Harangszó, 1938
1938-12-18 / 51. szám
1938. december 18. HARANGSZÓ 403. oldal. gedélyt. Zaklatásnak még sokáig ki voltak téve. Az egyházközség jegyzőkönyvében olvassuk, hogy még 1789-ben is követelte a római katolikus pap a stólát az olyan szolgálatért, amelyet evangélikus lelkész a saját híveinél végzett. A helytartó tanács intézkedése alapján Dunaszerdahely, Misérd és Tores is a somorjai evangélikus egyházhoz tartoztak. Misérd és Tores 1814-ben, Dunaszerdahely pedig 1847-ben anyaegyházzá lettek. Ettől fogva nyugodt mederben folyt az egyház élete. Nem kellett küzdenie erőszakos elnyomatás ellen s minden gondját belső egyházi élete és iskolája kiépítésére fordíthatta. Nem feledkezett el legfőbb hivatásáról: Isten országa építéséről és az evangéliumi igazságnak tiszta hirdetéséről. Az egyház története 23 lelkészről és 14 tanítóról tesz említést, akik áldásosán működtek a somorjai egyházban. Meg kell említenünk a kiváló theoló- gust és nagy egvháztörténészt Bauhofer Györgyöt, ki 1829-től 1844-ig volt Sö- mórján lelkész, kinek a prédikációi hallgatására gyakran lejött Pozsonyból Mária Dorottya főhercegasszony is. So- morjáról Budára került lelkésznek és ott kedvelt papja lett a főhercegasszonynak, Ritter Károly főesoeres, 41 évig működött Somorján, felvirágoztatva a gyülekezetei és annak iskoláját. Dr. Halmi Béla. a világháborúi után bekövetkező időben, mikor Somorja is csehszlovák megszállás alá került s az egyház önkormányzatát felfüggesztették, hősi küzdelmet folytatott „szabad“ egyházával a jogtalanság ellen. A küzdelemben 1930-ban bekövetkezett halála akadályozta meg, mikor Somorja belépett a szlovenszkói egyetemes evangélikus egyházba. A somorjai evangélikus egyház számára 1938 október hava hozta meg a felszabadulást. Október 4.-én a város hurcolt katonák és polgárság fellázadásától féltek az oroszok, ezért a foglyokat Szibériába vitték. Ezeket a foglyokat legnagyobbrészt hozzátartozóik is elkísérték a száműzetésbe. A fogságban és nyomorúságban az evangélium vigasztalta meg őket s igazi, nagy lelki ébredés keletkezett közöttük. A foglyok iskolát alapítanak, bibliaórákat és ösz- szejöveteleket tartanak. A szegények és betegek számára intézményeket létesítenek, melyekhez külföldi egyházaktól segítséget kapnak sok esetben. A békekötés után ki-ki hazament, a foglyok között volt egy sereg „felébredt“ lelkész és katonatiszt. A fogságból hazatért embereken keresztül indult meg az ébredés. Ez az idő 50 esztendeig tartott. Nemcsak ennek az 50 esztendőnek, de az egész finn keresz- tyénségnek is a legjellemzőbbje ezeknek az ébredési mozgalmaknak a megindulása. Nem szabad azonban azt hinni, hogy ezek az ébredési mozgalmak harcok és ellenállás nélkül voltak. Az első felébredt papokat az egyház is üldözte missziói tevékenységükért, később maga az egyház veszi kezébe és irányítja íz ébredési mozgalmakat. Megérti, felfogja ennek a mozgalomnak jelentőségét azt falai közé bevitte s vele az egész inn keresztyénséget megtermékenyítette. A XIII. század közepe táján kezdődik egy sajátos jelenség az eksztatikus vagy önkívületi állapotban prédikálók mozpiros fehér zöld díszbe öltözött. Gyülekezetünk az nap este hálaadó istentiszteletet tartott s könnyes szemmel, nagy lelkesedéssel énekelte el az Ur házában a hazádnak rendületlenült és az Isten áldd meg a magyart, amit 20 esztendőn keresztül nem énekelhetett. Hálás szívvel mondott köszönetét az isteni kegyelemért, mely „víg esztendőt" hozott a magyar evangélikusokra is. A somorjai evangélikus templom 1934-ben volt 150 esztendős, mely alkalommal a gyülekezet 25.000 korona költséggel az oltárt, az orgonát és az egész templomot újjá festtette. Az elődök hithűsége és áldozatkészsége nyilvánuljon meg a jövőben is ebben a gyülekezetben. Legyen az evangélium vilá- go^ágának és áldást adó hatalmának biztos fellegvára. L/c. Fizély Ödön lelkész. A visszatért Felvidék evangélikusságának az anyaország egyházi szervezetébe való beolvadása folyamatban van. Mostmár véglegesen kialakult, hogy mely gyülekezetek tértek haza. Ezeknek jegyzékét az alábbiakban adjuk. A tiszai egyházkerülethez visszatért anyagyülekezetek. Gömöri egyházmegye: Balogpádár, társegyháza: