Harangszó, 1938

1938-12-25 / 52. szám

1938. december 25. *- - -- - - — ——^■<aiMmmt SZERKESZTŐI ÜZENETEK O. E. Mohács. Az eddigi példányszá­mot ezután is szívesen küldjük. Legyen áldás a munkán. — B. L Simaság. Rende­lését köszönettel elintéztük. Az „Uj év kapujában“ című versét újévi számunk hozza. — A Felvidékről érkező köszönő leveleket hálásan köszönjük. A Harang­szó rendeltetése a szolgálat. — K. M. llngvár. Az ismertetés sorban megy. — Hazatért lelkész. Minden közérdekű, rö­viden megfogalmazott hírt szívesen köz­lünk. — J. L.-né Répcevis. A küldeményt hálásan köszönjük. EVANbElllU* EMBER EVAHüELlMIB LAPOT OLVAS Finnországi élményeim. Ina: Viztly Lujza. 3 A finn felébredt papok közül egyik legnagyobb hatóerjű pap Malviivaara Vilmos, aki fáklyaként égett a finn ügyért s legyver volt Isten kezében az egyházi munkában; az ó neve mindig draga lesz a finn egyház és a finn nép törteneteben.' Job minden szenvedését átélte ez a felébredt pap, de krisztusi türelemmel s a ieiebreaiek Isten akaratában való igaz megnyugvásával, alázattal vette Is­ién kezeuol ezenet a szenvedéseKet... Korán árvaságra jutott, majd elveszti leiesegét es gyermeKeit. Amikor elő­ször hallottam az általa írt szép finn eneitet, teijes erővel lelkembe markolt ez az eneK. Ilyen enewet csak az ír­hat, aki a szwe vérénél is nagyobb, minden bűnt es nyomorúságot eitorió hataiomnaK ismeri a Krisztus bűntoriő kegyeimet. Ilyen éneket csak az írhat, am tudja, hogy a toldi élet minden pil- lanataoan kezdete egy Isten felé tartó őrön vandorutnaK, melynek a vegén a Krisztus áll ítélettel es kegyelemmel. A linn enek irodalomnak gyöngye ez a kis ének. Uram, óh. add, ha vándorútam, Majd veget ér itt a borúban, Elérjék hozzád 8 te tényes orcád Hadd lássam én. Oh lásd Uram a szivem, lelkem beléd sóhajt nagy vággyal telten, S a gyötrelemtől Fájón kiperdúl A könnyem is. Nézd, minden elhagy; üdvösségem Te vagy csupán a földön s égen Sebem te látod, Könnyem szivárog S te számolod. El nem bocsátlak: e világon Egyébre semmire se vágyom, Csak áldj meg engem Csak elepednem _ Ne hagyj Uram! Segíts az utamon erőddel S a bűneim mind-mind töröld el, Oh végy föl engem S vigy az öledben Az ég felé. HARANGSZÖ Ott állunk üdvbe öltözötten Én és szeretteim köröttem, Uram, tehozzád Hol fénylik orcád Vágyódom én. Malmivaara Vilmos, ahol igét hirde­tett, vagy lélekgondozást gyakorolt, mozgalom és új élet született. Az Isten az ő szavaiba áldást és erőt rejtett. Szó­széke köré ezrével gyülekezett a nép és áldják még a mai napon is az ő ha­tását, nevét és emlékét. ö vitte keresztül az u. n. vallás-sza­badság törvényt. E szerint a törvény szerint bárkinek jogában áll kilépni az egyházból és felekezetnélkülinek lenni. Sokan voltak akik féltették a finn egy­házat ettől a törvénytől, de Malmivaa­ra erőteljesen védelmezte ezt az állás­pontot, hogy aki nem élő tagja az egy­háznak, sőt, aki tagadja az Istent és az ő egyházának ellensége az ilyet ne kényszentse külső törvény az egyház­ban való megmaradásra... Az idő neki adott igazat, mert mindössze néhány 1000 ember lépett ki az egyház kötelé­kéből. A megújhodás egyik legnagyobb eszköze a diakonissza-munka, melyet egy orosz tábornok felesége (Karamsin Aurora) indított meg, ki hamar özve­gyen maradt. Szent-Péterváron ismer­kedett meg a diakonissza munkával. A diakonisszák boldog, megelégedett élete indította arra, hogy diakonissza anyaházat alapítson Helsinkiben. Ma már az egész országban gyönyörűen felszerelt diakonissza otthonaik, kórhá­zaik, árvaházaik vannak. így, hogy csak egyet említsek azok közül, Sortavalában 2oü gyengeelméjű gyermeknek van ott­hona. Ezeket az élet szerencsétlenjeit diakonissza testvérek ápolják. Akik ott voltunk és láttuk ezeket a gyermekeket s azt a bánásmódot, amiben ezek az élet szerencsétlenjei részesülnek, $zok látták igazán érvényesülni az igaz val­lásosságot. A bibliai szeretetet, amely hosszútürő, türelmes, nem felfuvalkodó az, ami még a hitnél is nagyobb. Ezt láttuk itt. Gondoljunk csak leánytestvé­reim