Harangszó, 1938
1938-02-27 / 9. szám
1938. február 27. HARANGSZÓ 67. gonosznak házán, de az igazaknak lakhelyét megáldja." Péld. 3, 33. Mily boldog az a ház hol Jézus az egyedüli Or és minden tag Neki engedelmeskedik. Filip. 2, 10—11. Mily boldog az a ház, ahol mindennap örömmel szentelnek időt az elcsen- desedésre és a házi áhítatra és hívő lélekkel imádkoznak és napi kérdéseiket oda viszik a Mester elé, hogy megoldást Tőle várjanak. Máté 18, 19—20. A keresztyén azután látomásban látott egy másik angyalt, amint baltával töviseket vágott ki a földről. Csurgott róla a vereiték s így szólt: „Orcád verejtékével egyed kenyeredet.“ I. Móz. 3, 19. — A házastársaknak földi hivatásukat úgy kell betölteniök mint hű sáfároknak. A férfi a család feje ő irányítja a házat s a nagyobb felelősség is övé. Neki kell gondoskodnia övéi ellátásáról. A nő a szív a családban. A férfi is, a nő is egy magában fél ember. Ketten egészítik ki egymást s így tölthetik be Isten adta külön munkakörüket is. Gál. 6, 2. I. Tess. 4, 11. Péld. 20, 13. • Azután látomásban megjelent a harmadik angyal és kosárba szedte a kivágott gyökereket és így szólt: „Szedjétek fiss^e a maradék darabokat, hogy semmi el ne vesszen.“ 2. Kor. 9. alapján a reánk bízott anyagiakban mint Istenünk megbízottai munkálkodjunk, akiknek minden fillérről számot kell adnunk. A zsugo'riság és a tékozlás is a sátán műve s így bűn. Tiszta jövödelmíink tizedrészét mint bibliai sáfárok Isten dicsőségére kell adnunk. Máté 23, 23. A harmadik angyal azután hazavitte a gyökereket egy kis házikóba és együtt lakott ott a három angyal nagy szere- tetben. — A boldog családi életnek ez is egyik feltétele, hogy a házastársak és családtagok békességben tudianak élni. Filip. 4, 7. Tess. 4. 16. Ef. 4, 30—32. Péld. 17. 1. Péld. 15, 16. A biblia mondja: „Jobb a páréinak étele ahol szeretet van, mint a hizlalt ökör, ahol gyűlölség van. Péld. 15. 17. A családtagokra különösen vonatkozik a nagy parancsolat: szeresd felebarátodat, mint magadat. Luther ezt a tanácsot adja az asszonvnak: „Oly magatartást tanúsíts férjeddel szemben, hogy örüliön mikor hazamenet megpillantja házatok tetejét.“ Az Ószövetség így jellemzi az asszony két fajtáját: „A bölcs asszony építi a maga házát, a bolond önkezével rontja le azt.“ Péld. 14, 1. A családi boldogsághoz hozzátartoznak a gyermekek. A keresztyén nem terhet, hanem Isten áldását látja a gyermekekben. A szülők Isten helyetteseinek tekintik magukat s éppen ezért nevelési munkájukat csak ez a legfőbb szempont irányítja. Gyermekeiket, mint elsősorban Isten tulajdonait igyekeznek telies felelősséggel abban a szövetségben megtartani, melybe Isten a keresztség alkalmával lépett velük. A gyermekszoba legyen tele a hitnek és szeretetnek napsugaraival. Az édesanya tanítja imádkozni gyermekeit és velük imádkozik míg felnőnek. Ahol nincsenek imádkozó édesanyák. sötét lepel takarja a gyermekszobákat: a hit nem tud kinyílni a gyermek zsenge szívében. Ahol az anya nem tanít imádkozni, ott az ördög tanít káromkodni. Isten a szülőket ezekkel az igékkel kötelezi a nevelésre és fegyelmezésre: „Tanítsd meg a gyermeket az ő útjának módja szerint, még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.“ Péld. 22, 6. „Ne vond meg a gyermektől a fenyítéket, ha megvered őt vesszővel, meg nem hal. Te vesszővel vered meg őt és lelkét a pokolból ragadod ki.“ Péld. 23, 13—14. A családban az apa legyen a pap, az anya papnő, ők vezessék a háziistentiszteletet. — Mindennap olvassanak rendszeresen bibliát és imádkozzanak. Mily fontos volna, hogy a lakásokba ne csak éléskamrát, hanem a lelki benső titkos kamrácskát valóságban is megépítsék, ahova a családtagok egyéni és közös áhítatra gyülekeznének össze. Itt találna elhelyezést egy házi oltár és harmónium is. Mily nagyszerű példáját találjuk a szentírásban az édesanyáknak: Sámuel anyja: Anna már gyermeke születése előtt fogadalmat tesz, hogy Istennek szolgálatára ajánlja fel gyermekét és Sámuelt elhelyezte a főpapnál, hogy egyedül Istennek szolgáljon. Mózes anyja három hónapig rejtegeti kisdedét az öldöklők elől. — A két asszony közül az egyik, akik felett Salamon oly bölcsen ítélkezett. — Mária elkíséri fiát a Golgotára. A