Harangszó, 1939
1939-04-30 / 18. szám
1>3§. április 30. HXR7CNGSZÜ 141. orientálódása mindig Isten igéje szerint történik. Nagy igehirdetők között egészen elől áll, mert csak az Igét hirdeti, mindig Isten Lelke szerint hirdeti és mindig az Ige tükrében megjelenő embernek hirdeti. Nagy egyházépítők között is egészen elől áll, mert az egyház valóhelyzetét az Igén át nézi, hiányait, feladatait, erőforrásait az Ige útmutatása szerint keresi. Egyházi életünk figyelmes szemlélője tudja, hogy Túróczy Zoltán már most is a betöltött ígéret embere. Mérhetetlenül sokat adott az embereknek, a testületeknek, az egyháznak abból, amit Isten rábízott. De éppen ezért jogosan látjuk Túróczy Zoltánban a gazdag reménység emberét. Eddigi működése elárulja püspöki Programm iát. Múltja hordozza jövendőjét. Tudjuk róla. hogy megbecsüli. erősíti, védi a jogi és történeti egyházat, de nemcsak önmagukért, hanem hogy alkalmas eszközei legyenek a lelki egyháznak. Személyével, munkájával bizonyára azon munkálkodik, hogy a komolv keresztyén irányzat ne szoruljon az egyház élő folyóvizének túlsó partjára, hanem az egyház lényegéből fo- lyóan organikusan beletartozzék az egyház elutasíthatatlan lelki munkájába. * így kell ennek lennie, mert a meghívásban és a meghívás felett abban nyilatkozik meg a püspök isteni küldetése, hogy szolgálatát, munkaprogrammját, feladatainak meglátását, ereiét és felelősségét nem az emberektől, nem a változó korszaktól és a hullámzó eszme- áramlatoktól nyeri, hanem küldőjétől: az örökkévaló Istentől. Túróczy Zoltánt a tiszai egyház- kerület meghívta, Isten akarata pedig rendelte a püspöki szolgálatra. Imádságos lélekkel köszöntjük a püspök-pásztorában gazdagon megajándékozott tiszai egyházkerületet. Imádságos lélekkel és hálaadásba halkult örvendezéssel köszöntjük Túróczy Zoltánt püspöki szolgálata küszöbén s köszöntésünkben benne tudjuk az egyházegyetem, az egyházkerületek vezetőinek, gyülekezeteinek, népének szíve érzéseit. Csak ennyit mondunk: legyen vele az Clr kegyelme! Püspöki szolgálatának legyen értékmutatója kettős küldetésének egybefonódása s az ö erről való bizonyságtétele: egyházkerülete hívta, az élő Isten pedig rendelte az ő szolgálatára. D. Kapi Béla püspök. *** Túróczy Zoltán 1893-ban született a borsodmegyei Arnóton. Atyja Túróczy I Pál esperes-lelkész, anyja kuntapolczai Czékus Erzsébet. Nagyatyja Czékus István rozsnyói püspök. Anyai ágon leszármazottja Bauhofer György budai lelkésznek, Mária Dorottya nádorasz- szony kedves udvari papjának. A középiskolát Rozsnyón, teológiai tanulmányait Pozsonyban végezte. 1915. október 23.-án Budán szentelte lelkésszé Sehol tz Gusztáv püspök. Hosszabb időt töltött Bodelschwing bielefeldi „Bethel“ intézetében. A háború alatt Klagenfurtban volt katonai betegápoló. Segédlelkészi szolgálatát Komáromban kezdte Jánossy Lajos esperes mellett. Majd Ózdra került édesatyja mellé segédlelkésznek. 1917-től Arnót rendes lelkésze. 1923-ban az ózdi gyülekezet hívja meg lelkészéül. Innen 1927-ben a nagy győri gyülekezet hívja el egyhangúan lelkészévé. Itt szolgált 1939. elejéig, amikor Nyíregyházára választották meg ugyancsak egyhangúan lelkésznek. 1918-ban alapított családot, nőül vé- vén Fehér Kálmán ügyvéd és Pálffy Ilona leányát Erzsébet-Idát. öt gyermekük van, kik közül a legnagyobb fiú most tesz érettségit a soproni líceumban, a legkisebb leány pedig a győri evangélikus elemi iskola negyedik osztályába jár, Emlékezés Kőmíves Mihályné Zaturcsai Zathureczky Zsófiára. Gyermekkoromnak kedves emlékei fűznek e kiváló nagytekintélyű úrnőhöz. Most visszagondolok gyermekkoromra s kezdem összeszedegetni ezeket áz emlékeket, s igyekszem főbb vonásokban megrajzolni Zathureczky Zsófia nemes alakját, hisz1 az ő életében találok még olyan momentumokat is, melyek protestáns kultúrtörténeti értékkel bírnak, s lehetetlen, hogy az ő emléke az utókor számára fenn ne maradjon. Az egykori nagy győri kantor és orgonistának Zathureczky Sámuelnek volt a leánya, 1793. március 2.-án született és 95 éves korában, 1887. október 14.-én halt meg Győrött. Atyja költői hajlamokkal s nagy zenei tudással rendelkezett. Több szép énekünknek ő a szerzője. Most használatban levő énekes könyvünkben a 190, 191, 435, 448, 452, 537 és 585-ik énekek az ő művei. Ezek közül az 560-ik, mely így kezdődik: — Zárja bár holt testemet a föld setét boltja. — úgy volt megszerkesztve, hogv mindegyik vers két első betűjét egymásután olvasva, az ő teljes nevét kaptuk meg. Mivel azonban több más énekünkkel együtt 1911-ben ez az ének is át lett dolgozva, így a versek kezdő első szótagjai most már nem teljesen adják vissza az ő nevét. — Gyermekkoromban Győrött a délelőtti istentiszteletek elején, felállva mindig ezt énekeltük: — Imádandó Isten óh gyújts szent buzgóságot bennünk híveidben. — Ezt is Zathureczky Sámuel szerzetté. Zathureczky Zsófia, kinek életét ismertetni akarom, ennek a mélyen érző, vallásos lelkületű Zathureczky családnak viruló leánya ott növekedett az evangélikus templomudvarban levő egyik lakás- ban. Történelmi időkben növekedett, abban az időben, midőn Napoleon Győr ''árosát ostromolta, s ágyúinak tovaröp- nenő golyói belefuródtak az evangélikus templom falába, melyek most is ott 'áthatók. A családi kör s az iskolák, melyeket végzett, magas műveltség birtokába juttatták őt, különösen zenei ki- kéoeztetése volt magasfokú. Zongorázni művésziesen tudott. A jól nevelt leány hamarosan megtalálta párját, Kőmíves Mihály, gondolom városi hivatalnok, vette őt feleségül. Rövid ideig örülhettek egymásnak, mert a férj hamar meghalt, s Zathureczky Zsófia özvegy maradt. Gyermekei nem voltak. özvegysége éveiben serdülő lányok magasabbfokú kiképzésére iskolát alapított, melyben zongorázni ő maga tanított, egyéb tárgyak tanítására pedig több szaktanárt alkalmazott. Ezen iskolánál dolgozott igaz lelkesedéssel mindaddig, míg elöregedésének évei be nem következtek. Ezen általa alapított leánynevelő iskolából fejlődött aztán ki , — igen nagy valószínűség szerint — a győri felső leányiskola. Mikor már pár évtized óta a nyugalom éveit élvezte, s körülbelül 80 éves luroczy Zoltán nyíregyházi lelkész, a^tiszal^egyházkertileWuj' püspöke.I
