Harangszó, 1939
1939-12-03 / 48. szám
356, HARANGSZÓ 1939. december 3. I I Társulatokat apostoli tekintélyünkkel kárhoztatjuk.“ Ugyanő megparancsolja, hogy „a nép nyelvén nyomtatott Bibliákat a hívők kezéből ki kell szakítani!" Ez a barátságtalan magatartás a Bibliával szemben sajnos mindmáig nem szűnt meg. Felmerül a kérdés: Mi indítja a r. kát. egyházat arra, hogy a Bibliát elvegye a néptől? Saját bevallása szerint erre két főindoka van: 1. A Biblia olvasása állítólag több kárt okoz, mint hasznot. 2. Maguk szétforgácsolták a keresztyén egyházat azzal, hogy a Bibliát a nép kezébe adták“ — ezt lobbantotta egyízben szememre egy kát. lelkész. Nézzünk szembe mind a két váddal! 1. A Biblia olvasása állítólag több kárt okoz, mint hasznot! Előfordulhat, hogy a Bibliát valaki félreérti. De vájjon nem azért érti e félre, mivel sohasem olvasott azelőtt Bibliát és a Szentírás dolgaiban járatlan? Ma már any- nyi bibliai kalauz és vezérfonal forog közkézen, hogy csak az tévelyedik el, aki maga is el akar tévelyedni. Rágalom az, hogy a Bibliát protestáns körökben mindenki saját szája íze szerint magyarázza. A valóság az, hogy mi a Szentirást hitvallási irataink értelmében magyarázzuk. Természetesen nem kötjük gúzsba a lelkeket, hanem hitvallási irataink határain belül lelkiismereti szabadságot biztosítunk, ismerve az apostol intelmét: „A betű megöl, a lélek pedig megelevenít“ (2. Kor. 3, 6.). 2. A másik vád szerint a Biblia olvasása szétforgácsolja az Egyházat! Mi azt tapasztaljuk, hogy a helyes bibliaolvasás összeköt. Azt jól tudjuk, hogy az úgynevezett szekták (nagy egyházakból kivált kis felekezetek) Bibliával a kezükben tudtak maguknak híveket toborozni úgy a katolikus, mint a protestáns történelmi egyházakból. De nem azért, mivel híveink a Szentírást olvasták. Ellenkezőleg, mivel írástudatlanok voltak és eladdig nem foglalkoztak behatóan a Szentírással. Szentírást ismerő embert nehéz eltántorítani, ellenben Szentírásban járatlant százszor könnyebb. Tegyük föl azonban, hogy a Szentírás olvasása által tényleg egyesek elszakadtak és hamis útra té- velyedtek volna. Tehát most már szakítsuk ki híveink millióinak kezéből a Bibliát? Mivel némelyek kötéllel követnek el öngyilkosságot, kobozzunk el és dobjunk tűzbe minden kötelet? Mivel a pesti Duna-hidakról nagy számmal ugranak öngyilkosok a Dunába, tehát romboljuk le a hidakat? vagy vezessük messze a fővárostól a Duna-vízét?! A bibliaolvasás némelyeknek árthatott (??), de millióknak lelki hasznára és üdvösségére vált. Mi valljuk Lutherrel: „Az igazi keresztyénség tiszta forrása egyesegyedül a Szentírás!“ Azért a Bibliát továbbra is népünk kezében hagyjuk és annak olvasására híveinket hathatósan buzdítjuk. Tartunk tőle, hogy fentebb felsorolt felekezetek Szentírástól való idegenkedésének egyéb oka van. Az nevezetesen, hogy egyházuk tana lényegesen eltávolodott-a Szentírás irányvonalától. Kívánatosabb, hogy a kát. és görögkeleti hívő ne ismerje a Szentírást, mert hamar szemet szúrna néki az egyház tana és az Isten igéje közötti mélyreható különbség. Ezért tilalmas számára a Szentírás olvasása! Protestáns eleinktől az üldözések idején sokszor , erőszakkal vették el a Bibliát. így történt ez a katolikus gróf Nádasdy Ferenc birtokán. A gróf trencséni várába sok Bibliát hoznak, melyeket a környék protestáns lakosságától koboztak el. A vár udvarán tűz ég. Nádasdy széken ülve gyönyörködik a gyűlölt Bib- I lia égésében. Egyszer csak a szél felkap egy megper- ^ zselt lapot és a gróf ölébe fújja, aki ijedten olvassa g róla Isten üzenetét: „Minden test