Harangszó, 1939

1939-04-02 / 14. szám

HARANGSZÓ 1939. április 3. 106. lekezet Istennek engedelmeskedett, mikor szeretett papját elengedte. Túróczy Zoltán győri búcsúzásá­nak hármas tanúságát tegye haté­kony példává az Ür! Sz. TERJESSZÜK A „HARANGSZÓ“-« Passió-előadások. Érdemes volna azonban kisebb kör­ben is feleleveníteni a passiókat. Van­nak régi magyar evangélikus énekes­könyvek, melyekben közöltek is ilyen passió-előadásokat. Szükség esetén, mi magunk is állíthatunk össze passiót. Mert bizony nem hiába szerették ezeket őseink. Sok áldás fakadhat belőlük. Megelevenedik a Krisztus szenvedése. Az Igével való foglalkozás utat csinál hozzánk a Szent Léleknek. Ifjúságunk­nak sok hiába való műkedvelő előadás helyébe áldott szolgálat jut osztályré­szül az Egyházban. A győri Evangélikus Diákszövetség már negyedik esztendeje szolgál min­den böjtben passió-előadással az egész győri gyülekezetnek. A hívek már szinte istentisztelet-számba ve­szik ezeket az alkalmakat. Mint min­dig, most is megtelt a nagy győri templom hívekkel és áhítatosan vé­gig hallgatták a diákok előadását. — Ezeknek a passió-előadásoknak már bizonyos modern vonása is van. A feketébe borított oltár körül szép rendben foglal helyet a 120 szereplő diák és diákleány. Az előtérben ugyancsak feketébe öltöztetett do­bogón asztalnál olvas a Krisztus szen­vedésének krónikását, az evangélis­tát megszemélyesítő diák feszület és két égő gyertya mellett. Csak az ol­tárgyertyák, az orgona és a szószék lámpái és néhány oldal-égő világít misztikus fénnyel a templomban. Fo­dor Kálmán orgonás, lelkeket előké­szítő gyönyörű orgonaszáma után diák imádkozik, majd közének zen- dül a gyülekezet ajkán. Azután az evangélista hangja csendül fel meg­kapó egyszerűséggel, de mégis meg­elevenítve az eseményeket. Az Ür Jézus szavait ismét más diák olvassa szent komolysággal. Azután Péter, Judás, a főpap, a szolgálóleány, Pilá­tus mind megszólalnak: tagadják, el­árulják, vádolják az Ür Jézus Krisz­tust diákok hangján keresztül. Ta­nítványok zúgolódása, tömeg köve­telése és egyszercsak a „feszít d meg“ zúg fel 120 szereplő ajkán. Ezek a tömeg szerepek szavalókóruí- szerűen vannak feldolgozva. Közbe- közbe állandóan, megrendítő, szón: - rú eseményeknél Krisztus ébresztő és vigasztaló szavainál hitét és ssavát hallatja a hívő gyülekezet, az egy­házi vegyeskar, vagy egy-egy hívő lélek megindultságáról, bűnbánatáról tesz bizonyságot egy-egy jó énekes diák éneke. Ebben az esztendőben ősi magyar evangélikus egyházi énekek kerültek sorra. Jézus Krisztus halála igéinél min­den zenekíséret nélkül zendül fel egy ősi Kyrie bűnbánatos-könyörgő hangja: Irgalmazz nekünk Úristen, Krisztus ir- galmazz minékünk, Úristen irgalmazz minékünk! Váltakozva énekelték fiúk és leányok. — Imádság és záróorgona­számmal ért véget ez az emlékezetes passió-előadás is. Megelevenedett előttünk Jézus Krisz­tus szenvedése, lélekben vertük mellün­ket, hogy bűneinkkel mi is tagadóivá váltunk Megváltónknak, de hittri állot­tunk meg mi is keresztfájánál, mint Já­nos, a szeretett tanítvány. Megelevenedett ősi egyházi énekeink­ben evangélikus őseink reformátc:t tisz­ta hite is. Ezeket az énekeket dr. Schu- lek Tibor honvéd-lelkész és Schulek 15. Léva. Hazatért. Bándy Endre. Valamikor régen, még az ó-ke- resztyén gyülekezetek életében keletke­zett a Krisztus szenvedését megelevenítő passió-játék. „Szenvedő