bibliai családfők és apák példaképei: Józsué, a nép vezére aki bizonyságot tesz, hogy családjával szolgálja Istent. Jóh gyermekei bűnéért áldoz minden nap.József elmenekül és biztonságba helyezi Jézust és Máriát az üldözők elől. Péter apostol napa meggyógyftásáért Jézushoz könyörög. A családhoz tartozik a cselédség is. Ábrahám hű szolgájára bízta fia házassági ügyének elintézését. Az imádkozó Elié- zer mint az Ür eszköze ezt el is intézte. Ahol imádkozó és igét olvasó gazdák vannak, ennek áldásaiból nem zárhatják ki cselédeiket se. Csak akkor lehetnek hűséges és lelkiismeretes cselédeink, ha Jézus keresztjéhez vezetjük őket. A kapernaumi százados mennyi szeretettel gondoskodott beteg szolgájáról. Nekünk is szívünkön kell hordoznunk alkalmazottaink testi és lelki nyomorúságát és azok meggyógyítását. A Krisztus szeretetében leomlanak a társadalmi válaszfalak, nem lesz különbség úr és szolga közt. Gál. 3, 28. A Jézus keresztje előtt csak mint egyenlők és mint bűnösök könyöröghetünk bűnbocsánatért. A keresztyén családnak nagyon fontos evangéliumi küldetése van a társas érintkezések, látogatások és levelezések alkalmával. A családhoz jövő rokonokat és barátokat nemcsak testi eledellel kell ellátnunk. Sokkal fontosabb a lelkieledel nyújtás. Istenben hívő életünkről szóban és írásban bizonyságot kell tennünk. Karácsonyi és keresztszülői megajándékozások alkalmával a biblia, a lelki és bizonyságtevő könyvek kerüljenek első sorba. Befejezésül álljanak itt Isten intései: „Amely ház önmagával meghasonlik, elpusztul.“ Mt. 12,25. „Az istentelenek háza elvész, de az igazak sátora meg- virágzik.“ Péld. 14, 11. „Akik Istent szeretik minden javokra van.“ Róm. 8, 28 Gaál József. A rádió bírálata. Isten egyik legnagyobb ajándéka korunk számára a rádió, volt. Mivel sem a tér sem az idő nem korlát előtte, a rádió korlátlan lehetőségek eszköze. De éppen ezért a rádió felelőssége is óriási, mert hiszen ma a rádió tud legtöbb emberhez hozzáférkőzni. Nem közömbös tehát, hogy hazánknak erről a „legmagasabb szószék”-éröl mi hangzik. Megvizsgáltam az elmúlt hét rádió műsorát. Az alábbi számok megmutatják, hogy mit ad a magyar rádió. A magyar rádió Budapest I. hullámhosszán hetenként körülbelül 98 óra hosszat szolgáltat műsort. Nézzük mit. Ha a műsort egyház/ szempontból nézem rendkívül elszómo- rító eredményt kapok. A magyar rádió ugyanis heti 98 órájából csak nem is egészen 2 órát szentel egyházi, istentiszteleti célra. Ha nem szólunk is most arról, hogy evangélikus istentiszteletet '■sak kéthetenként közvetít s annak sem ad egészen egy órát s néha még az imád ságot sem átalja elvágni, — a helyzet az hogy a magyar rádió műsorszolgáltatási idejének csak 2%-át hajlandó Is- fen dicsőségére fordítani. Megjegyzem, hogy majdnem ugyanennyi időt fordít hetenként étrendek közlésére is. Mintha bizony az istentisztelet csak olyan fontos volna, mint az, hogy bableves, vagy krumplileves lesz-e ebédre. Mért ne tehetné meg a magyar rádió azt, amit nem egy külföldi rádió bevezetett már, hogy a napot rövid áhítattal kezdi és végzi?! Ez fontosabb volna mint a tánczene a reggeli tornához, vagy a szörnyűséges éjféli dzsesz-muzsika. A negyedórás napi áhítatot minden héten más-más felekezet láthatná el. Szívesen ellátná! Nézzük a műsort magyar szempontból. Itt elsősorban a zenére kell •-ámutatnunk. A rádió az elmúlt héten ’9 órát, tehát műsor-ideiének felét for- 1'totta zenére. A zeneműsorban pedig ■engeteg az idegen szerzőtől való idegen szerzemény. Az elmúlt héten 241 'degen zenedarab hangzott el 87 magyarral szemben. Időileg is ugyanilyen az arány. A magyar rádió zeneszolgáltatásának tehát háromnegyed része idegen. Nem hiszem, hogy volna még egy rádiója a világnak, amely annyit járna idegenbe zenéért. Nézzük végül a rádió műsorát a nép szempontjából. Az elmúlt héten az előadásokat közlő műsorból csupán 9 órát tett ki az, amit a nép megérthet, vagy ami őt érdekelheti. Ebben benne van a piaci árak közlése is. Hétszer ennyi volt azoknak az előadásoknak száma amelyek a népet egyáltalán nem érdeklik. Mindig azt emlegetjük, hogy a magyarság legfontosabb, mert legszámosabb rétege a falu népe. Viszont a rádió alig ad valamit a falu népének. Mert azt