olyan, mint a fű és g az emberek minden dicsősége, mint a fű virága. Meg- 8 szárad a fű és virága elhull. De az Ür beszéde megmarad örökké!" (I. Péld. 1, 24—25.) Nádasdyt tudvalevőleg 46 éves korában összeesküvés vádja folytán a bécsi udvar lefejeztette. Harmati Béla. A finn helyzet. Irta: Viljanen Pál kuhmalahti-i lelkész. Magyar barátaimtól sok együttérző szeretettel teljes levelet kaptam nehéz politikai helyzetünk alkalmából. Ez jóleső melegséggel töltötte el nemcsak az én szívemet, hanem mindnyájunk szívét is. „Bajban ismerjük meg a barátot“, mondja a finn közmondás. A kapott levelekből azonban úgy látszik, mintha a magyar újságok túl sötét színekkel festenék le helyzetünket. Egy tanár barátom írja, hogy az újságokból nyert értesülése szerint nálunk élelmiszer-hiány van. Ez nem áll fenn. A cukor és kávé kivételével teljesen szabadon lehet vásárolni lisztet, sót, szappant, gyertyát, stb. Isten az elmúlt évben bő terméssel áldotta meg a finn szántóföldet. Gabonanemű van bőven. Csupán a cukor- és kávé-fogyasztást szabályozták, de azért mindkettőből kapunk eleget. Fejenként és hetenként 25 dkg. cukrot és havonta 25 dkg. kávét lehet venni. Ezenkívül is lehet azonban vásárolni kávét szabadon, ezt azonban az állam magasabb adóval terheli, mert ilyen kávéfogyasztást a mai körülmények között fényűzésnek tartunk. A kávénak és cukornak ez a megszorítása egyáltalában nem azért történik, mintha nem rendelkeznénk belőlök elég készlettel vagy nem lehetne belőlük behozni, hanem azért, mert külföldi behozatalunkat, amennyire csak lehet, csökkenteni akarjuk, hiszen a nagyhatalmak háborúja miatt kivitelünk is érthető módon megnehezedett és csökkent. Természetes, hogy az árak mint másutt, bizonyos mértékben nálunk is emelkedtek, hiszen a tengeri szállítás költségei megnövekedtek, mégis azt hiszem, hogy Finnország még így is mindig olcsó ország. A Szovjetköztársaságnak semmiképen sem fog sikerülni megrendíteni gazdasági életünket, hiába igyekszik a mostani feszült helyzetet állandósítani. Az orosz Tass hírszolgálati iroda azt írja, hogy legfeljebb 4—7 hónapig tudjuk tartani magunkat, ennek azonban semmi alapja sincsen. Finnország moszkvai követe Paasikivi államtanácsos, nagyon helyesen jegyezte meg egy nyilatkozatában, hogy gazdasági berendezésünk mindaddig ellenáll, amíg csak arra szükségünk van, mert alkalmazni tudjuk mindig életkörülményeinkhez. így is teszünk. Ezt tettük a világháború alatt is, megrendszabályoztuk az életünket, „az étvágyat a tarisznyához szabtuk“, önellátására törekedtünk s ez sikerült is nekünk. Sőt utána még há rom és félhónapos eredményes háborút viseltünk szabadságunkért Oroszország ellen olyan körülmények között, hogy a fegyvereket előbb az ellenségtől kellett megszerezni és a semmiből kellett hadsereget teremteni. Ezenfelül népünk akkor két táborra oszlott és sokszor saját, tévútra vezetett véreink ellen is kellett harcolnunk ezzel szemben azonban a finn nép azóta összeszedte erejét és ma mint egy ember áll a közös veszély- lyel szemben. Szabadságunk és függetlenségünk védelmére jelentékeny tartalékot kellett fegyverbe hívni, mégis az elmúlt év nyári munkáit rendesen elvégeztük. A szántóföldek fel vannak szántva, a búza és rozs el van vetve, szóval e tekintetben is rendben van minden. A hajtóerők kérdése is szerencsés megoldást nyert Országunkban tekintélyes benzinmennyiség van, ehhez még új készlet is jött I Ezenkívül lázas sietséggel termel sok 5 gyár fa, vagy faszén-gáz terméseket. A 5 gépkocsikat is ilyen hajtóerőre rendezik I be. Ezenfelül több celluloze-gyár elkez 1 1 £
