Harangszó, 1939
1939-03-05 / 10. szám
HAHANG8SG 1939. március 8. A hazatért sajógömöri templomunk belseje. A 8 oldalas képes konfirmandus újság — szerkesztői Németh Károly lébényi esperes és Szabó József lelkész — három száma együttesen portóval együtt 10 fillérbe kerül. Hisszük, hogy egy gyülekezet sem sajnál konfirmandusaitól személyenként 10 fillért, hogy a konfirmáció idejét minél maradan- dób hatásúvá tegye. 11. Sajógfömör. Hazatért. tartók lelkét is, mert szinte megkövültén álltak néma csendben s nézték a templomba igyekvő, hömpölygő hívek áradatát, kik zsúfolásig megtöltötték a hatalmas templom hajóját. S midőn a luthertaláros lelkész a hálaadó ima után letérdelt az oltár előtt és elénekelte a lengyel himnuszt szem nem maradt szárazon, amint ahhoz a részhez érkezett: Szent oltárodnál térdre hullva kérünk, szabad hazánkat óh add vissza nékünk. Ez történt Sajógömörön, november 2.-ának utolsó óráiban. Sajögömör a Lányi-ak és a SzentIvány-ék ősi fészke. Az egyházfelügye lök is mindig e családokból kerültek ki, akik közül kiemelendők Szent-Ivány I Miklós, Szent-Ivány Árpád és a jelenleg felügyelő Szent-Ivány József, képviselő, a felvidéki magyarság egyik legkiválóbb vezére. A község színmagyar gömöri község, s ott terül el a várhegy lábánál. A sajógömöri vár, melyről azután az egész vármegye vette a nevét, állítólag még Jazig település, de bírták a quadok és a hunnok, akik e vidéken a vas bá- nyászását űzték. A magyarok bejövetele után Bunger fiának Borsnak került a kezére, akinek ivadékai egész IV. Béla idejéig birtokolták a várost és vidéket. A XV. században a csehek foglalták el, de Hunyadi majd fia Mátyás király, akinek itteni kapálása mindenki előtt ismeretes, visszavette a csehektől és mint Amikor 1938 november 2.-án este a rádió hírül adta 1 millió magyar felszabadulásának hírét, — Sajógö- mörön, ebben a kis mezővároskában, egy ember az est leple alatt óvatosan kihúzódik lakásából, szétnéz az utcán, hogy vájjon kinek mondhatná el szivének nagy örömét, mellyel úgy érzi nem bir megmaradni a szoba négy fala között? Mélységes a csönd, csak az. óra üti a 11-et. A hold a felhők mögött bujkál és sehol egy lélek. A statárium által sújtott község olyan, mintha csendesen aludna, pedig mindenki ébren van. Nem tudnak aludni most, mikor sorsuk, szabadságuk felett csak az imént hozták meg a szívszorongva várt és óhajtott döntést. A szemben levő házból most indul az őrség a beton fedezékbe. Szláv szavak hangzanak, megzörren a fegyver azután a megtiport földön megdobban a bakancs. Egy ideig hallatszik még a nehéz lépések zaja, azután újból csend. Az ember szívét karácsony boldog érzése tölti el s mélyből igy sóhajt: Vájjon a rabságnak utolsó éjszakái ezek? Vigyázó meddig még az éjszaka? Feljön már a reggel, a remény hajnali csillaga után kisüt-e már a szabadság napja? Azután valami eszébe jut. Visszamegy a házba, egy csomó gyertyát szed elő, majd sietős léptekkel, nehogy az őrséggel találkozzék, átlo- pódzik egy átelleni házba s csöndesen kopogtat. A ház lakói még fenn vannak s a derék magyarok szeméből peregnek a könnyek — a hála könnyei. Gyorsan előadja jövetelének célját: Jöjjenek, segítsenek megszólaltatni a hála harangjait, hadd vigye szét a hírt az egész völgyön át, hogy itt magyarok, hálás magyarok laknak. A torony ablakok lassan megvilágosodnak, mindenik ablakba jut 3—3 gyertya, azután megkondulnak az összes harangok, hogy hirdessék az őszi éjszakába, hogy 1938-ban kétszer van húsvéti feltámadás. Krisztus feltámadása ünnepén és Hungária feltámadása napján november 2.