Krisztus“ volt a címe annak a görögnyelvű passió-ja- téknak, ami a későbbi, különösen közép­kori passió-előadások sorozatát meg­nyitja. Ne gondoljuk azonban, hogy csak a középkori római egyházban terjedtek el ezek a Krisztus szenvedését alaposan ismerő és átélő játékok és előadások. Az evangélikus egyházban is kedveltek voltak. Egy évszázaddal ezelőtt is még meg voltak egyes magyar evangélikus gyülekezeteinkben. Különösen iskolás gyermekeket és az ifjúságot vonták be ebbe az egyházi szolgálatba. Meg kell itt említenünk evangélikus egyházunk mindenkori legnagyobb or­gonistáját és zeneszerzőjét Bach János Sebestyént, aki a lipcsei Tamás-temp­lomban orgonáit az 1700-os években, ö már zenei tökéletességre vitte zenés és énekes passió-előadásait. Feledhetetlen élmény a hozzáértők számára a Máté-, a János-, de a Lukács-passió is. Az ő mintájára egyszerűbb, könnyebben elő­adható formákban mások is feldolgoz­ták Jézus Krisztus szenvedése történe­tét. Gyönyörű szép egyházi énekekkel és zeneszámokkal díszítették ezeket. Rá­dióban a nagyhéten több evangélikus helyen elő is adnak néhányat. Budapes­ten is minden évben előkerül Bach va­lamelyik passiója. Léván már a reformáció elején vol­tak hívei az egyház javításának. De akadályok is voltak annak terjedése és megerősödése előtt. Egymás után két templomot vett el a lévai evan­gélikusoktól az ellenreformáció. Az egyik evangélikus templom még most is megvan, mint a kegyesrendi templom egyik része. A második templom elvesztése után a lévai evangélikus hívek a csánki anyaegyházhoz csatlakoztak. Az 1838. évben az eineptelenedett görögkatonkus egynáz temploma ár­veres alá került s az áldozatkész evangélikus hívek siettek azt meg­vásárolni s így a lévai egyház hívei nemcsak teledhez jutottal*, hanem templomhoz is. A templom nagyon elhanyagolt állapotban volt, de az erős építmény kibírta az élet viharait, úgyhogy egy gyökeres megjavítással eieg erós es az egyház nepessegéneit teljesen megfelelő templom lett belőle. A szép nagy telek azutan eieg volt arra is, hogy helyet adjon a tervbe vett is­kolának. A gyülekezet engedélyt kért gyűj­tés rendezesere s azt meg is kapta. A gyűjtés sikerrel járt. A templom épületet rendöehozták s az 1848. év­ben lel is szenteltek, A megegyezés az anyagyüleKezettei és a lelKesszel megtörtént, de csakhamar egyenet- lenseg támadt az anyagyülekezet és a leanyegyház között: a lelkész meg­tagadta a gyülekezetbe való kiszál­lást és az Isten igéjének a gyüleke­zet híveinek anyanyelvén való hirde­tését. A gyülekezet nem kapván elég­tételt elhatározta, hogy Csánktól s a honti egyházmegyétől elszakad s a barsi egyházmegyéhez csatlakozva anyagyülekezetté alakul. A szép terv megvalósítása még egy kis küzde­lembe került, de mégis megvalósult. Az egyház az 1845 év szeptember 15.-én Kossányi József személyében megvá­lasztotta első lelkészét s 218 lélekkel megalakította a lévai anyagyülekezetet. A kisded gyülekezet azóta lassan, de ibiztosan gyarapodott. Létekszáma év- röi-evie gyarapodott. Már meghaladta a hatszázat. A trianoni béke következ­tében bekövetkezett szlovák invázió egy­házunk létszámát közel ezerig felemel­te, de a revízió visszaállította a régi állapotot. Egyházunk pár év múlva eléri száz­éves évfordulóját. Ez az évforduló majd alkalmat ad az egyházközség rész­letesebb történetének megírására. A hazatért lévai templom.

Next

/
Thumbnails
Contents