Harangszó, 1939

1939-07-23 / 30. szám

30. évfolyam. 1039t. Július 23. 30. szám. i r Alapította: K API BÉLA 1910-ban. Laptulajdonos : Dunántúli Luther-Szövetsig. Megjelenik minden vasárnap. Ingyen melléklet tanév alatt héttiltinkénf l KIS HARANQSZÓ, A Harangsió sierkesitó-kl adóhivatala GYŐR U., Petfin-Mr 2. Előfizetési ára: negyedévre 1 P 28 fillér, félévre 2 P 40 fillér, egy évre 4 P bü fillér. Csoportos küldéssel 10 ®/o*os kedvezmény. Beolvadt lapok: 1935-ben a Jöjjetek énhozzám 1938-ban a felvidéki Luther. ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS KEPES NÉPLAP. Amerikába egész évre Erős vár a mi Istenünk, Jó fegyverünk és pajzsunk. Ha 6 velünk, ki ellenünk? Az Ür a mi oltalmunkl x dolláu ; az utódállamokba negyedévre 1 P 60 fillér. Postacsekkszámla : 30,620. A testiség meg öldöklése. Ha a test cselekedeteit a lélekkel megöldöklitek, éltek. Római levél 8, 13. A bűnnek ez a Lélekkel való megöldöklése úgy történik, hogy az ember megismeri bűnös nyomorú­ságát s mikor a bűnös kívánságot gerjedezni érzi, mindjárt rajtaüt. Magát Isten igéjével és a bűnbocsá­nat hitével erősítve, ellenáll. Nem egyezik bele a bűnbe s azt cselekedetté válni sem engedi. Ez a különbség a szentek és hitetlenek között, akik Lélek nélkül járnak, vagy a Lelket immár elvesz­tegették. Mert bár a hívők is testükben hordják a bű­nös kívánságot, akár csak a hitetlenek, ámde megma­radnak mégis a megtérésben és Isten félelmében. Megőrzik hitüket is, hogy a Krisztusért bocsánatot nyernek, mivel hogy nem tárnak ajtót a bűnnek, ha­nem ellenállnak. Ezért aztán a bocsánat alatt marad­nak s visszamaradt gyengeségük nem lesz nekik halá­los és kárhozatos, mint azoknak, akik megtérés és hit nélkül önhitten járnak, szándékosan gonosz kívánsá­gaikat követik lelkiismeretük ellen, a hitet és Szent­leiket pedig eltaszítják maguktól. Dr. Luther Márton. Boldog, aki híven harcol S a harcban állhatatos; Testnek, vérnek meg nem hódol, Sőt abban foglalatos, Ami lelki nyugtot ád S ott talál dicsőbb hazát, Hol csalódás, gond viharja örömünket nem zavarja. Lesz-e háború? Lesz-e háború? Ezzel a kérdés­sel ébred s fekszik le ma minden ember. Lesz-e háború? Ezt a kérdést ta­lálgatják, feszegetik naponként az újságok. Lesz-e háború? Ez a kérdés ke­rül tüstént szóba, mihelyt két em­ber találkozik. Lesz-e háború? Tucatjával kap­juk mi is a leveleket, amelyek mind ezt kérdezik. Lesz-e háború? Nem csoda, ha ez a kérdés annyira érdekel minden­kit. Nincs ember, aki a háború ha­tása alól kivonhatná magát. Nem csak azt érinti, akinek hozzátarto­zója belekerül, hanem érint vala­milyen formában mindenkit. Ül Lesz-e háború? Olyan kérdés, amire ma még senki sem tudna megfelelni. A háborúk rendszerint úgy szoktak kitörni, hogy gyűlik- gyűlik hónapokig, évekig a robba­nóanyag, nő egyre a feszültség s akkor a tényleges kitörést valami olyan csekélység okozza, aminek azok sem urai, akik a népek sorsá­nak irányítását emberileg végzik. Az bizonyos, hogy ma eléggé tele van feszültséggel a levegő. Olyan a világ, mintha tele volna puska­poros hordóval. Vannak azonban megnyugtató jelenségek. Az egyik az, hogy min­den ország fél a háborútól. 1914- ben annyival volt rosszabb a hely­zet, hogy akkor több olyan állam ( Református Für- ■ ' volt, amely nyíltan háborús politi­kát folytatott. Ma azonban még nem vagyunk olyan messze a leg­utóbbi világégés borzalmaitól, hogy el tudtuk volna felejteni azokat s ezért az egyes államok nemcsak emlegetik a békét, hanem valóban komolyan törekszenek is annak megmentésére. Az elmúlt ősz pedig bebizonyí­totta, hogy ha komolyan akarják, a béke igenis megmenthető, mert nagyon nehéz kérdések is elintéz­hetek tárgyalással. Legfőbb megnyugvásunk pedig az, hogy Isten kezében tudjuk a vi­lág sorsát s mindnyájunk életét. Istennek pedig mindenre van ha­talma!

Next

/
Thumbnails
Contents