Harangszó, 1939
1939-10-15 / 41. szám
314. HARANGSZÓ 1939. október 15. a) Milyen személyekről olvastam és mit olvastam róluk? b) Milyen helységekről olvastam és mit olvastam róluk? Tudom e fekvésüket a térképen? c) El tudom-e mondani emlékezetből, amit olvastam? d) Vannak-e rokon (úgynevezett párhuzamos) helyek, amelyek erre a versre vagy szakaszra világosságot vetnek? A legtöbb Bibliában a versek alatt ott vannak az apróbetűs utalások. Ezeket föl kell keresned. A Bibliát ugyanis legértelmesebben maga a Biblia magyarázza. e) Olvastam-e valamit Istenről az Atyáról? A Jézus Krisztusról? A Szentlélekről? f) Mit olvastam önmagámról? Az ember bűnös természetéről? Az új lelki természetről? g) Előír-e ez az ige valami kötelességet? Van-e benne valami követésreméltó példa? Belefogódzásra alkalmas ígéret? Vezetésre szolgáló tanács? h) Benne van az olvasott szakaszban az evangé- liom? (Vagyis Isten örömüzenete arról, hogy engem a Krisztusban megváltott.) Harmati Béla. A dunántúli egyházkerület október 5.-én Kőszegen tartotta ezévi rendes közgyűlését. Mivel lapunk a minisztérium ismeretes papírkorlátozó rendelete értelmében csökkentett terjedelemben jelenik meg, az amúgy is simalefolyású gyűlésről nem számolhatunk be a szokásos terjedelemben. Csupán a püspöki jelentésből és a kerületi felügyelői jelentésből közlünk részleteket: „Aggodalommal kérdezzük, hogy milyen jövendő vár a keresztyén egyházakra, ha Németország „megbecsülésben“ részesíti az orosz szovjet bolsevista világnézetét s a most feltárt jellemvonások szerint végzi a keresztyénség és a keresztyén egyházak védelmét? Az új politikai kialakulás a megpróbáltatás új fejezetét nyithatja meg a keresztyén egyház számára. Nem szólunk annak politikai következményeiről s nem bíráljuk azt államéleti szempontból. De igenis jogunk és kötelességünk ezen alakulásnak egyházi szempontból való mérlegelése. Vizsgálat tárgyává kell tennünk, hogy a bolsevizmus és nemzeti szocializmus egymással szöges ellentétben álló és mégis egy nagy negatívumban megegyező világnézetének találkozó vonalán milyen sors várhat Krisztus egyházára. Mi vár a keresztyén egyház keretein belül harcvonalban álló evangélikus egyházunkra, mely külső szervezeti azonosság nélkül és megtépázot belső lelki egységgel áll a világáramlatok ostromában. Ha felül akarunk emelkedni a napi megélés egyszerű követelésén s jövendőt előkészítő egyház-politikát, vagyis százados egyházépítést akarunk végezni, akkor komoly megfontolással meg kell keresnünk, hogy ebben a fenyegető, ellentétes irányzatú, de ugyanazon eredményre jutó helyzetben, mi az egyház kötelessége, hol keresse fegyverzetét, miképen teljesítse kötelességét? Meg kell erősíteni az egyház külső szervezetét. Külső erőit a lényegre kell összpontosítani. Ki kell építeni egyháztársadalmát, hogy az rugalmas védősereggé, támadhatatlan fellegvárrá legyen. Vissza kell állítani az egyház autonom jogait, hogy az egyház újra rendelkezzék önmaga felett, intézményeinek működését önmaga vezesse s munkáiról önmaga határozzon. Fokozni kell az egyház belső erejét. Hitvalló egyházzá kell átalakulnia minden keresztyén egyháznak. Hitvalló pásztorokat, tanárokat, tanítókat és világi vezetőket kell sorompóba állítania. Hívő egyháztagokat kell nevelnie, kik a vallást és egyházat nem tekintik a kultúra avult függvényének, melyet egy új kultúra vagy új államberendezkedés feleslegessé tehet. Meg kell értetni az állam mai vezetőivel, hogy totalitásra törekvése nemcsak az egyház önrendelkezési