Perjése, Gömörhosszuszó, Gömörpanyit, Jolsva, Jolsvatapolca, Kun- tapolca, Rozsnyó, Sajógömör, Süvete, Osgyán, Rimaszombat, társegyháza: Ri- matamásfalva, Tornaija (missziói). Hegyaljai egyházmegye: Kassa I, (magyar-német), Kassa II, (szlovák). Kishont i egyházmegye: Várgede. Tiszavidéki egyházmegye: Ungvár, Munkács. galma. Ezek az eksztatikus, önkívületi állapotban prédikálók többnyire gyen- ,ireszervezetű nők, de tanításuk tiszta lutheri tanítás és erősen ébredő erejű. Azért említem meg ezt a mozgalmat, mert az ébredési mozgalmak lelki gyökereit ezekben kell keresni. A felébredés megindulása után, mikor az egyház !s kezébe veszi a mozgalmat, az egyháztól az állam is átvállal bizonyos terheket. A bel- és a külmissziói egyesületek megalakulása és az ébredési mozgalmak a finn nép műveltségi, erkölcsi és szociális színvonalát erősen felemelték. Az 1869-ben megjelent új egyházi törvénykönyv, a megújuló egyházi életet a mai napig szabályozza. Ezek a törvények megengedik az összejövetelek (seuratok, amint azt a finn rokonaink nevezik) tartását, azzal a kikötéssel, hogy az istentisztelet idején semmiféle vallásos összejövetelt nem lehet tartani. Ennek a törvénynek megjelenése ó(a az országban mindenhol tartanak ilyen seurátokat, összejöveteleket, magam is többhelyen voltam, ilyen vallásos összejövetelen, de legnagyobb hatással volt reám az a vallásos összejövetel, mikor a felébredtek szigetén voltam. Ez a kis sziget nem messze van Helsinkitől. Estefelé indultunk el hajón a kis szigetre, nálunk ebben az időben már sötétség borul a tájr», ott még ekkor szép .napsugaras este vo4t. Megható A dunáninnenl egyházkerülethez visszatért anyagyülekezetek. Barsi egyházmegye: Fakóvezekény, Léva. Fejérkomáromi egyházmegye: Révkomárom. Nagyhonti egyházmegye: Csánk, Kis- csalomja, Százd, Apátmarót. Nógrádi egyházmegye: Fülek, Losonc, Maskófalva. Pozsonyi egyházmegye: Alsószeli, Dunaszerdahely, Felsőszeli, Magyargu- rab, Somorja, Érsekújvár. A tiszai egyházkerülethez visszatért leánygyülekezetek. (A zárójelben olvasható nevek azt az anyaegvházközséget jelentik, arhelyhez az illető leánvegyházközség tartozik.) Gömöri egyházmegye: KecsŐ, Pel- cőcardó (Gömörhosszuszó), Lekenve, Mellété, Özörény (Gömörpanyit), Mig- Mszpatak (Jolsvatapolca). Gömörrákos 'Nandrás?). Csúcsom, Jólész. Sajóháza, Rnzsnvórudna, (Rozsnvó), Lőkös, (Sajó- ,Tömör), Kisoerlász. Mikolcsány, (Süvete), Kétkeresztur (Osgyán). Kishonti egyházmegye: Dúsa (Rimaszombat).. A dunáninneni egyházkerülethez visszatért leányegyházközségek. Barsi egyházmegye: Farnad (Fakóvezekény). Nagyhonti egyházmegye: Dacsókeszi. Inolvszakállas (Százd). Nógrádi egyházmegye: Erdőszelestény, (Balassagyarmat), Losoncapátfal- va, Mucsény (Losonc). Pozsonyi egyházmegye: Taksonyfalva, Nemeskajal (Felsőszeli). * * * Egyetemes egyházunk vezetősége több fontos ügyben tárgyal a különféle minisztériumokban a visszatérő evan- gélikusság javára. jelenet következett, a finnek a magyar himnusszal fogadtak bennünket, viszonzásul mi is elénekeltük a finn himnuszt. Itt a szigeten egy vallásos összejövetelen vettünk részt, hol egy fiatal leány tartott bibliamagyarázatot s mondhatom, olyan szép és magasszárnyalású beszédet mondott, hogy először azt hittem, valami fiatal papnő, még nagyobb volt csodálkozásom, mikor megtudtam, hogy a fiatal leány egyetemi hallgatónő. De magyarázott bibliát, imádkozott teljes megértéssel és ihlettel kis felébredt finn masamód leány is. A finnek mindig megtartják az u. n. nyári összejöveteleket, melyekre az ország minden részéből 8—10 ezer ember 'rvülekezik össze. Hetekkel előbb elindulnak ezekre az összejövetelekre az ország legtávolibb részeiről, a finn felekezetek, papok és a nép egyarárlt, s fe- ’eithetetlen lelki benyomásokkal gazdagítva térnek vissza csendes hajlékukba. A finn felébredtek, papok, lelkészek sokszor hetekig, hónapokig utaznak dermesztő hidegben szánon, hogy az ország több helyén összejöveteleket tartsanak. Mennek fáradságot és csügge- dést nem ismerve, mert Isten nagyobb dicsőségére teszik, s érzik, hogy erre hívta el őket Isten, tudják, hogy az ébredés nem emberek munkája, hanem Isten lelke támasztja azt. (Folytatjuk.)
