Harangszó, 1939
1939-05-07 / 19. szám
3d. évfolyam. 1939. május 1. 19. szám. Alapított*: KAPI BÉLA 1910-ben. Laptulajdonos : Dunántúli Luther-8zövetség. Megjelenik minden vasárnap. Ingyan malléklit tanév alatt kéthstinkinf a KIS HARANQ8ZÓ. Beolvadt lapok : 1935-ben a Jöjjetek énhozzám 1938-ban a felvidéki Luther. Erős vár a mi Istenünk, Jó fegyverünk és pajzsunk. Ha ő velünk, ki ellenünk? Az Ür a mi oltalmunkl A Harangnó aierkesitfl-kiadOhlratala GYŐR II., PetMi-tir 2. Előfizetési ára : negyedévre 1 P 28 fillér, félévre 2 P 40 fillér, egy évre 4 P 80 fillér. Csoportos küldéssel 10%-os kedvezmény. Amerikába egész évre 2 dollái; az utódállamokba negyedévre 1 P 60 fillér. Postacsekkszámla: 30,628, Énekeljelek! Ezek Dávidnak utolsó beszédei. Dávidnak Isai fiának szózata, annak a férfiúnak szózata, aki igen felmagasztalta- ték, Jákob Istenének felkentje és Izrael dalainak kedvence. Az Cl mák lelke szólott énbennem és az ő beszéde az én nyelvem által. Sámuel második könyve 23, 1—2. A hit nem nyugszik és nem henyél. Kitör, beszél, prédikál, sőt nagy örömében felgerjedve szépséges zsoltárokat költ, boldog szerelmes dalokat énekel, részint Isten dicséretére, részint az emberek hasznos serkentésére és okulására. Mai igénk azonban a zsoltároknak nemcsak nyelvtani és zenei szépségére gondol, a művészi szórendre, a dallam édes zenéjére, hanem inkább a zsoltárok teológiai, lelki értelmére. Mert a zsoltárok ebben igazán gyönyörűek. A zene, mint Isten csodálatos ajándéka természetesen jó- segitség a szöveghez, különösen ha a háznép teljes komolysággal együtténekel. Dávid azonban a zsoltárait Izrael zsoltárainak nevezi. Nem akar hát azokkal kizárólagos tulajdonként csak maga dicsekedni, hanem azt akarja, hogy Izrael ismerjen bennük a magáéra. Mert nagyon fontos, hogy Isten népe egy igét s egy éneket fogadjon el. Ezért beszélünk mi keresztyének a mi zsoltárosaink- ról. Ambrózius szép énekeit azért nevezzük egyházi énekeknek, mert az egyház elfogadta s használja azokat, mintha tulajdon szerzeményei volnának. Ezért nem azt mondjuk: így énekel Ambrózius, Gergely, Prudencius vagy Szedulius, hanem, hogy így énekel a keresztyén egyház. Mert Ambrózius és a többi az egyházzal énekel s az egyház ővelük. Az egyház pedig akkor is megmarad, mikor ők meghalnak s tovább énekli énekeiket. Dr. Luther Márton. •f Jer keresztyének szent kara, Dicsérjük Istenünket, Ki vesztünket nem akarja, De örök életünket. Áldjuk, ki üdvösségünkre Mindent megtett örömünkre A Jézus Krisztus által. Hitoktatás a szórványban. Ha figyelemmel kisérjük egyházunknak az utóbbi évtizedekben való életnyilvánulását, akkor megállapíthatjuk azt, hogy az egyházi élet terén tapasztalható megújhodásnak egyik nyilvánulása a szórványoknak nagyobb arányú gondozása, azokban élő híveinknek intenzívebb munkálkodással egyházunk számára való megtartása. Ezen munkatérnek a felfedezése, a szórványgondozási munka fontosságának a felismerése nagyjelentőségű egyházunkra nézve. Mert hosszú ideig a szórvány valóban oldott kéve volt egyházunk mezején. Hiszen kimutatható, hogy egyházunkat éppen a szórványokban érte a legnagyobb veszteség, mivel az azokban élő hívek egy- házilag elszigetelve, kellő lelki gondozás nélkül könnyen beolvadIrta: Szekeres Sándor. tak a más vallásúak tömegébe, folyton apasztva ezzel egyházunk birtokállományát. De Istennek legyen hála azért, hogy az ő országa munkásainak figyelmét ráterelte a szórványokra, akik felelősségtudattól áthatva, a hitoktatás rendszeres végzése által, igyekeznek a sok kísértésnek kitett zsenge gyermeki lélekben egyházunk iránti hűséget beoltani, annak evangéliumi tanításainak a megismertetésével az öntudatot felébreszteni s kifejteni. Óh, de mennyi akadályba ütközik az ilyen lelkipásztori munkának a végzése, amelyekkel a hűséges lelkipásztornak mind szembe kell szállni, mint amilyen a nagy távolság is. Gyakran sok-sok kilométert kell annak a szórványlelkésznek esőben, hóban, izzó napsütésben gyalogosan megtenni, hogy eljuthasson ahhoz a néhány gyermekhez, kiket hitoktatásban kell részesíteni. Nagy probléma néha a helyiség kérdése is. Előfordul az, hogy ezt a fontos munkát pusztákon, cselédszobában vagy konyhában, tanításra alkalmatlan, télen nem is fűthető helyiségekben kell a hitoktatónak végezni azért, mivel az iskola nem képes helyet adni a hitoktatásnak, mert az a tanításra alkalmas időben el van foglalva. Ez a körülmény azután a gyermekeknél azt a látszatot kelti, hogy mivel nem az iskola teremben történik a tanítás, azért azt nem is kell komolyan venni, a feladatot nem is kell megtanulni. Sajnos néha a szülők sem tanúsítanak kellő megértést az ilyen hitoktatói munkával szemben. Mert megtörténik, hogy mí|^^^^+rt«^nem { REFORMÁTUS FŐISKOLA 1