jogát, hanem a keresztyén állam legerősebb alapköveit is gyengíti. Meg kell teremteni a keresztyén egyházak egységes frontját. Krisztus keresztjének védelmében találkozniok kell azoknak az egyházaknak, melyek eddig közömbösen, fölényesen, vetélkedve vagy ellenségeskedéssel éltek egymás mellett, gyakran egymással szemben. Ha ránk szakadna ez a világtörténelmi megpróbáltatás, akkor nem egyik vagy másik templomról, hanem a templomról, nem egyik vagy másik egyházról, hanem az egyházról lenne szó. És akkor meg kellene értenünk, hogy az én templomom megvédése a te templomod védelmét, az egyházamért síkraszállás a te egyházad oltalmazását is jelentené. Együtt, egymással, egymásért. Erről az egyetemes keresztyén és történelmi követelésről beszél egy bajorországi kis gyülekezet esete. Az egyházi sajtóban megjelent hír szerint ez a gyülekezet 15 éven át a városháza tanácstermében tartotta istentiszteleteit. Egyszer csak közölték vele, hogy a jövőben nem kaphatja meg erre a célra a tanácstermet. Az evangélikus gyülekezet a római katolikus egyházhoz fordult s egyik kápolnájának átengedését kérte. A müncheni érsek megengedte, hogy három éven át az evangélikus istentisztelet a kölcsönadott római katolikus kápolnában tartassák meg. Az első istentiszteleten Lukács 9, 57. és 61. verseiről szólott az igehirdetés: Krisztussal minden lehetséges! Bármit hozzon magyar evangélikus egyházunkra s a magyar keresztyénség- re a jövendő, egy bizonyos: Krisztussal minden lehetséges! Csak azután az élő Krisztussal'menjünk a harcba!“ D. Kapi Béla. „Az adott helyzetben az egyházakra is súlyos felelősség hárul. Nehéz feladatok megoldását várja tőlük az élet. Ha tiszta szemmel nézzük az eseményeket, akkor nem kerülheti el figyelmünket az a veszély, mely a világnézetek harcában az egyházakra nézve előállott és az utóbbi hetek eseményei következtében csak súlyosbodott. Nem egyes egyházakra, minden egyházra, amely a keersztyénségen belül a történelem folyamán kialakult. Az egyes egyházaknak egymásiránt megértő magatartása nagyon kívánatos az egyházaknak, mint ilyeneknek fennmaradása szempontjából. Ha az egyházak meg nem értik a történelmi idők azon követeié sét, hogy egymás mellett és nem egymás ellen kell harcolniok, ha meg nem értik, hogy ma vétek egymást gyengíteni, úgy megkönnyítik azok küzdelmét, kik a keresztyén hit, sőt az Isten létezése ellen folytatják könyörtelen és szívós harcukat. Mily szép volna, ha a keresztyén egyházak megértenék a helyzet komoly voltát és igazán keresztyén szellem érvényesülne egymásiránti magatartásukban. Mennyivel hatásosabb lenne a küzdelem és biztosabb a győzelem. Az istentelenség elleni harcban a legfontosabb az a nehéz, mélyen szántó munka, melynek célja a hívek vallási meggyőződésének erősítése, a hitélet mélyítése, a látszat keresztyén emberből igazán hívő. Krisztusban bízó, Istent imádó lelkű egyháztagok formálása. Csak az ilyen erős hitű és erős lelkű egyháztagoktól remélhető egyházunk belső megerősödése.“ Dr. Mesterházy Ernő. Október közepén megjelenik a „Keresztyén Igazság füzetei" sorozatban: Prőhle Károly: Luther. Reformáció ünnepi elmélkedés. — Groo Gyula: Halál, feltámadás, örök élet. — A 16 oldalas füzetek ára előreláthatólag 10 fillér lesz. Tömeges terjesztőknek kedvezmény. — Terjesszük e népiesen megírt, magvas füzeteket a reformációi ünnepségeken, vallásos estéken, a halottakról való megemlékezés kapcsán. — Megrendelhetők: a „Keresztyén Igazság“ kiadóhivatalában, Győr, Petőfi-tér 2. sz.
