beolvadt lapok : 935-ben a Jöjjetek ónhozzám 1938-ban a felvidéki Luther. ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS KÉPES NÉPLAP. Erős vár a ml Istenünk, Jó fegyverünk és pajzsunk. Ha ő velünk, ki ellenünk? Az Or a ml oltalmunkl A Haraagaió •sarkaextö-kladóhivatala GYŐR II., Petöli-tér 2. Előfizetési ára : negyedévre 1 P 28 fillér, félévre 2 P 40 fillér, egy évre 4 P 80 fillér. Csoportos küldéssel 10 %-ob kedvezmény. Amerikába egész évre 2 dollái; az utódállamokba negyedévre l P 60 fillér. Postacsekkszámla : 30,620. « A keresztyén élet titka. ... valaki újonnan nem születik, nem láthatja az Isten országát. Ján. 3:3. Ez az ige a keresztyén élet titkára mutat rá, arra, ami a keresztyénséget megkülönbözteti minden másfajta vallásos élettől. Az írás bizonyosakká tesz bennünket afelől, hogy az ember vallásos vágyakozása Istentől van s ezért a különböző vallásokban az ember sokféle fajta próbálkozását kell látnunk, amellyel ki akarja elégíteni a maga vallásos vágyakozását, meg akarja kísérelni, hogy elgondolja, megérezze és megtalálja Istent. S ennyiben ezeknek a vallásoknak az a jelentőségük, hogy előkészítik az „idők teljességét“, amikor Isten kinyilatkoztatja magát, elébe jön az embernek és megváltja. Ugyanakkor azonban világosan és félremagya- rázhatatlanul kimondja az írás, hogy a pogányok Isten nélkül élik a maguk életét, noha van vallásuk s van bizonyos erkölcsi meggyőződésük. Ez nem tagadása annak, hogy a pogányok a maguk vallása révén szert tehetnek bizonyos vallásos tapasztalatokra. Csak annak a megállapítása, hogy a pogányok nem tapasztalják meg Istent, hanem csupán saját gondolataikat, érzéseiket, Isten után való vágyakozásukat. Isten megtapasztalása Istennel való közösség csak a keresztyénségben lehetséges. „Senkisem mehet az Atyához, hanemha én általam“, mondja Jézus. Ez tehát a keresztyén élet titka, hosn/ a Krisztus által a mienkké lesz az az Istenben való élet, amelyet egyéb vallások csak sejtenek és keresnek, de sohasem tapasztalhatnak meg. A keresztyén ember vallásossága nem vallásos erőfeszítések sorozata, amelyekkel útat akar magának törni a szent és távoli Istenhez. Az ő vallásosságának az a titka, hogy Isten maga szállott le hozzá s fölemelte a magával való legbensőségesebb és legboldogabb közösségbe. Ez az újjászületés hatalmas csodája. Nem érti elme, Hogy erre méltatott: Az Úr kegyelme, Hogy gyermeke vagyok ! Olle Hallesby — Br. Podmaniczky Pál. Az egyházi év áldásai. A keresztyén egyház fejlődés- történetének egyik legszebb alkotása s egyben legdrágább kincse az egyházi esztendő. Lassú századokon át tartó folyamat volt az, amíg mai formájában kialakult. Benne Istennek örök, az emberiség üdvösségét célzó gondolatait testesítette meg az anyaszentegyház. Óriási dóm az egyházi év, amelybe bele van építve a bibliai üdvtörténet minden mozzanata. Ennek a dómnak pitvara, előcsarnoka a négy ádvent-vasárnap. Ki ne emlékezne gyermekkorából arra a sejtelmes, titokzatos elemekből szövődő hangulatra, amely lelkünket eltölti, valahányszor az ád- ventbe lépve megjelenik látóhatárunkon a karácsony bűbájos ünnepe? Az ádvent a vágynak, sóvárgásnak, a reménységnek időszaka s következésképpen jelképies ábrázolása a Krisztus előtti, Messiást váró kornak. Ezért lapozgatunk oly szívesen ádvent idején az Ótes- támentumban s ott is azok a prófétai jövendölések mondanak nekünk legtöbbet, amelyek a Messiás eljöveteléről szólnak. A legjellegzetesebb újtestámentomi alakja ád- ventnek Kér. János, Jézus kortársa, aki saját kora emberiségét készítette elő Jézus eljövetelére. Az egyházi év dómjának főhajóját három hatalmas oszlop tartja: a karácsony, husvét és pünkösd ünnepei. E három főünnep az egyetemes keresztyénség legmélyebb és legsajátosabb tanításának: a Szentháromság gondolatának kifejezője. A karácsony az Atya ünnepeik! j-sat^rette e világot, hogJT az^ő tgy^züíoKFiát ' REFORMÁTUS ffilSXOUy adta érte“, a husvét a Fiú ünnepe, i aki „meghalt és feltámasztatott a mi megigazulásunkért“, a pün- 1 kösd pedig a Szentlélek ünnepe, aki nemcsak az első tanítványokat ihlette, hogy hirdessék az evan- J géliumot „széles e világon“, de ma I is él és hat az anyaszentegyházban, I mint Istennek földi üdvintézmé- \ nyében. I A karácsony nem a legrégibb í;| ünnepe a keresztyénségnek. Hiszen ünneplése csak időszámításunk IV, századának derekán vált általánossá (Libérius római püspök idején). A „hős“ születésnapjának ünneplése pogány szokás volt s ezért az első keresztyén nemzedékek még ellenszenvvel viseltettek iránta. De ma elmondhatjuk, hogy ; a keresztyénség legvonzóbb, legkedvesebb ünnepe. Varázsa, hanHl Mit III HlHÜiaCSISilliii; i «
