Harangszó, 1939
1939-12-10 / 49. szám
362. HARANGSZÓ 1§39. december íő. Milyennek kell lenni az új evangélikus templomnak ? Az eisenachi evangélikus egyházi konferencia templomépítési szabályai 1861-ből. 1. Minden templomot ősi szokás szerint keletelni kell. Ügy kell építeni, hogy az oltáriiely napkelet felé essék. 2. Az evangélikus istentiszteletnek legmegfelelőbb a hosszúkás négyszögü templom. A külső magasság, a főpár- kányzat beleszámításával, egy hajójú templomnál a szélesség 3/4 része legyen, annál inkább megfelel az akusztikai (hallási) követelményeknek, minél ke- vésbbé lépi túl a hosszúsága szélességének mértékét. Keleten az oltárhely (apsis, szentély) számára kiugrást kell építeni. így ha a hosszanti rész keleti felében egy észak-déli keresztkar számára is megépítik ezt a kiugrást, akkor az épületnek jellegzetes keresztalakja lesz. Keresztkar nélküli központi szerkezetnél akusztikailag megengedhető a nyolcszög, de a kör- akk (Rotunda), elvetendő, mert rossz az akusztikája. 3. A keresztyén templomépítés n:éitósága megköveteli valami történetileg kialakult keresztyén építési stílushoz való ragaszkodást, és szükségessé teszi a téglalapalakot, mint az őskeresztyén bazilika-, az úgynevezett román- és kiváltképpen az úgynevezett gót- stílusnak megfelelőt. Az építési mód az egyes esetekben ne annyira az építők egyéni műizlését, mint inkább a vidék időnkénti építési módját kövesse. Régi templomok meglevő, használható részeit gondosan meg kell őrizni és az egész építkezésnél irányadóan fel kell használni. Éppen így az épület minden részének, belső berendezésének is, az oltártól a padozatig, az orgonának is a templom stílusában kell készülnie. 4. A templomépítésuél feltétlenül tartós anyagra, szolid kivitelre van szükség, minden megtévesztő vakolat és mázolás nélkül. Ha a belső építkezéshez faépítményt választanak, ami különösen a tetőzetnél akusztikailag előnyös, ennek nem szabad olyannak lennie, mintha kőépítkezés lenne. Az oltárrész minden esetben beborítandó. 5. A főbejáratot a nyugati keskeny rész közepén kell elhelyezni, úgy, hogy az oltárig a templom hosszanti része nyúljon. 6. Torony sehol se hiányozzék, ahol erre meg van a fedezet. Ahol nincsen meg a fedezet, ott úgy kell építeni, hogy később lehessen tornyot építeni. Kívánatos, hogy a torony a templommal szerves kapcsolatban legyen és pedig — szabály szerint — a nyugati főkapú felett. Két torony a kórus két oldalán legyen, vagy a nyugati oldalt zárja le. 7. Az oltárhelynek (szentély) a templomhajó padlójánál több lépcsővel magasabbnak kell lennie. Ennek a magaslatnak a területe cleg, ha akkora, hogy az oltár körül minden oldalról az istentiszteleti cselekményekhez megkövetelt bő hely marad. Más székféle, mint esetleg a lelkészé, nem való oda. Ahol szokásban van a gyónás, ott a gyónószék a hajóba vagy a sekrestyébe való. Az oltárhelyet nem szabad semmiféle korláttal, kerítéssel elválasztani a hajótól. 8. Az oltárt liturgikai és akusztikai szempontból, szükség szerint előbbre vagy hátrább lehet elhelyezni, de soha sem szabad közvetlenül a szentély hátfalához állítani. Az oltárhely padlózatánál egy lépcsővel feljebb korlátnak és a konfirmandusok, kommunikánsok (úrvacsorázók), esküvők stb. számára térdeplőnek kell lennie. Az oltárt feszületnek kell jeleznie és az oltárképnek vagy festménynek mindig csak az üdvcselekmény egy főmozzanatát szabad ábrázolnia. 9. A keresztelőkő a templomidon belül lévő főbejárati előtérbe he'yezhető el, vagy külön az erre a cé'ra készített kápolnában a szentély mellett. Ott ahol a keresztelés a gyülekezet előtt megy végbe, legmegfelelőbb hely az oltárhely mellett van. Hordozható asztallal nem szabad helyettesíteni. 10. A szószék nem lehet seri-az oltár előtt, sem mögötte, sem fölötte, sem pedig a szentélyben. Igazi helye ott van, ahol a szentély és a hajó egybesarkal- lik, a szentélyboltív oszlopánál a hajó felé. Több hajós nagy templomoknál a középhajó egyik keleti oszlopánál kell elhelyezni. Mindig az oltár jobb és a gyülekezet baloldalán van a szószék helye (az evangéliumi oldal). A szószék magassága lényegében a karzatok magasságától függ, de általában alkonynak kell lennie, hogy a prédikátor mindenünnen jól látható legyen. 11. Az orgona természetszerinti helye az oltárral szemben van, a templom nyugati oldalán a főbejárat feletti karzaton. Itt a kántornak és az énekkarnak megfelelő helyet kell az orgona előtt biztosítani. Vigyázni kell arra, hogy a főbejáratnak a hajó és az oltár felé nyíló távlatát semmiképpen ne csorbítsa a karzat ge- rendázata és szegélye. 12. Tanítószék (olvasóállvány) a szentélybe való, az oltár elé a hajóból s szentélybe vezető lépcsők egyikére. Ennek azonban az oltárra való kilátást nem szabad eltakarnia. Esetleg a szentély boltíve, oszlopa mellé helyezhető, ahonnan katechizációk, bibliaórák stb. alkalmából az oltár elé húzható. 13. Karzatokat, a nyugati kivételével ne alkalmazzunk. Ahol elkerülhetetlenül szükséges, ott úgy kell elhelyezni a templom hosz- iszanti oldalán, hogy a templom szabad áttekintését ne akadályozzák. Semmi esetre sem érhet a karzat a szentélyhez. Ezeknek a karzatoknak a szélessége — amennyiben a keresztkarok kiképzése nagyobb szélességet nem enged, —- az egész templom szélességének csak egyötöd részét teheti, magassága pedig a templom padlójától egyhar- mad rész magasság lehet. Több egymásfeletti emeletről szó se legyen. Uj építkezésnél, ha mégis szükség volna előreláthatóan emeletre, helyénvaló, ha hosszú ablakok helyett, melyeket aiz emelet ketté fog választani, a karzat fölé magasabb ablakokat készítenek, a templom megvilágítására, alája pedig alacsonyakat, hogy viszont ezek a legközelebbi, az emelet 'által eltakart helyeket világítsák meg. 14. A gyülekezet ülőhelye az oltárral és a szószékkel szemben úgy legyen elhelyezve, hogy mindenünnen mind a kettő látható legyen. Az oltárhely (szentély) lépcsői előtt megfelelő helyet kell szabadon hagyni. Az ülőhelyek között a főbejárat felé az istentiszteleti szükséglet szerint széles folyosót kell hagyni. Ahol erre nincs szükség, ott a középhajó oszlopainál vagy az emelet tartói mellett megfelelő utat kell készíteni. Az oszlopok bázisai ne legyenek a padozatba foglalva. 15. A templomnak szüksége van sekrestyére. Ennek nem benne, hanem hozzáépítve, a szentély mellett kell lennie. Tágas, világos, száraz, fűthető legyen. az egri templom. Tervezte Sándy Gyula. Az épülő templom javára most tartja gyűjtő- kőrútját Dunántúlon Garam Lajos egri lelkész.