-án. Zengtek-bongtak a harangok, a Szepes-gömöri érchegység sajóparti nyúlványai csak úgy zengték vissza: Van Isten az égben. Győzött az igazság. Valami megmagyarázhatatlan rezgeti a légben, a pillanat fensége, a néma éjszakában zengő harangok, a kivilágított templom megkapta még a rabrablófészket földig leromboltatta. A város nemcsak Mátyás király idejében, de a Lányiak idejében is színhelye volt víg mulatozásoknak. Az utóbbinak volt zenésze az idevaló és Sajógömörön nyugvó Cinka Panna a Rákóczi kor híressé vált cigányleány hegedűse. A község lakossága 1595-ben tért át a protestáns hitre, mégpedig a Kálvin- féle ághoz csatlakozva. 1615-ben azonban a protestántizmus lutheri irányához csatlakoztak, s ahoz mind máig szeretettel és híven ragaszkodnak. Sajógömörön a legutóbbi népszámlálás adatai szerint 715 evangélikus lélek él, de a közelmúltban még hozzátartozott Tornaija, mely külön beszámolót igényel, hol 400, Lökösháza 104 evangélikus hívével, az erős evangélikus gyülekezetek közé avatja. Lelkészei: A reformáció bejövetele idején az első Doby Illés. A helyszűke miatt mellőzni kénytelen lévén sokakat, érkezünk a gályarab hőshöz Bugányi Miklóshoz. 1675-ben az u. n. választott bíróság elé Pozsonyba idéztetett, hite elhagyására szólíttatott fel, de inkább vállalta a nápolyi poklot, mintsem hitét elhagyja. E nyáron tartotta Sajógömörön a Szlovenszkói Magyar Evangélikus Ifjúság táborozását és e táborozás első vasárnapján Evangélikus Nap rendeztetett, hol a Magyar Lutheránia Bugányi Miklós emlékének áldozott. Sok évet ugorva említem Czékus Istvánt, a későbbi püspököt, kinek itteni beiktatása 1855 advent első vasárnapján ment végbe. Mikola György 1859-ben került Sajó- gömörre és mint orvos-lelkészt széles vidéken ismerték. Alatta épült fel 1882-ben az ódon templom helyén az a szép nagy templom, mely bátran megállná helyét nem egy városban is. Egyed Aladár az egyháznak egyik legkitűnőbb lelkésze volt, akihez volt hívei ma is szeretettel ragaszkodnak. 1914—1931-ig működött Sajógömörön, honnan a szegedi egyház hívta meg lelkésznek. Jelenlegi lelkésze Mayer Béla. Meg kell említeni, ha csak nagyon röviden is, hogy itt volt Szlo- venszkóban az egyetlen Magyar Polgári Iskola, mely a hajdani algimnáziumnak jogfolytonosa. Ez a Szent- Ivány alapítású iskola a béke időkben sok tót tanulóval szerettette meg a magyar népet és a magyar nyelvet. Kiváló igazgatója a most nyugdíjban élő Bencze Sámuel alatt a magas nívójú középiskolák közé tartozott. Ezen a nívón tartotta meg az iskola belső életét jelenlegi igazgatója Dienes Dezső is mégha a csehszlovák tanügyi hatóságok mindent megtettek is az iskola lefokozására. Általában összegezésképen el lehet mondani, hogy az anyaország Lutherá- niája Sajógömörrel egy régi hires polgári iskolával, 3 tanerős elemi iskolával, melynek erői: Kisfaludy Lajos, Kisfaludy Lajosné és Takáts Sándorral és egy hitében erős gyülekezettel gyarapodott. Mayer Béla lelkész. TERJESSZÜK A „HARANGSZ<V‘-tl
