Harangszó, 1939
1939-11-19 / 46. szám
30. évfolyam. 1939 november 19. 46. szám. Alapította: KAPI BCLA 1810-b«n. Laptulajdono« : Dunántúli Luther-8zövotség. Megjelenik minden vasárnap. Ingyan mtllékltl tani« alatt kéthatankénf a KIS HARANQ8ZÓ. A Huanfnö ■nrkaaiU-UaúöhiTatal» 6 Y • R U., Petófi-Mi 2. Előfizetési ára: negyedévre 1 P 28 fillér, leiévre 2 P 40 fillér, egy évre 4 P 80 fillér. Csoportos küldéssel 10 °/o-os kedvezmény. Beolvadt lapok : 935-ben a Jöjjetek énhozzam 1938-ban a felvidéki Luther. országos evangélikus képes néplap. Amerikába egész évre Erős vár a ml Istenünk, Jó fegyverünk és pajzsunk. A testi eledel akkor szolgál igazán egészségünkre, ha hittel fogyasztjuk, vagyis hisszük, hogy amit eszünk, az egészséges és jó eledel. így vagyunk a Bibliával is. Isten igéje csak akkor lehet számunkra lelki egészség forrásává, ha azt hittel elfogadjuk. Kételkedő ember számára a bibliaolvasás nem áldás, hanem gyötrelem. Azért mondja az Ur Lelke Jakab apostol által: „Aki kételkedik, hasonlatos a tenger habjához, amelyet a szél hajt és ide s tova hány. Mert ne vélje az ilyen ember, hogy kaphat valamit az Űrtől“. (Jak. 1, 6—7.) Hitetlen emberek mindig voltak és lesznek, ezeket azonban nem követni kell, hanem sajnálni. Jól mondotta Verulámi Bacon angol bölcsész (t 1626): „Aki csak keveset hörpint a bölcsészetből, könnyen istentagadóvá lesz. Aki azonban teljes kortyot húz, az a Bibliához tér vissza.“ Hiszel-e a Bibliában? Ha az embereket megkérdezzük: miért hisznek a Bibliában, rendszerint a következő feleletet szokták adni: „Az a mi szent könyvünk!“ „Apáink és nagyapáink is hittek már benne!“ A közönyösök így válaszolnak: „Azt tanítják, hogy hinni kell benne!“ Szent könyv! Hinni kell benne! Ezek az érvek bennünket ki nem elégítenek. Miért hiszünk a Bibliában? Van-e felelet erre a kérdésre? Hála legyen Istennek, hogy van reá felelet! És ha valaki bizonykodna velem és be akarná bizonyítani ennek a könyvnek a hamis eredetét. Meggyőzne arról, hogy ezt a könyvet csakúgy találták valami zsibárusnak a boltjában, vagy valami még rosszabb helyen: valahol a szemétdombon. Azután lekaparták róla a sarat, bearanyozták a szélét, ráírták, hogy „Szent Biblia“ — majd odatették a templom szószékére és oltárára. Mondom, ha valaki meggyőzne arról, hogy a Biblia ilyen hamis úton jutót,t hozzánk, azt válaszolnám néki: Én mégis hiszek a Bibliában! Tudjuk azonban, hogy a Biblia nem ilyen úton jutott hozzánk, hanem „a Szentlélektől indíttatva szólották az Istennek szent emberei.“ (II. Pét. 1, 21.) Isten pedig az ő írott igéjét megőrizte évszázadok, sőt évezredek viharain át, mind a mai napig. Miért hiszünk hát a Bibliában? Mert saját lelki tapasztalataink a Bibliában foglalt igazságokkal egy- behangzanak. Isten gyermekei kipróbálták a Biblia igazságát. < p Ha 6 velünk, ki ellenünk? Az Ur a ml oltalmunkl x, doilái; az utódállamokba negyedévre 1 P 60 fillér. Postacsekkszámla: 30,626. Hiszek a Bibliában! Alábbiakban hadd álljon itt mégis három világos érv a Biblia igazsága mellett. a) A Bibliát részben egészen egyszerű emberek írták. Az az Ámos próféta az ószövetségben egyszerű pásztor ember volt. Az a Péter és János apostol az újszövetségben kérgestenyerű halászember volt. írásaik mellé mégis leülnek a tudósok és azokból merítenek istenismeretet és bölcseséget. Ez a csoda csak egy módon magyarázható: Itt nem Ámos, nem Péter és nem János szól hozzánk, hanem az élő Isten maga. ők pedig csak eszközök, szócsövek voltak Isten akaratának közlésére. Ezért fordul elő a próféták írásaiban minduntalan az a kifejezés: „Azt mondja az Ür!“ (Olvasd Zsid. 1, 1.) b) Itt él közöttünk egy sajátságos nép: a zsidó, amelynek egész története, szenvedése, szétszóratása és meghurcoltatása világos beteljesedése a Biblia igazságának. Mintha csak azért élnének a világban szétszórtan, külsőleg is szembeötlő formában a zsidók, hogy legyenek cáfolhatatlan, kézzel megtapintható bizonyságai a Biblia igazságának! Nagy Frigyes porosz király egyízben megkérte udvari lelkészét: Említene neki valami kézzel fogható bizonyságot a Biblia igazsága mellett. Mire a hívő és tudós lelkész három rövid szóval válaszolt: „Felség a zsidók!“ c) Végül van egy harmadik figyelemreméltó érv a Biblia igazsága mellett: Aki ezt a könyvet egyszer a kezébe vette és alázatosan, imádsággal tanulmányozni kezdte, még mindig véghez vitt lelkében egy csodálatos átalakulást és új embert formált belőle. Megrázó módon igazolja ezt Heine német költő esete. Heine Henrik (1799—1856), ismert német költő ifjúságában az érzékiség örömeit hajszolja és megveti Istent. Megrögzött istentelenségét felfedi egyik költeményének alábbi két versszaka (szószerinti fordítás): „Hallod, mint zúgnak a harangok? Csodaszépen, csodaélesen. Jámbor templomjárók áhítatosan Lépdelnek a falu kápolnájába.“ „Ej barátom, az ökrök És tehenek kolompjai azok, Akik lehorgasztott fővel ' \Sötét istállóik felé vonulnak!“