magunkra, magadra, hányszor és hányszor vagy türelmetlen, ideges, beteg hozzádtartozóidhoz. Hányszor zúgolódsz Isten akarata ellen?... Ezeknek a nővéreknek minden moz dulata, minden tette, tekintete azt mu­tatta, hogy soha nem türelmetlenek ezekkel a gyermekekkel szemben, sőt minden igyekezetükkel azon vannak, hogy elviselhetővé tegyék azt a szomo­rú és szinte állativá alacsonyodott éle­tet. Azt kérdezem most leánytestvéreim, lehet-e megtenni ezt anélkül, ami ezek­nek a nővéreknek a lelkét áthatja? — Nem! Mert egy darabig lehet hitet mu­tatni, ami nincs, szeretetet mutatni, amit nem érzel, de ez fölőrli lelked nyugalmát, megemészt, mint láng a gyertyát! Ezek a nővérek nem ilyenek, ezeknek szeméből nem ezt olvasod ki. Krisztus alázatos, boldog leányai ők. A finn egyházat nem is lehet elkép­zelni a különböző egyesületek műkö­dése nélkül. Az egyházi egyesületek ki­zárólag missziói természetűek, vagyis egyházi-egyesületi munkájukon keresz­tül Isten országát építik és viszik előbbre. Ezek között első helyen említem'a 417. külmissziót. — A külmissziói munkákra igen nagy összegeket áldoznak. Afriká­ban pl. az ambó négerek között sok pap, tanító, orvos, betegápoló van. Kí­nában hasonló módon. Palesztinában a zsidó missziót két misszionáriusnő vég­zi. Ezeknek a missziói munkáknak a fe­dezésére az összeg 85 százaléka adomá­nyokból származik. Ezeket a számokat meg lehet érteni, ha azt mondom, hogy a vallásos összejöveteleken az offertó- rium összege sokszor a mi pénzünk sze­rint 1000—1200 pengőt is meghaladja. Megalakulnak: a finn tengerész-misz- szió társulatok, a felébredtek (Routsa- lainen) missziói szerve. Ez az egyesület több főiskolát, középiskolát, diákott­hont tart fönt, melyben magyar teoló­gusok számára is adnak helyet. A finn vasárnapi-iskolai szövetség félszázados múltra tekinthet vissza. A vasárnapi is­kolai szövetség célját a több ezer pél­dányban megjelenő lapok, folyóiratok szolgálják. A finn keresztyén leányegyesületekről szeretnék néhány szót szólni. Ezek a .eányegyesületek minden évben meg­rendezik nyári és téli konferenciáikat, gyermekotthont, vasárnapi iskolákat, kti- .önböző otthonokat, éttermeket tartanak ■ önt. Az egyesület mivel több hasznos foglalkoztató helye van, évente több százezer pengős forgalommal munkál­kodik. Megalakulnak a finn keresztyén di­ákszövetség, a finn keresztyén ifjúsági egyesület. Alig van Finnországban na­gyobb város, ahol a Kie-nek otthona ne v’olna. Helsinkiben egy most épült temp­lom mellett (egybe van építve vele) ha­talmas terem van, melyben szeretet- vendégséget tartanak. Ez a terem min­den tekintetben teljesen fel van szerel \/e, edennyel, asztalokkal, sőt a terem mellett konyha is van. Ugyan itt a Kié tagok számára teljesen modern torna­terem áll az ifjúság rendelkezésére. Isten országát szolgálják a finn fog­házmissziók, városmissziók. A finneknek gazdag egyházi irodal­muk van. így templomi énekesköny­vükön kívül még öt nagyobb énekes Könyv szolgálja az Ige ügyét. Teológiai folyóiratokon és hivatalos lapokon kí­vül, minden egyesületnek és ébredési mozgalomnak van külön lapja, amint azt már az előbb is említettem. Nyomdáikban nem csak finn, de más nyelvű bibliák is készülnek. Az irodalom elevenségét elősegítik, hogy a papír igen olcsó és nagy a kereslet. Nagyon szép kiállítású énekeskönyv kapható kb. a mi pénzünk szerint 2 pengőért. Mindezeket az áldásos munkákat nagyban elősegíti az, hogy a lakosság 98 százaléka evangélikus. Nagy szó ez. Az az elenyészően kis más vallású szin­te számításba sem jöhet. Egy nyelven beszélnek, egy hiten vannak mindnyájan. A felsorolt képek tudom, hogy el­nagyoltak s így nem nyújtottak egy tel­jes tiszta képet, de legalább, ha nagy vonásokban is, fogalmat adtam arról a felelősséggel végzett hatalmas munká­ról. mely a finn evangélikus egyházat a világ legelső egyházává teszi. A finn egyház papjainak köszönheti azt, hogy az ébredési mozgalom nem süllyedt szektává. Adjon az Ur Jézus a mi !elkipá*zto*

Next

/
Thumbnails
Contents