Harangszó, 1938
1938-03-27 / 13. szám
%9. évfolyatti. 1938. március 2f 18. szám. Alapította': KAP! BÉLA 1910-ben. Laptulajdonos: Dunántúli Luther-Szövatség. 'Megjelenik minden vasárnap. Ingytn mallékUt tanév alatt téthatanként a KIS HARANQ8ZÓ. 1935-ben beolvadt lap a Jöjjetek énhozzárn. Postacsekkszámla : 30.520. ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS NÉPLAP. Erős vár a ml Istenünk, jó fegyverünk és pajzsunk. Ha 6 velünk, ki ellenünk? Az Ur a ml oltalmunkl A Harang«ró aierkesitfl-kiadóhivatala GYŐR II., Petőfi-tér 2. Előfizetési ára: negyedévre 1 P 28 fillér, félévre 2 P 40 füléi, egy évre 4 P 80 fillér. Csoportos küldéssel 10 %-os kedvezmény. Amerikába egész évre 2 dollár; az utódállamokba negyedévre 1 P 60 fillér. Jézus szenvedésedről Mostan elmélkednem ‘ét Erőt, áldást mennyekből Lelked adjon nékem. Ne engem sirassatok! Jézus pedig hozzájuk fordulván monda: Jeruzsálem leányai, ne sírjatok én rajtam, hanem ti magatokon sírjatok ás a :ti magzataitokon. Lukács 23, 28. Érettünk szenved. Szenvedése tehát nem arra való, hogy siránkozzunk rajta. Krisztus Urunk azt akarja, hogy örvendező hálával, hitvalló magasztalás- sal köszönjük meg kegyelmét, hiszen Benne megnyertük bűneink bocsánatát ,és Isten gyermekei lettünk. Nekünk azonban öröklött természetünk, hogy sírunk, mikor örülnünk kellene s örülünk, mikor sírnunk kellene. Mikor bűneink miatt sírnunk kellene — nevetünk, mikor pedig szívből ujjongnunk kellene, Ihogy Krisztus értünk meghalt s nékünk örök életet szerzett, — akkor sírunk. Mert vagy lebecsüljük megváltásunk örömét s többre tartjuk a világ gyönyörűségeit, vagy pedig sírunk, panaszkodunk és szepe- günk, mintha Krisztus nem halt volna meg értünk, bűneinkért meg nem fizetett volna, Isten haragját ki nem engesztelte volna — s minket a halálból meg nem váltott volna. Mindkettőre nézve imádság a dolgunk. Először is azt kell kérnünk, hogy Isten érintse meg Szentlelkével a szívünket, adjon törödelmet, szakítson el a bűntől s oltalmazzon meg az elbizakodástól. Aztán gerjesz- szén szívünkben bűn elleni vigasztalást, Krisztus Urunk elégtevő áldozatába vetett bizodalmunkat pedig tegye erőssé. Dr. Luther Márton. íme könnyezek! Vallást teszek Bűneimről előtted Amelyekkel megbántottam Az én Teremtömet. Hittel-várom, Közbenjáróm, Bűneim bocsánatát. Szent véred hullásáért Engeszteld az Atyát. Az Ur széni vacsorája. Irta: Groó Gyula. 4. Az Úrvacsora vételéről. „Próbálja meg azért az ember magát, és úgy egyék \ abból a kenyérből, és úgy K igyék abból a pohárból." I. Kor. 11, 28. Az eddig elmondottak alapján föl kell támadni bennünk a kérdésnek: „ki él tehát ezzel a szentséggel méltóképen?“ (Luther) és egyáltalában: hogyan kell élnünk vele? Ezen a helyen mindenekelőtt szólanunk kell az úrvacsora vételére való előkészületről. A méltó előkészülethez elengedhetetlen az, hogy mindazokat, amiket eddig hallottunk alaposan a szívünkbe véssük és elménkben forgassuk. Meg kell becsülnünk és alaposan meg kell ismernünk egyházunk tanítását az oltári szentségről. Csak akkor lesz a szentség nagyságosságához méltó a te úrvacsoravéte- led, ha tudod, hogy mit jelent és mit ad az a te számodra. A méltó előkészülethez ezután hasznos és ajánlatos a gyónás. A gyónás gyakorlata szinte egészen kiveszett egyházunkból. Szószerint áll rólunk Luther ítélete: „sajnos túl jól megtanulták, hogy azt csinálnak, amit akarnak s a szabadságot úgy alkalmazzák,mintha egyáltalán nem kellene, vagy tilos lenne gyónni." (Nagy Káté.) Miután felszabadultunk a pápás egyház kényszergyónása alól, megfeledkeztünk arról, hogy a személyes magángyónás szent jog, boldog szabadság és lehetőség a megfáradt, bűnbánó lelkek számára»mi a gyónás? Szermélyes Főftvcn'/ásSsten ( REFORMÁTUS j megbízott és felhatalmazott szolgája előtt s vétele a személy szerint nekem hirdetett bűnbocsátó kegyelemnek. Már pedig „ebben rejlik az igazi keresztyén vallásosság, hogy magunkat bűnösnek tudjuk és kegyelmet kérünk.“ (Luther.) A gyónás tehát „két részből áll. Az egyik az én cselekedetem: szánom, bánom bűnömet s vigaszt és üdülést kérek lelkemnek. A másik cselekedetet Isten végzi, aki az emberi szájba adott igéje által feloldoz bűneim alól. Ez a második a feljebbvaló, ez teszi a gyónást gyönyörűségessé és vigasztalóvá.“ (Luther.) Lutheri egyházunk régi rendtartása szerint a gyónás rendszerint megelőzte az úrvacsora vételét, mint igazi méltó előkészület a szentség élvezésére. „Mikor gyó>
